(Szerző: Gyévai Zoltán, Brüsszel/szabadeuropa.hu) „Sorossal nem tudok versenyre kelni” – hangsúlyozta a Szabad Európának nyilatkozva Tineke Strik holland zöldpárti képviselő, aki az EP állandó magyar jelentéstevője lesz az új ciklusban. Azt mondja: tisztában van azzal, hogy honfitársához, Judith Sargentinihez hasonlóan a magyar kormánypropaganda céltáblájává válhat a következő években. (A nyitó képen: Tineke Strik az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság – röviden: LIBE-bizottság – alakuló ülésén 2024. július 23-án.)

Elszántan kezdi munkáját az Európai Parlament új, állandó, magyar jelentéstevője, aki halálos veszélyt lát az Európai Unió számára abban, hogy – mint arra a Szabad Európának nyilatkozva rámutatott – egyre több tagállamban, így hazájában, Hollandiában is teret hódítanak az Orbán-kormány hatalomgyakorlási módszerei. 

„Az Orbán-féle szövegkönyv egyre népszerűbb, a többi között a holland jobboldali kormány is elkezdte utánozni. Meggyőződésem, hogy a jelenség egzisztenciális fenyegetés az EU számára. Messzemenően eltökélt vagyok abban, hogy visszafordítsuk ezt a folyamatot” – jelentette ki Tineke Strik, az európai zöldek frakciójának holland tagja, akit a napokban jelöltek ki az új, ötéves ciklusra az EP állandó magyar jelentéstevőjének.

Meglepetések az új bizottság összetételében, Várhelyi az egészségért felel majd

Tineke Strik a nemzetközi menekült- és migrációs jog professzora; honfitársa, Judith Sargentini és közvetlen elődje, az ugyancsak zöldpárti, francia Gwendoline Delbos-Corfield nyomdokaiba lép. Elmondása szerint felkészült arra, hogy rá is kiveti majd hálóját a magyar kormánypárti kommunikáció és média. „Soros Györggyel biztosan nem fogok tudni versenyre kelni” – jegyezte meg ironikusan.

Judith Sargentini volt annak az Európai Parlamentben kétharmados többséggel elfogadott jelentésnek a szerzője, aminek alapján 2018 szeptemberében megkezdődött Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárás. A procedúra a jogállamisággal foglalkozó képviselők nagy bánatára azóta sem lépett előre, és az új magyar jelentéstevő sem látszik túl bizakodónak a tekintetben, hogy a kormányokból álló tanács és az Európai Bizottság módosítani fog a hozzáállásán a következő öt évben.

A csaták évtizede: amit Orbán Viktortól tanult az EU

Strik ugyanakkor bízik benne, hogy az Európai Parlamentben továbbra is meglesz az a többség, ami az előző időszakhoz hasonlóan erős nyomás alá helyezheti a két másik intézményt, hogy továbbra is napirenden tartsák az ügyet. „Az EP-ben még mindig megvan ehhez a többség” – húzta alá. Ennek jeleként arra számít, hogy a jogállamisági kérdésekért felelős biztosjelöltek, közülük is mindenekelőtt az ír Michael McGrath, a leendő igazságügyi biztos, kemény kérdezz-felelekre számíthat az októberre tervezett szakbizottsági meghallgatáson.

A McGrathnak eljuttatott megbízólevélben Ursula von der Leyen a többi között feladatául szabta, hogy támogassa a 7. cikk szerinti eljárás szigorú és megerősített alkalmazását célzó erőfeszítést (bár azt nem írta le, kitől származna ez), és előrevetítette, hogy a költségvetési (egyúttal) jogállamisági feltételességi eljárás „általános rendszerét a következő keret-költségvetésben valamennyi uniós forrásra alkalmazni kell”.

A holland zöldpárti képviselő ugyanakkor tisztában van azzal, hogy az emlegetett többség meglehetősen törékeny, és lát bizonyos közeledésre utaló jeleket a néppárti frakció egyes tagjai és a magyar kormánypárt között. „Információim szerint diskurzus folyik az EPP-n belül a kapcsolatok normalizálásáról a magyar kormánnyal. Az Európai Néppárt támogatása nélkül kudarcra vagyunk ítélve” – tette hozzá.

Anne Applebaum: A mai autokráciák hálózatba szerveződtek, hogy felszámolják a demokráciát

Ehhez képest pozitív jelnek tartja, hogy a néppárti árnyék-jelentéstevő egy olyan lengyel képviselő lesz, aki emberi jogokkal foglalkozó ügyvédként az előző kormány által elbocsátott bírók ügyét képviselte. Az állandó jelentéstevőt a korábbihoz hasonlóan a pártcsoportok által delegált, árnyék-jelentéstevők segítik majd a munkában. A folyamat még csak most kezdődött, így Tineke Strik szerint korai lenne munkatervről beszélni. Emlékeztetett rá, hogy a 7. cikk szerinti eljárás nem írja elő, hogy a kedvezményező intézménynek időről időre jelentést kell készítenie a procedúra alakulásáról. Elődjéhez, Delbos-Corfieldhez hasonlóan ugyanakkor ő is arra készül, hogy előreláthatóan egy év múlva letesz az asztalra egy jelentést az eljárás állásáról.

Az EP új állandó magyar jelentéstevője úgy látja, hogy Magyarországon egyre szűkül a független szereplők mozgástere, „a félelem gyökeret vert a magyar társadalomban”.

A képviselő nagy gondot fordít arra, hogy az EP tagjai mélységében megismerhessék a magyarországi helyzetet, ezért a parlament legutóbbi plenáris ülésén is szervezett meghallgatást magyar civil szervezetek részvételével. A tagállami kormányokat is folyamatosan nyomás alatt kívánja tartani avégett, hogy napirenden maradjanak a magyarországi jogállamisági problémák.

Tineke Strik szerint szükség esetén annak a lehetőségét is meg kell majd vizsgálni, hogy a parlament újra és újra az Európai Bíróság elé vigye a tanácsot és a bizottságot, ha úgy látja, hogy elhanyagolják a szerződés által meghatározott feladatköreiket.

Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én fogadta el hetvenszázalékos többséggel a Sargentini-jelentést, amely egyebek között azt állapította meg, hogy a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok rendszerszintű veszélynek vannak kitéve Magyarországon.

Miközben a kormányközeli sajtó minősített hazugságok gyűjteményeként aposztrofálta a jelentést, strasbourgi vitájában az Európai Parlamentben Orbán Viktor arról beszélt, hogy a dokumentum elfogadásával „Magyarországot azért akarják elítélni, mert úgy döntött, nem lesz bevándorlóország”.

Ez a kormányzati szöveg nem volt új, hiszen Orbán már jó ideje bevándorláspárti Soros-tervről beszélt. Szerinte ennek végrehajtója az Európai Unió, az Európai Bizottság és az Európai Parlament is.

A kormányfő szerint a Sargentini-jelentés elfogadói az EP-ben nem egy kormányt, hanem egy országot és egy népet ítéltek el.

Nem volt jobb a kapcsolat Sargentini utódjával, Gwendoline Delbos-Corfielddal sem. Gál Kinga és Deutsch Tamás, a Fidesz két EP-képviselője 2023 februárjában levélben kérte az Európai Parlament elnökét, Roberta Metsolát, hogy váltsák le az EP magyarországi jelentéstevői posztjáról a francia zöldpárti politikust. Ennek előzménye, hogy Gwendoline Delbos-Corfield egy brüsszeli konferencián egy sajtóbeszámoló szerint azt mondta: „Magyarország konkrét veszély. (…) Először is azért, mert van egy hely, Budapest, ahol az orosz befolyás továbbra is létezik. (…) Évek óta tudjuk, hogy a kormány szervei, a titkosszolgálatok az oroszoknak szivárogtatnak. A magyar kormány élen jár az európai bíróságok ítéleteinek szabotálásában.

Magyarország két soros EU-elnöksége: különbségek és hasonlóságok