A brüsszeli le Soir két napja megírta: tiltakozó megmozdulást helyeztek kilátásba a belga főváros szívében található Magyar Háznál, ahol aznap este a francia Jordan Bardella, Marine le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésének ifjú pártelnöke készült könyvbemutatót tartani.

Olyan baloldali csoportok szervezték a demonstrációt, mint például a Belgiumi Antifasiszta Koordináció, a Stand-Up és a feminista-környezetvédő ADES. Előre látható volt, hogy nehéz lesz elkerülni a fizikai összetűzést, mert fontos közintézmények közvetlen közelsége miatt a tüntetés helyszínéül kiszemelt közterületi rész úgynevezett semleges zónának számít, ahol semmilyen gyülekezés biztonsági okokból nem megengedett.

Nos, a könyvbemutató a Magyar Házban megvolt, és időközben elkészült a mérleg is: a La Libre Belgique című lap közli, hogy a tiltakozók között akadtak, akik erőszakkal át akarták törni a hatóságok által emelt útakadályt. A rendőrök vízágyút, valamint könnygázt alkalmaztak, és mintegy negyven embert őrizetbe vettek. A tüntetés helyszínéhez közel áll a Vlaams Belang flamand nacionalista párt székháza, és a demonstrálók szemeteskukákkal, útjelző táblákkal próbálták megrongálni az épületet.

A Le Soir azt írja, hogy a tiltakozók számát a rendőrök mintegy 300-500-ban, a szervezők 1500-2000-ben adták meg. „Bardella, menj haza, Brüsszel nem kér belőled!” – skandálták a tüntetők a tudósítás szerint.

A Politico ismerteti Tom Van Griekennek, a Vlaams Belang vezetőjének az X közösségi felületen közzétett bejegyzését, ami szerint a baloldaliak az igazi demokráciaellenesek, mert amikor nem tudják legyőzni a patriótapártokat a szavazófülkékben, akkor megfélemlítéshez és erőszakhoz folyamodnak.

Az EurActiv brüsszeli hírportál „támogatott tartalom” jelzéssel ellátva, az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósuló, „Európa te magad vagy” elnevezésű kezdeményezés részeként közreadta Szabó Dánielnek, a Portfolio.hu újságírójának a cikkét arról, hogy miként igyekszik megvalósítani Magyarország a társadalmi-gazdasági felzárkózást az Európai Unió kohéziós politikájának a segítségével. Az írás jórészt az EU kilencedik kohéziós jelentésén és a Nemzetközi Valutaalap, az IMF nemrégiben készült elemzésén alapul. Egyik kiemelt megállapítása, hogy bár Magyarország bevételei közelebb kerültek az uniós sztenderdekhez, az ország egyes régiói között továbbra is súlyos aránytalanságok vannak, a foglalkoztatást, az oktatást és a jövedelmeket illetően.

Ami például a foglakoztatottsági rátát illeti, ez a 20–64 év közöttiek körében 2022-ben elérte a 80 százalékot, ami számos térség esetében 15 százalékpontnál is nagyobb növekedésnek felel meg. Ugyanakkor viszont a déli és az északkeleti régió lemaradásban van. Hasonló tapasztalható a nyomorban vagy társadalmi kirekesztettségben élők számarányában: ez a mutató országos átlagban csökkent az elmúlt években, de a Dél-Dunántúlon, továbbá Kelet- és Észak-Magyarországon 22-26 százalék kénytelen ezzel szembenézni.

A foglalkoztatottsági rátában a nemek közötti eltérés 2022-ben átlagosan 11 százalékos volt, de ez egyenlőtlenül oszlott meg, és a fejletlenebb térségekben elérte a 16 százalékot is.

Magyarországon az egy főre jutó GDP – bruttó hazai termék – összértéke 2010-ben az EU-átlag 66 százaléka volt, és ez 2022-re 76 százalékra emelkedett, részben a közvetlen külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetően. Az országos átlag azonban itt is elfedi a regionális eltéréseket. A főváros, továbbá Pest és Győr-Moson-Sopron megye lekörözi Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Az IMF arra figyelmeztet, hogy ha ezekkel az egyenlőtlenségekkel nem kezdenek valamit, akkor a helyzet tovább súlyosbodhat, párhuzamosan azzal, hogy utat tör magának a zöld és a digitális átállás.

Az oktatás javítása, a munkaerő képességeinek a növelése kulcsfontosságú a termelékenység és a gazdasági ellenállóképesség szempontjából – olvasható az összegzésben. A statisztikai adatok itt is jelentős szóródást mutatnak. Budapesten a 25 és 34 év közötti népesség körében 2022-ben mintegy 58 százalék volt a felsőfokú képzettségűek aránya, miközben az országos átlag 30 százalékot ért el, és fejletlenebb térségekben csak 20-25 százalék között mozgott. Az EU-átlag 42 százalék.

Végül röviden a londoni The Guardian egyik cikkéről, amely azt ecseteli, mekkora politikai kudarcnak bizonyult Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azon próbálkozása, hogy albániai táborokban helyezzék el az Itáliába igyekvő migránsokat, és ott bírálják el a menedékkérelmüket. Az albániai létesítményeket 3 ezer fő befogadására szánták, de eddig csak 24 menedékkérőt szállítottak át, és ma már egyikük sincs Albániában – öten kevesebb, mint fél napot, a többiek nem többet, mint két napot töltöttek ott.

Olasz bírói döntés alapján ugyanis a Bangladesből, illetve Egyiptomból érkezettek esetében nem lehetett biztonságosnak minősíteni az eredetországot, és ez a menedékjogi eljárás külföldre történő „kiszervezése” akadályának bizonyult.