Vegyes értékelést kap Angela Merkel „korona-elnöksége” az unió soros félévét illetően, mert hosszú a sora az elhalasztott döntéseknek, problémáknak – olvashatjuk a Deutsche Welle évzáró elemzésében.
Pedig a kancellár megkönnyebbülve sóhajtott fel december közepén, hogy „nagy kő esett le a szívemről” miután egyezség született a koronavírus-segélycsomagról és a hétéves uniós büdzséről, és meggyőzte a magyar és a lengyel kormányfőt vétójuk visszavonásáról. A Német Külpolitikai Társaság elemzője, Daniela Schwarzer szerint, súlyos válság lépett volna fel, ha Merkel nem tudta volna kezelni a konfliktust. Ugyanakkor sokat elárult a belső uniós viszonyokról ez a vita, mert Orbán és Morawiecki eszközként tudta kihasználni az uniós intézményrendszert belpolitikai céljai elérésére. Michael Clauss német uniós nagykövet kétli, hogy közelebb hozta volna egymáshoz a tagállamokat ez a konfliktus, ugyanakkor türelemre int: a történelem ítélkezik majd a történtek felett. Az utolsó pillanatban végül tető alá hozott klímavédelmi egyezmény azonban kétségkívül a német elnökség egyik legnagyobb érdeme, hisz’ elérte azt a kompromisszumot, hogy 2030-ra nem 40, hanem 55%-kal fogják a tagállamok csökkenteni a szennyezőanyag-kibocsátást.
Angela Merkel maga is beismerte, több mindent betervezett erre a félévre, de nem jött össze: az Európai Unió és Törökország kapcsolatának rendezése, nem sikerült a csatlakozási tárgyalásokat mederbe terelni Észak-Macedóniával és Albániával – alapvetően a bolgár vétó miatt. Nem tudták megszervezni a csúcstalálkozót sem Kínával, sem az Afrikai Unióval, akárcsak az EU jövőjéről rendezendő konferenciát sem. A migrációs törvény is a következő, a portugál elnökségre vár. A német uniós nagykövet például azt is fájlalja, hogy még a karantén egységes időkeretében sem tudtak megegyezni a tagállamok, hisz’ sokféle a szabály az unió területén, miközben a svédeknél meg egyáltalán nincs karantén.
Közös nevezőt kell találni Ukrajna és Magyarország között – nyilatkozta az ukrán külügyminiszter Dmytro Kuleba a Tag ukrán újságnak, amit az Ukrinform is közölt. S hogy mi lehet ennek a közös nevezőnek az alapja? A kölcsönös tisztelet és az a tényező, hogy a magyar kisebbségek Ukrajna állampolgárai. Ekként társadalmuk nélkülözhetetlen elemét alkotják. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy első találkozóján Szijjártó Péterrel, még májusban, arról tárgyaltak, hogy újra kell építeni a kapcsolatokat, de az azóta eltelt időszakban ennek számos akadálya keletkezett. Kuleba tagadja, hogy rosszabbodott volna a kisebbségek, így a kárpátaljaiak helyzete, ugyanakkor hozzátette azt is, hogy minden országnak jogában áll olyan törvényt alkotni, amit szükségesnek lát, de közben megfelel a nemzetközi törvényi elvárásoknak is.
Az ukrán oktatási törvényt a Velencei Bizottság ajánlásai alapján az ukrán kormány átdolgozta, ezzel a maguk részéről az ügyet lezártnak tekintik, hisz’ megfelel a külföldi elvárásoknak. Ami meg ezen túl van, az politikai vita és nem kellene, hogy befolyásolja a törvényt – vélte az ukrán külügyminiszter.
A vörös vonalat azonban érdemes lenne nem átlépni – ezt már az Unian angol nyelvű ukrán portálon olvastuk, ami szintén Kuleba szájából hangzott el. Azt nem bánja, ha a magyarok támogatják az ottani kisebbségeket, de abban is meg kellene egyezni, ha átléped a vörös vonalat, akkor számíthatsz az ellenlépésre – ez pedig a TSN hírügynökségnek adott interjúból derült ki. Kuleba szerint ezt jobb lenne megelőzni. Itt a legutóbbi incidensre utal az írás, miután a kárpátaljai fellebbviteli bíróság zár alá helyezte Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének számos vagyontrágyát a saját otthonában, mert a helyi alapítvány jótékonysági szerződései hamisnak bizonyultak. A helyi hatságok szerint a gyanú hazaárulás, mert a papírok az ukrán nemzetbiztonság érdekeit sértik. Szijjártó Péter az EBESZ-t sürgette, küldjön vizsgáló csoportot a helyzet tisztázására, és jelezte, a NATO-partnerekkel is megtárgyalják az esetet.
Az angol nyelvű lengyel The First News Vera Jourova uniós biztost idézi, aki bejelentette a német Tagesspiegelnek adott interjúban, hogy jövőre Lengyel- és Magyarországot jogállami ellenőrzés alá vonják. Ami azt jelenti, nem menekül meg egyikőjük sem az esetleges szankcióktól. S egyben azt is, hogy össze fogják kapcsolni az uniós támogatások odaítélését a jogállami normák megtartásával.
Jourová úgy fogalmazott, hogy keményen dolgozni fognak azon, hogy a megfelelő eszközöket alkalmazzák a jogállami törvénysértések tettenérésekor, amit az Európai Bíróság jóváhagy előzetesen. A procedúra nem fog igénybe venni egy teljes évet, hamar tisztázni akarja a helyzetet.