Az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt az internethasználók aránya Magyarországon, mint más uniós országokban, így hazánk a webhasználatban nagyot lépett előre. Egyebek között ez derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) huszonöt uniós ország 2023-i internethasználati statisztikáit elemző tanulmányából. (A nyitó kép forrása: www.dslvertrag.de.)

Bár az Európai Unió tetemes pénzt fordít a gyors adatátvitelű vezetékes és mobilnetes hálózatok kiépítésére és a kiváló minőségű internetelérésre, az elemzés szerint az, hogy hányan és mennyit interneteznek egy adott országban, kevésbé függ össze a rendelkezésre álló infrastruktúrával.

Franciaországban tavaly a 16–74 éves lakosság csupán 84 százaléka használta mindennap az internetet annak ellenére, hogy a vizsgált 25 tagállamból az ország a harmadik legjobban lefedett üvegszálas vezetékhálózattal, ami a legmagasabb minőségű internetelérést szolgáltatja. Az ugyanezen infrastrukturális mutatóban utolsó előtti helyezett Belgiumban ugyanakkor a lakosság 90 százaléka szörfölt a világhálón naponta.

Magyarországnak egyik szempontból sincs oka szégyenkezni: a 2023-i adatok szerint a huszonöt vizsgált ország közül hazánk az üvegszálas infrastruktúrával a tizenkettedik legjobban ellátott ország, és a 16–74 éves lakosság 88 százaléka naponta használja az internetet, amivel a ranglista tizedik helyét nyertük el.

Ausztria tavaly csupán 84 százalékos eredményt ért el, amivel a tizenhatodik helyre került. Az internet-használók arányát tekintve tehát nemcsak beértük, de meg is előztük a nemzetek közötti összehasonlításban örök példaképként elénk állított nyugati szomszédunkat.

A viszonylag kedvező tavalyi magyar helyezés elsősorban annak köszönhető, hogy hazánkban a múlt tíz évben gyorsabban bővült az internethasználók tábora, mint más országokban: 2015-ben például a 16–74 évesek körében mért 63 százalékos arány még csak a tizennegyedik helyre volt elég, Ausztria pedig még jócskán előttünk járt, hiszen már akkor elérte a 68 százalékot a napi internethasználók aránya.

Az abszolút élbolyt képező északi országokban, Dániában és Svédországban már 95 százalék felett jár, az első helyezett Hollandiában pedig csaknem 98 százalék a naponta internetezők aránya. Ez azt mutatja, hogy hazánknak is van lehetősége a további fejlődésre. Az előrelépés kulcsa az idősebb korosztályok kezében van: miközben az említett skandináv országokban az 55–74 évesek több mint 90 százaléka internetezik, Magyarországon csupán 71 százalékuk. (A szerk. megj.: Tekintettel arra, hogy az említett korosztály jórésze már nyugdíjas, számára az internetezés – és a hozzá szükséges eszközök beszerzése – tetemes anyagi kiadással jár, tehát csak azok használják, akik meg tudják fizetni a felszerelést hozzá.) Európai összehasonlításban ez sem rossz arány, hiszen például Ausztriában az idősebbek csupán 66 százaléka, Lengyelországban pedig alig 52 százalékuk internethasználó.

A hatvanas-hetvenes korosztályban az internet világából kimaradók döntő részben nem tudatos távolságtartók, egyszerűen még nem volt alkalmuk vagy lehetőségük belekóstolni az internet világába, és megismerni, mennyi mindent lehet elérni vagy elintézni a világháló segítségével – véli a tanulmány szerzője.