A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb statisztikái szerint két évvel ezelőtt Magyarországon 7400-nál több nagyvad pusztult el, mert gépjárművel ütközött, gyakorlatilag ugyanannyi, mint esztendővel előtt. Az utóbbi hetekben ismét megnőtt a vadbalesetek száma, ami összefügésben áll az állatok párzási időszakban megváltozó viselkedésével. A károk megelőzésére tehát mindenképpen indokolt az elővigyázatosság – természetesen nem csupán ezekben a hetekben. (A nyitó képhez: ez csupán egy ütközés szimulálása, ám jól látszik, milyen szörnyű és végzetes lehet erdei vad és jármű ütközése; a kép forrása: www.kicker.de.)

A vadon élő állatok okozta balesetek kárait csak a teljes körű casco-, illetve a vadkárra kötött kiegészítő biztosítás térítheti meg az autósoknak – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Bár évről évre nem tapasztalható látványos változás, hosszú távon növekszik – húsz év alatt csaknem megduplázódott – a vadon élő állatok okozta belesetek száma, aminek oka a vadállomány, illetve a járműpark folyamatos bővülése. A nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek (2022-ben mintegy 5800 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban); szarvast mintegy 1200, vaddisznót pedig 409 esetben ütöttek el. Kilencezernél is több balesetet okoztak apróvaddal (nyúllal, fácánnak, fogollyal) történt „találkozások”, szerencsére ezekben az esetekben általában kisebb károkat szenvedtek a járművek, ám az állatok elpusztultak.

A vadgazdálkodási törvény tavaly júliusi módosítása óta a vaddal ütközésért csaknem minden esetben a gépjármű vezetője a felelős, és ha a vad elpusztul, akkor annak értékét is neki kell megtérítenie. A vadásztársaságok felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha a vad vadászat, hajtás-űzés során bukkan fel az úttesten, illetve az úthoz túl közel (200 méteren belül) telepítettek etető-itatót a vadak számára. A törvény kimondja még: gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne jusson fel. Ebből következően gyorsforgalmi úton bekövetkező vadbaleset kapcsán jó eséllyel megállapítható a gyorsforgalmi út kezelőjének felelőssége.

„A vadbalesetek többsége mégsem gyorsforgalmi úton történik és ilyenkor az autósnak a gépjármű-károkat magának kell viselnie – mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Mivel az ilyen károk átlagos értéke általában már eléri az egymillió forintot, kiemelt szerep jut a megfelelő biztosítási fedezetnek. Ez olyan casco-szerződés lehet, amelyik kiterjed a töréskárra. Vannak biztosítók, aminél a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás is köthető. A kötelező biztosítás ugyanis nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít.”

Hazánkban ma csupán a gépjárművek ötödének van cascós védelme. Az Nemzeti Bank adatai szerint az idei második negyedévében 1 007 000 gépjárműnek volt ilyen biztosítása, miközben a KSH adatai szerint közúti forgalomban mintegy 5,1 millió gépjármű vesz részt.

Tovább rontja a helyzetet, hogy ezeknek a casco-biztosításoknak egy része csupán részkockázatokra (például lopáskárra) terjed ki, vagyis vaddal ütközés esetén az ilyen biztosítások nem térítenek.

Szakemberek tanácsa vad okozta balesetre:

# A rendőrség mellett értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is.

# Megfelelő biztosítás esetén mielőbb jelentsék a kárt a biztosítónak is; ilyenkor csatolni kell a vadászati szerv által kiállított jegyzőkönyvet is.

# A sérült vadat ne közelítsék meg, mert a még életben lévő állat súlyos sérüléseket is okozhat.

# Az elpusztult állat teteme a vadásztársaságot illeti, elvitele lopásnak minősül.