…az Európai Unió a kohéziós alapjából és mennyit költ rá a Magyar Állam, illetve, ha netán az állami vasúttársaság is beszáll a beruházásba, akkor a MÁV részesedését is közzé tennénk olvasóink tájékoztatása céljából. Azt is szerettük volna megtudni a Magyar Államvasutak Zrt. sajtószóvivőjétől, Lőcsei Virágtól, hogy végső soron mibe kerül az egész (divatos szóval) projekt és mikorra készül el.
Az elektronikus levélben érkezett válasz – elöljáróban kénytelenek vagyunk ide írni – egyáltalán nem elégítette ki munkatársunk (és minden bizonnyal az olvasók) kíváncsiságát, mivel nem arról szól, amit kérdeztünk. Nem tudható meg konkrétan, mi ez a bizonyos program a Keletiben, és (szokás szerint) az sem, hogy pontosan mennyi benne a brüsszeli és mennyi a budapesti pénz. A sajtószóvivői válasz egyébként itt olvasható:
„A «MÁV Zrt. állomásfejlesztési és integrált ügyfélszolgálat fejlesztési program 25 helyszínen» projekt első szakasza az infrastruktúra-fejlesztésekből korábban kimaradó állomások korszerűsítését, és kormányablakok kialakítását kezdte meg. A teljes projekt tíz állomás fő utasforgalmi épületeinek és létesítményeinek megújítását, utastájékoztató és infokommunikációs rendszerek, térfigyelő és biztonsági kamerarendszerek kiépítését, valamint az állomási szolgáltatások részeként 17 helyszínen kormányablakok kialakítását tartalmazza. Már elkészült a pécsi felvételi épület és kormányablak, a váci és a füzesabonyi kormányablak, zajlik az állomás felújítása Kaposváron és Keszthelyen, illetve befejeződött a közbeszerzési eljárás a tapolcai állomás felújítására kiírt projektben. A balatonszentgyörgyi állomás és környezetének felújítási munkái befejeződtek, az utazóközönség és a vasutasok szeptember középétől vehetik birtokukba az épületet, a kaposvári és a keszthelyi vasútállomásokat pedig várhatóan 2017 első negyedévében.”
Kérdéseinket egyértelműen a Keleti pályaudvaron látható táblán olvasható szöveg alapján fogalmaztuk meg. A válaszból viszont nem derül ki, hogy végül is a 6564 millió forintot az országnak ebben a vasúti kapujában kívánják-e elkölteni, vagy más vasúti pályaudvarok is osztoznak a jó 6,5 milliárd forintból. A sajtószóvivő által aláírt, válasznak szánt szöveg sok mindenről szól, csak éppen a konkrét módon megfogalmazott kérdésekre nem ad konkrét, pontos feleletet. Újságírók ezt nevezik elkenésnek, maszatolásnak, és a tényeket szentségként kezelő szakmabeliek ilyenkor szokták megismételni az eredeti kérdésüket, kérdéseiket. Most mi is ezt tesszük, immár nyilvánosan, és reméljük, hogy a sajtószóvivő asszony megtiszteli az Infovilág olvasótáborát azzal, hogy pontos választ ad.
A hitelesség kedvéért a MÁV sajtószóvivője három internet-linket is az Infovilág szerkesztőjének a figyelmébe ajánlott. Az egyik ajánlása szerint
«A projektről itt olvashat részletesen: https://www.mavcsoport.hu/mav-csoport/tevekenyseg/allomasfejlesztesi-projekt», a másik «a Keleti és a Nyugati pályaudvar Kormányablakával kapcsolatos: https://mavcsoport.hu/mav-csoport/elkezdodott-kormanyablak-epitese-nyugati-es-keleti-palyaudvaron»
A harmadik a «pécsi felújításról szól: https://www.mavcsoport.hu/mav-csoport/felujitott-vasutallomas-fogadja-utazokat-pecsett».
A MÁV-csoport portáljáról származó szövegek alapos tanulmányozása után sem sikerült választ kapnunk eredeti kérdéseinkre.
Ha már a Keleti pályaudvarról van szó, emlékeztetjük olvasóinkat lapunk tavaly december 8-i tudósításához fűzött szerkesztői megjegyzésre:
„… Lehet, hogy a vasúton utazók kérték: okvetlenül rendezzenek be kormányablakot (lánykori nevén okmányirodát) a vasúti pályaudvarokon, mert anélkül nem tudnak meglenni. Váróteremre, tiszta peronokra, közbiztonságra, jó világításra, pontosan közlekedő vonatokra feltehetően kevésbé van szükség, sokkal fontosabb a kormányablak – a jelek szerint. Évek, évtizedek óta egyáltalán nem izgatja a Magyar Államvasutak vezetőit, hogy közben az ország két fontos vasúti kapuja, a Keleti és a Nyugati pályaudvar is – miközben alsó-balkáni zsibvásárrá süllyedt a különféle „szolgáltató egységek”, boltocskák folytán – még omladozik is.
Mindenekelőtt a két (nemzetközi) fejpályaudvar, amely Budapest világváros szívében ékesítette egykoron a városképet, és büszkén mutogathatták milliók: Eiffel irodájában tervezték a Nyugatit, illetve az 1880-as évek első felében Rochlitz Gyula és Feketeházy János – a maga korában a legkorszerűbbnek tartott – Keletit. Tisztelettel javasoltatik a MÁV közpénzből busásan megfizetett vezéreinek és alvezéreinek: járják már körbe mindkét pályaudvart és szörnyülködjenek el a látottakon, majd pedig gyorsan készítsenek pályázatot, terveket vagy amit szükséges a további omladozás megakadályozására, a két pompás épületegyüttes méltó fölújítására. (Ha netán nincs rá pénz, kérjenek kölcsön a miniszterelnöktől a stadionbüdzséből!) Aztán ugyanők szálljanak ki az autójukból, és gyalogoljanak egy kicsit a két főpályaudvarból kifelé vezető sínek mentén, és szörnyülködjenek újfent az omladozó, szétszedett, szétvert kincstári épületek sokaságán, amelyet már rég le kellett volna bontani és helyén akár virágos parkot létesíteni jobb ötlet híján. Vegyék észre már (ismétlem), fővárosunk kapuiról van szó…”
Kimúlt „szolgáltatások” a Keletiben:
