Öt év óta az Infovilág hírportál egyik (és még hány ilyen van!) visszatérő témája a győri Radó-szigeten omló-romló Spartacus csónakház. Fotoriporterünknek nem kevés munkát adott az ország egyetlen, a millennium évéből még fennmaradt műemlék csónakházának fényképezése, felhívandó előbb a Borkai, majd utóbbi a Dézsi polgármester vezette győri önkormányzat figyelmét arra, hogy ez mutatós (egykor még tornya is volt!) evezőssport-létesítmény egyik ékessége lehetne a vizek városának. (A nyitó képhez: ilyen lesz majd/talán/egykoron a csónakház.)

Természetesen hiába, mert Győrött minden nagyon szép, minden nagyon jó, és különben is: az ellenzékinek látszó (tehát nem melldöngetően narancsos) sajtóról nem illik tudomást venni – mert az nem dicséri, magasztalja naponta legalább egyszer a (na, milyen?) városi vezetést. Vagy mert kifogásolja a meglehetősen öntörvényű, magamutogató polgármester megnyilvánulásait. (A jobb oldali képen: dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere.)

Ezért aztán, amiről a torony alatt (értsd: győri városháza) nem vesznek tudomást, az nincs is. Jó ideig a nincsek közé számított a generációk művelődési háza, a valamikori győri ifjúsági ház felújításának ügye, annál is inkább, mivel látványos tömeges tiltakozás ellenére lebontották a valamikori győri Vagongyár tetemes hozzájárulásával fölépített Petőfi Ifjúsági Házat, aminek helyén nemrég óta már emeletes garázs áll. A generációk házát viszont végre rendbe tették – nem kevés európai uniós pénzből (is).

Tekintettel arra, hogy bár az Infovilág szerkesztősége legalább tucatszor kért beszélgetési lehetőséget Győr jó ideig hivatalban volt (borkaista), aztán a jelenlegi polgármester által elzavart városépítészétől, majd az önként távozott (már dézsista) utódától, meg az ő utódától is, az urak vagy „nem értek rá”, vagy ráértek, aztán az utolsó pillanatban meggondolták magukat, vagy már (mint a tisztséget éppen viselő személy) nem is válaszoltak az újságíró levelére, amiben interjút ajánlott a tisztség betöltőjének.

Az ember jóhiszeműen csak kettőt gondolhat ilyenkor:

annyira rendben mennek a dolgok Győrött, hogy semmi értelme beszélni városképről.

Mert ugyan kit érdekel, ha összeomlik a millenniumi időből származó csónakház?

Ki figyel oda, hogy Európa egyik legszebb barokk terén évek óta omladozik egy sarok ikerház?

Akinek nem tetszik, ne nézzen rá a Király utcai Napóleon-házra se, hadd omladozzék, hadd rohadjon!

Ugyanez vonatkozik a valamikor pénzügyőr-palotára is,

meg a Kossuth Lajos utca (és mellékutcái) számos (valamikor pompás) lakóházára, a siralmas állapotban lévő, penész marta,

Zechmeister utcai palotasorra…

a Szt. István úti „ügyvédházra” a törvényszék mellett és társaira ugyanezen a sugárúton…a Rákóczi meg az Apáca utca számos lakóépületére…

Soroljuk? Cikkek tucatjai, fényképek százai bizonyítják felvetéseink igazát az Infovilág hírportálon.

Igaz az is, hogy nemrég bejelentette a győri városháza, hogy mintegy négyszázmillió forintos ráfizetéssel, de visszavásárolta a Bécsi-kapu téri iker-sarokházat (taps!), és most arról értesülhettünk, hogy a Radó-szigeti csónakházat is fölújítják (mielőtt összedőlne). Ilyen hírekről értesülvén jelentheti ki az újságíró: érdemes volt szorgalmazni a városszépítő cselekvést.

Csakhogy ezzel még korántsem törlesztette sok-sok éves adósságát a győri városvezetés, ami képes volt úgy „nekimenni” a (szabad királyi) város 750. évfordulójának, hogy a városháza előtt oszlopot állíttatott (fizette az OTP) a jubileum okán, nagy szerényen megörökítve:

Jó öt évvel ezelőtt (2017. 11. 22.) ezt írta az Infovilág a Győr többet érdemel – visszatemetett reneszánsz kori kincsek a Dunakapu tér alatt című cikkében:

Idestova három évtizede, 1989-ben Győr a belváros felújításáért elnyerte az Europa Nostra-díjat. Nem tudom, hogy – bár történtek azóta is látványos felújítások, műemléki helyreállítások, a város összességében és madártávlatból gyönyörű – ma is megkapná-e az Európai Unió műemlékvédelmi díját.

Akkor még alkotott, harcolt egészen a két évvel ezelőtt bekövetkezett, korai haláláig, kortársam, Winkler Gábor építész, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa, Nyugat-Dunántúl épített emlékeinek, mindenekelőtt Győrnek szenvedélyes kutatója, felújítója, őrzője. Választott győriként mindvégig harcolt azért, hogy ha már a város főterét, a Széchenyi tér régészeti emlékeit minden észérv és tudományos-történelmi indok ellenére is valakiknek „sikerült” jórészt megsemmisíteniük, hogy lábmosó szökőkúttal és újabb térburkolattal „gyarapítsák”, legalább a pandantjával, a Dunakapu térrel ne tegyék ugyanezt.

Gábor bízott a nyilvánosság erejében, ezért szívesen nyilatkozott a helyi sajtónak is. Elmondta: teljes mértékig egyetért a győri Arrabona Városvédő Egyesülettel, amelynek tagjai tiltakoznak a Dunakapu téri mélygarázs megépítése ellen. A kiváló, Ybl-díjas szakember, a Magyar Tudományos Akadémia doktora is amellett szállt síkra, hogy a régészek által föltárandó, remény szerint reneszánsz kori épített emlékeket, ha már a győri erőd, a vár még viszonylagos épségben megmaradt falait az 1930-as években (már akkor is törvényellenesen!) visszabontották…”

A régészek föltárták az egykori győri végvárnak a Duna-kapu tér alatt nyugvó, kiváló állapotban megmaradt részeit, aztán „felsőbb parancsra” visszatemették, a város pedig megépíttette a föld alatti mélygarázst. Föltehetően máig nem fogták föl az okos felettesek, hogy mekkora bűnt követtek el, micsoda egyedülálló történelmi emléktől fosztották meg az utókort, melynek polgárai százezerszám áramlottak volna Győrbe a remény szerint okosan konzerválható, egyedülálló kincsek megtekintésére, tanulmányozására.
Messzire kalandoztunk a Rába-szigeti csónakház reménybeli felújításától. Tudjuk, már sok-sok évvel ezelőtt (amikor Győrnek bőségesen lett volna rá pénze!) megtörténhetett volna a rekonstrukciója – miképpen párjának,

a Duna-parti, egykori ETO-csónakháznak is, amelyik ugyancsak elképesztően rossz állapotban várja sorsa jobbra fordulását…

Most azonban örüljünk annak, miként a Győr Plusz című nyomtatványban írva vagyon, hogy Magyarország legrégebben épített, és egykoron egyik legszebb csónakháza … rendkívül leromlott állapotú épületét a győri önkormányzat megmenti, helyreállítja. Miként a polgármester kijelentette: „már csak a kész tervek megvalósítására szükséges pénzt kell előteremteni”. Mindazonáltal szorítunk a sikerért.