Mindössze 100 méterre a magyar határtól fogtak el 4 illegális átkelőt Ukrajnában, aki a Tiszán át – állítólag úszva – akart Magyarországra menekülni. Emberkereskedőkkel szervezték meg az utat, akiknek 6500–13 000 dollárt fizettek – adta hírül az UNN Ukrán Nemzeti Hírszolgálat. A négy férfi három térségből érkezett, az embercsempészek pedig akadálytalan határátlépést ígértek nekik. A szombat éjszakai határincidens leleplezése után szinte azonnal vádat emeltek ellenük.

Csütörtökön hasonló eset történt: akkor 5 menekültet kaptak el, négyen már 300 méterre voltak a határtól. Az ötödik férfi, miután már kétszer próbált sikertelenül átszökni, most a határátkelő helyen próbálkozott hamis papírokkal. A letartóztatott férfiak elmondták: 9-10 ezer dollárt fizettek az embercsempészeknek.

Pénteken Edi Rama albán miniszterelnök budapesti látogatásán, az Orbánnal folytatott találkozó alkalmával kijelentette: „országa számára példaértékű a magyar kormányzati modell”. Ezzel szemben egy napra rá az albán Demokrata Párt, a legnagyobb parlamenti párt frakcióvezetője, Gazment Bardhi a közösségi hálón mindennek az ellenkezőjét írta le: „az igazság az, hogy a magyar modell soha nem lehet Albánia Európa felé haladásának a modellje, miután az elválaszthatatlan Orbán médiapolitikájától, a véleménynyilvánítás szabadságának megsértésétől, és ez is az oka annak, hogy az állami sajtóban elhallgatott korrupció továbbra is virágzik Magyarországon” – olvasható a szingapúri CNA-ban.

Bardhi szerint Magyarország barátságos ugyan, és segíteni szeretné Albániát az Európai Unióhoz csatlakozásban, csakhogy a magyar modell követése csak akadálya lenne a csatlakozásnak.

Donald Trump egykori kormányának tagjai a múlt négy évben arra a megállapításra jutottak, hogy Orbán politikájának átvétele, azaz a minden területre gyakorolt kormányzati kontroll sokkal hatékonyabbá tehetné az elnökjelölt esetleges második mandátumát – hívja fel az Amerikára leselkedő veszélyre a figyelmet legfrissebb elemzésében (The Orbanisation of America: Hungary’s lessons for Donald Trump/ Amerika orbanizálása: Magyarország leckéje Donald Trump számára) az ECFR. Az European Council on Foreign Relations/ Külkapcsolatok Európai Tanácsa terjedelmes elemzésében arra is figyelmeztet, hogy ez az európai demokráciákra nézve is veszélyes lenne, mert Trump szövetségeseket keresne politikájához.

A magyar modell követésének részletei benne vannak a Project 2025-ben, a Heritage Fundation igazgatója, Paul Dans és a Kevin Roberts elnök vezetésével írt republikánus kormányprogramban. Orbán félreérthetetlenül fogalmazott júliusban, hogy őt is bevonták a program megírásba, nem véletlenül hívták meg legutóbbi amerikai útja alkalmával a magyar kormányfőt a Heritage Alapítványba (az amerikai konzervatív oldal legbefolyásosabb köz- és külpolitikai kutatóintézete) zártkörű megbeszélésre. A Danube Institute-ot, a 2013-ban alapított, budapesti székhelyű konzervatív agytrösztöt szintén bevonták ebbe a folyamatba. Trumpnak már 2019-ben, elnöksége idején sem voltak kételyei, milyen jogosítványai vannak, mert egy beszédében így fogalmazott: „…az alkotmány 2. kiegészítése szerint elnökkként jogom van bármit megtenni, amit csak akarok” – idézi őt a ECFR. A tanulmány minden eddiginél részletesebben elemzi az orbáni 14 évet, hatalma természetét és veti össze a lehetséges trumpi kormányzati forgatókönyvvel.

A Frankfurter Rundschau Orbán múlt heti, strasbourgi beszédét a Trump-imádat alapján értelmezte. Kritikusan megállapítja: Orbán nyíltan hangoztatja  Donald Trump iránti szimpátiáját és reményét a november 5-i győzelmében. Mindez most azért szerfölött kínos, mert a magyar kormány tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját. Az elemzés szerint nemcsak Trumpnak fontos Orbán, de utóbbinak is a volt elnök győzelme, mert így kap megerősítést például az Ukrajna-ellenes és oroszpárti politikája. Trump ugyanis nem csupán azt állítja, hogy az ő elnöksége alatt be sem következett volna az orosz–ukrán háború, hanem azt is, hogy „egy nap alatt véget tudna vetni a konfliktusnak”. Ebben pedig Orbán a saját politikájának a helyességét is látja.

A CNN terjedelmes cikkben követi nyomon, hogy egyre több republikánus szenátor igyekszik felnyitni kollégái szemét arra, hogy el kell határolódni Orbán kínai és orosz politikájától, amivel egyelőre Trumppal az élen a többség még mindig nincs tisztában. A CNN idézi a Budapesten nemrég járt öt amerikai szenátor közleményét, aki gyakorlatilag arra szólította föl Orbánékat, hogy tartsák magukat a szövetségi politikához, különben fájdalmasak lesznek a következmények.

Írnak arról is, hogy pár napja az amerikai szenátus republikánus vezetője, Mitch McConnell szintén közleményben adott nyomatékot Orbán miatti aggályának, ami eltorzítja és rossz irányba fordítja a republikánus pártot és jövőbeni kilátásait. 

Az „Orbán Viktor ellen tervezett merényletről” orosz lapnak nyilatkozó szerb miniszterelnök-helyettes Aleksandar Vulin információit egyelőre egyetlen nemzetközi sajtóorgánum sem erősítette meg, ráadásul a hírt a magyar kormánypárti média szellőztette meg. Feltehetően Orbán a moszkvai útja előtti, júliusi, már akkor is sejtelmesnek látszott merényletkísérletről beszélhetett. A volt szerb titkosszolgálati vezető ellen szankciókat rendelt el az Egyesült Államok – illegális fegyverszállításra, kábítószer-kereskedelemre való hivatkozással. Vulin az interjút moszkvai útja előtt adta.