Újabb front nyílt a Lengyelország és Izrael közötti vitában, noha a kétoldalú kapcsolatok már így is történelmi mélypontra süllyedtek, miután a varsói törvényhozás a minap olyan jogszabályt fogadott el, amely korlátozza, meddig lehet visszakövetelni a szocializmus idején elkobzott zsidó javakat – írja a Yahoo/Fox News. Az ellentétek odáig jutottak, hogy az izraeli nagykövetet hazarendelték, a másik oldal pedig nem engedte meg, hogy a képviselője a nyári szabadság után visszatérjen állomáshelyére.

Most az a gond, hogy az egyik lengyel külügyminiszter-helyettes kifogásolta azoknak az izraeli tizenéveseknek a viselkedését, akik évről évre, a hazafias nevelés keretében végiglátogatják Auschwitzot és a többi haláltábort. Szerinte a fiatalokat odahaza arra tanítják, hogy gyűlöljék Lengyelországot és ez meg is mutatkozik a látogatásokkor. Jeruzsálemben ezt határozottan cáfolják és emlékeztetnek arra, hogy az új generációkat az emlékezetpolitika részeként szembesítik a történelemmel. Egyébként 1988 óta csak Amerikából 300 ezer diák járt ilyen célból Lengyelországban.

Hogy mi lesz most, az nem tudható, az illetékes vizsgálatot és gyors akciót ígért, de lengyel sajtóértesülések szerint felvetődött, hogy a jövőben Izraelből nem mehetnek iskolások az olyan eseményekre, mint „az élet menete”.

Egy volt izraeli varsói nagykövet, aki maga is túlélők gyermeke, úgy véli, hogy a lengyel kormány újabban igencsak nacionalista, és így akar visszavágni, amiért a zsidó állam keményen megbírálta a kárpótlási jogok korlátozása miatt. Annakidején egyébként a nácik 3 millió lengyel zsidót öltek meg, főként Auschwitzban és Treblinkában.

Svájc meglehetősen konzervatív ország hírében áll, Zürichben mégis tízezrek vonultak fel a melegházasság engedélyezését követelve – adja tudtul a Neue Zürcher Zeitung. A részvevőket kereken 70 LMBT-szervezet mozgósította, miután a kérdésben éppen három hét múlva népszavazás lesz. A szervezők szerint a lakosság évtizedek óta nem nyilvánította ki véleményét egy ennyire fontos társadalompolitikai kérdésben.

Az előzmény az volt, hogy a berni parlament tavaly úgy határozott: lehetővé teszi, hogy egynemű párok egybekeljenek. Ám az ellenzők kellő számú tiltakozó aláírást gyűjtöttek, ezért kiírták a referendumot. Az engedélyezés ellenzői arra hivatkoznak, hogy a gyerekek érdekeit veszélyezteti, ha a mesterséges megtermékenyítést kiterjesztik leszbikus kapcsolatokra is, illetve lehetővé teszik a meleg partnerek számára, hogy kicsiket fogadjanak örökbe.

A zürichi pride fesztivál egyébként minden incidens nélkül zajlott le a város belső magjában, csupán a forgalomban okozott némi fennakadást a hatalmas tömeg.

Ausztria és Szerbia azt ígéri, feltartóztatja azokat az afgán menekülteket, akik el akarnak jutni Európába – írja a Politico. Erről Belgrádban egyeztetett a két ország első számú vezetője. A vendég Kurz kancellár azt hangoztatta, hogy a szomszédos államoknak kell befogadniuk mindazokat, akik a tálibok miatt elhagyják országukat. Ezért kapcsolatban állnak az érintett kormányokkal. Vucsics ugyanakkor közölte: eleget tesznek annak a kérésnek, hogy vegyenek át 150 asszonyt és lányt, aki egy afgán futball-klub tagjai volt. Közben az ENSZ-főtitkár arra szólította fel a világot, hogy segítsen Afganisztánnak, miután ott a tálibok vették át az uralmat.

Egyébként szerb területen, valamint a környező országokban sok ezer migráns vesztegel, miután lezárult a nyugat-balkáni menekülőút és a földönfutók gyakran csupán a sokadik próbálkozásra, embercsempészek segítségével tudnak az ígéret földjére lépni.

A Der Standard kommentárja hangsúlyozza: Európának több kell Németországból, és lehet, hogy pont ez lesz a 3 hét múlva tartandó német választás következménye, mivel mind a három kancellárjelölt erősen EU-párti. A gond: az erőpróba miatt már jó ideje húzódnak az érdemi döntések, amit csak tetéz, hogy jövőre Macronnak is meg kell mérettetnie magát. Márpedig régi bölcsesség Brüsszelben, hogy ha a német és a francia vezetés náthás, akkor a partnereknek ügyelniük kell, nehogy tüdőgyulladást kapjanak. Ráadásul Berlinben nem ígérkezik könnyűnek a kormány megalakítása.

A bizonytalanság fékezi a Bizottságot és az Európai Parlamentet is, pedig van éppen elég gond a földrészen és világ is számos súlyos problémával küszködik, lásd a többi között Afganisztánt, a koronajárványt, amely nem kedvezett a gazdasági válság megoldásának sem. Az is egyértelmű, hogy tovább nem lehet halogatni a hatékony fellépést az éghajlatváltozás ellen. Egyértelmű továbbá, hogy menekültüggyel sem képes egyetlen állam sem egyedül megbirkózni. Tehát egyáltalán nem mindegy, milyen irányban kíván haladni Európában az új német koalíció.

A német közszolgálati médium bizonyítottnak veszi, hogy fehérorosz hackerek behatoltak a belügyi tárca adatbázisába és onnan tömérdek érzékeny adatot töltöttek le, azaz most már Lukasenka rendszerét szorongatják – jelentette a Deutsche Welle. A kétségeket az oszlatta el, hogy az újságíró megadta egyik belorusz munkatársának a nevét és néhány percen belül ott volt a képernyőjén az illető fotója, lakcíme, a szülők neve.

Igaz tehát, amit az adathalászok nemrégiben bejelentettek, de erre utalt már az is, hogy a diktátor pár hete arra figyelmeztette a minisztereit, hogy aki nem tud vigyázni fontos adatokra, az vegyen elő papírt és tollat és az így gyártott aktákat tegye fiókba, és ne használjon számítógépet. Mindenesetre a hivatalos nyilvántartásokat megcsapoló csoport előbb rendezi a szerzett értesüléseket, majd folyamatosan nyilvánosságra hozza őket. A cél a lakosság tájékoztatása, egyben az informatikai szakemberek segíteni kívánnak a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak, továbbá igyekeznek ily módon is meggyőzni a Nyugatot, hogy az eddiginél szigorúbb szankciók kellenek Minszkkel szemben.

A „Kíberpartizánok” nevű földalatti szerveződés a rendszer legérzékenyebb pontját akarja telibe találni, hogy elbizonytalanítsa a hatalmat. Mert amíg az próbálja a tüzet oltani, másutt újabb támadást készítenek elő ellene. A legnehezebb persze, hogy Lukasenkáról és a bizalmasairól, továbbá a titkosszolgálat vezetőiről szerezzenek bizalmas információkat. Csakhogy a belügyben megszerzett anyagban volt 16 ezer titkos akta is. A „partizánok” munkáját segítette, hogy a fehérorosz hatóságok mostanáig félvállról vették az informatikai biztonságot.