Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy a nemzetközi média hírként kezeli önmagában azt, ha egy ország parlamentjének valamilyen szakbizottsága napirendre tűz valamit. Most ez történt: a Reuters hírügynökség és számos más fontos hírforrás közli, hogy az ankarai törvényhozás külügyi bizottsága holnap, csütörtökön folytat vitát a svéd NATO-csatlakozás török ratifikálásáról. A bizottsági, majd a plenáris parlamenti jóváhagyás után Recep Tayyip Erdogan elnök aláírása zárja a procedúrát török részről. A másik NATO-ország, amelytől Stockholm még nem nyert bebocsáttatást az atlanti szövetségbe, Magyarország.
A Politico című amerikai portál európai kiadása is felfigyelt arra, hogy Orbán Viktor a közösségi médiában üdvözölte David Cameron visszatérését a nagypolitikába, ezúttal az Egyesült Királyság külügyminisztereként. „Nehéz időkben tapasztalt vezetőkre van szükség” – írta a magyar kormányfő.
A portál felidézi, hogy a volt konzervatív brit miniszterelnöknek, hivatali ideje alatt, korántsem volt zavartalan a viszonya az Európai Unióval, nem utolsó sorban azért nem, mert ő kezdeményezte a 2016-i Brexit referendumot, aminek következményeként éveken át tartó feszültség keletkezett London és Brüsszel között. Időnként előfordult – írja a Politico –, hogy Cameron, az EU-ügyek iránt érzett bizalmatlansága okán, a szorítónak ugyanabban a sarkában találta magát, ahol Orbán állt. 2014-ben pedig az uniós tagországi vezetők közül ők ketten voltak azok, akik Jean-Claude Juncker ellen szavaztak az Európai Bizottság elnökének a megválasztásakor. „Sötét nap ez Európa számára, és azzal fenyeget, hogy meggyengíti a nemzeti kormányokat” – kommentálta akkor Cameron Junckernek a csúcspozícióba emelkedését.
Miközben James Cameron visszatér, ha a régi posztjára nem is, a nem szakmai közvélemény szemében jóval kevésbé ismert, politikai körökben azonban nem csekély hírnévnek örvendő Jean Asselborn véglegesen távozik az aktív közéletből. A most 74 esztendős luxemburgi szociáldemokrata politikus csaknem két évtizeden át töltötte be a nagyhercegség külügyminiszteri posztját – hogy hivatali idejét megszemélyesített időintervallumhoz mérjük, elég annyit mondani, hogy Angela Merkel még nem volt kancellár, amikor Jean Asselborn már uniós külügyminiszteri tanácsüléseken vett részt. Első német hivatali partnere egyébként Joschka Fischer volt.
A bécsi Die Presse azt írja róla, hogy személyében nem csupán a leghosszabb hivatali időt maga mögött tudó, hanem egyben a leginkább szókimondónak tartott személyiség lép le az uniós politika színpadáról. Ebben persze szerepet játszott az is, hogy Asselborn mindössze 640 ezer lakosú hazája, bár dúsgazdag, korántsem nagyhatalom, így kisebb a nemzetközi felelősség súlya.
Utolsó német hivatali partnerével, Annalena Baerbockkal különösen jól megértették egymást. Egy alkalommal közösen adtak interjút a Der Spiegelnek, és abban elárulták, hogy ők ketten tulajdonképpen egyfajta szereposztásban állapodtak meg egymással. „Vannak témák, amelyekről egy luxemburgi világosabban szólhat” – mondta akkor Baerbock. Ez a szereposztás érzékelhető volt az elmúlt hetekben is, amikor a közel-keleti háborúról esett szó. Miközben Baerbocknak a németek történelmi felelőssége miatt diplomatikusabban kell fogalmaznia Izraellel kapcsolatban, Asselborn megengedhette magának, hogy bizonyos dolgokat egyértelműbben néven nevezzen, és így például kijelentette, hogy a kórházakat nem szabad csatatérré tenni – írja a Die Presse.
Kitér az osztrák lap arra is, hogy Asselborn egyáltalán nem tartja demokratikusnak a mai Magyarországot. Ezt a véleményét az is erősítette, hogy 2014 óta ő töltötte be a nagyhercegség bevándorlás- és menekültügyi miniszteri posztját, és alkalma volt megtapasztalni Orbán Viktor kemény menekültügyi politikáját. De – teszi hozzá a Die Presse – volt bíráló szava Ausztriához is, amikor azt mondta, hogy a schengeni övezethez való román csatlakozás Bécs részéről történt megvétózása európaiatlan cselekedet volt.
A párizsi Le Figaro beszámol arról, hogy a legfrissebb negyedéves magyar gazdaságstatisztikai adatok a recesszió végéről tanúskodnak, és hogy Varga Mihály pénzügyminiszter is Facebook-bejegyzésben jelezte: a magyar gazdaság ismét növekedési pályára állt. A 2023. esztendő azonban egészében még a recesszió éve – állapította meg az ING.
A francia lap által ismertetett szakértői vélemények szerint: ha a következő hónapokban helyre áll is a háztartások fogyasztási szintje, a fellendülés attól függ majd, hogy az ország hozzájut-e a jogállamisági és korrupciós aggályok miatt befagyasztott uniós forrásokhoz.