(Írta: Ferenc SzéF & Breaking Defense & SIPRI) A világméretű válságok régen látott mértékben lendítettek a hadiipari vállalatok nyereségein. Az amerikai, orosz, japán és dél-koreai beszállítók kerestek a legjobban, míg Kína és Európa inkább stagnál. (A nyitó kép forrása: Breaking Defense)
Harminc esztendeje nem fordult elő, hogy évi 4 százalék feletti növekedést mutasson fel a nemzetközi fegyveripar, sőt, voltak békésebb időszakok, amikor csökkenést kellett elviselnie. A világ 100 nagy védelmi beszállítója 632 milliárd dollár összbevételt halmozott fel tavaly, és ez a tendencia érvényes lesz 2024 végén is.
A piacot alapvetően meghatározó ukrajnai és a közel-keleti konfliktusok mellett a világ más válságövezeteiben is lázas fegyverkezés zajlik (Távol-Kelet, Afrika, Közép-Ázsia), és ennek folytán a bevételek „visszapattantak” a 2022-es zuhanás után. A legnagyobb vállalatok a termelési kapacitások bővítésére törekednek, látva azt, hogy a kereslet nem mutatja a csökkenés jeleit.
Lorenzo Scarazzato, a stockholmi SIPRI Békekutató Intézet katonai kiadási szakértője kiemeli azt is, hogy hogy a vezető vállalatok közül sokan munkaerő-toborzási akciókat indítottak, ami arra utal, hogy hosszú távon optimisták az eladásokat illetően.
A legnagyobb nyertes az Egyesült Államok, de nem panaszkodhat az orosz hadiipar sem
Az amerikai székhelyű fegyvervállalatok közül 41 tartozik a száz legsikeresebb közé, mi több, övék a regisztrált bevételek fele. Az önmagához mért legnagyobb arányú növekedést viszont az orosz védelmi ipar mutatja fel, a félelmetesnek mondható 40 százalékos bővüléssel 2022 óta. A páratlan növekedés annyiban nem meglepő, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hadigazdálkodási politikája valósággal önti a pénzt a hazai termelésbe.
Putyinnak még több pénz kell az ukrajnai háborúhoz, miközben zuhan a rubel
Az orosz növekedés gyümölcseit a Rostec védelmi konszern felfokozott aktivitása érlelte meg, főként olyan kulcsfontosságú fegyverrendszerek fejlesztésével, mint a rakéták, harci gépek és drónok. A külföldi eladások mellett az óriásvállalat feladata gondoskodni az Ukrajna elleni háborúban elvesztett felszerelések pótlásáról is, ami folyamatos bevételt biztosít a számára.
Az orosz bővülést számos politikai és stratégiai kiigazítás segítette elő. Itt nem csak az állami megrendelésekről van szó, hanem a termelésirányítás átszervezéséről, új adminisztratív struktúrákról, valamint a több műszakos munkakörülményekről. Nagy bevételi lehetőségeket hozott Putyin elnök azon rendelkezése is, ami visszaállította a korábbi területi védelmi rendszert, valamint terjeszkedési célpontként jelölte meg az Északi-sarkot is.
Oroszország után a Közel-Kelet produkálta a legnagyobb mértékű bevételnövekedést, és ezzel a vezető 100 közé hat izraeli és török vállalat fért be, 20 milliárd dolláros bevétellel. Legjobban az Israel Aerospace Industries és a Rafael teljesített, főként a légvédelmi rakétarendszerekkel, míg a Turkish Aerospace Industries 45 százalékos bevételnövekedésről számolt be, amivel a leginkább fejlődőképes török vállalatnak bizonyult.
Ami az amerikai piacot illeti, ott a vállalatok bevételei „csak” 2,5 százalékkal nőttek az előző évben, viszont eleve sokkal magasabb alapról indultak, mint az oroszok. Noha a Pentagon megrendelései tempósan növekedtek, a két legnagyobb beszállító (Lockheed Martin és az RTX) enyhén visszaesett, főleg a szilárd rakétamotorokat illetően. Ennek oka nem a megrendeléshiány volt, hanem a szállítási láncolatok szakadozásai, amit igyekeznek folyamatosan összehegeszteni, és jövőre újra fellendülésre számíthatnak.
Velük szemben a Northrop Grumman 5,8 százalékos bevételnövekedést könyvelhetett el, aminek fő forrása az ukrajnai front hatalmas és kielégíthetetlen lőszerigénye volt.
A Távol-Kelet rohamosan erősödik, de Kína kevésbé
A nemzetközi konfliktusoktól ódzkodó és óvatos Kína viszont leszakadni látszik az eladásokban, így az elmúlt 12 hónapban csak 0,7 százalékos növekedést könyvelhetett el. 2019 óta ez a legalacsonyabb hivatalosan mért kínai fejlődési ütem.
A teljes kép megrajzolásakor viszont figyelembe kell venni, hogy Peking költekezéseinek jókora részét az állampárt elrejti más kiadási tételekben, ezért nyomon követésük jószerivel lehetetlen.
Az ázsiai óriás nem tartozik a világ éllovasai közé a GDP-arányos katonai kiadásokban (1,7 százalék), de ehhez mérve az egy százalék alatti kiadásnövekedés valójában ennél magasabb lehet.
A kínai ipari növekedés lassulását viszont meghökkentő iramban kísérik a japán és dél-koreai vállalatok bevételei, köszönhetően annak, hogy a két kormány együttes katonai ráfordításai elérték a 100 milliárd dollárt.
A térség két legnagyobb amerikai szövetségese olyan tempóban növeli védelmi kapacitásait és katonai know-how-ját, ami Dél-Koreában 39%-os bevételnövekedést hozott, meghaladva a 11 milliárd dollárt. A hadsereg legnagyobb beszállítója, a Hanwha 53 százalékos eredményt ért el, miután több hajóépítő céget és külföldi kikötőket is felvásárolt, például a Fülöp-szigeteken. Emellett a konszern páncélozott járművekre és tüzérségi ütegekre kötött tetemes összegű exportszerződést Lengyelországgal, Ausztráliával és az Egyesült Királysággal.
Kimagaslóak a japán védelmi vállalkozók bevételei is, melyek 35 százalékkal 10 milliárd dollárra nőttek 2023-ban. Az élen a Mitsubishi Heavy Industries jár 24 százalékos bővülésével, amit a Kawasaki Heavy Industries 16 százalékos eredménye követ.
A császárság korábban igen visszafogottan költött védelmi célokra, alapvetően az amerikai ernyő alá húzódva, de a megnövekedett észak-koreai és kínai fenyegetések miatt Tokiónak is a zsebébe kellett nyúlnia. Emellett az ország teljes részt vállalt az amerikai kezdeményezésű QUAD-rendszerben, ami tetemes pénzügyi kötelezettségekkel jár, így például a nukleáris tengeralattjárók fejlesztésével. Az USA mellett a csoportosulásban partnere Ausztrália és India is, azzal a deklarált céllal, hogy korlátozzák Kína mozgásterét az indo-pacific térségben.
Európa egyelőre nem találja a tempót
A listán szereplő 27 európai védelmi vállalat közül a bevételek 2023-ban nagyjából változatlanok maradtak. A legnagyobb nyereséggel a JSC (Ukrainian Defense Industry) konglomerátum büszkélkedhetett, amelynek bevételei 69 százalékkal, 2,2 milliárd dollárra nőttek. A vállalat alapvetően az ukrán hadseregnek szállít, de jelentős exportot is felmutat, főleg Afrika felé.
A top 100-ba bekerült négy német védelmi vállalat, összesen 7,5 százalékos bevételnövekedéssel, miközben mind a hét jelentősebb brit székhelyű cég is bővülést könyvelhetett el.
A SIPRI azonban arról is beszámol, hogy öt francia fegyvervállalat összesített bevétele 8,5 százalékkal csökkent. Az esés fő okozója a Dassault Aviation Group volt, amely 41 százalékos csökkenést szenvedett el a Rafale vadászgép iránti érdeklődés lanyhulása miatt.
Olaszországban, ahol a Leonardo és a Fincantieri vállalatok az első 100-ban szerepelnek, 10 százalékkal estek a bevételek, a Leonardo repülőgép eladásainak csökkenése miatt.
Japán és az EU új védelmi és biztonsági paktumot írt alá a növekvő regionális feszültségek közepette # A G7 tovább küszködik, hogy letörje Oroszország szankcióvédelmi trükkjeit # Kína rendületlenül lopja az orosz haditechnikát, de Moszkvát ez nem zavarja