Volt egyszer egy Hollywood, de lehet, hogy többé már nem lesz – ezzel a szomorkás mesei felütéssel kezdődik a milánói divat- és popkultúra-magazin, az NSS írása (címe: „Miért forog annyi amerikai film Magyarországon? – A hollywoodi válság és a filmes produkciók kaliforniaiatlanítása”) arról az aggályról, ami a filmvilág frissen megtapasztalt hanyatlása láttán jelent meg a digitális térben.

A FilmLA üzleti jelentése szerint Hollywood filmgyártása 5%-kal esett vissza az idén az ösztönzőnek nem minősíthető adózási rendszer miatt. Los Angeles polgármestere, Karen Bass 750 millió dolláros ösztönző csomaggal igyekszik javítani a helyzeten. Hollywoodra az elmúlt 150 évben úgy tekintettek, mint az ország társadalmi, kulturális és politikai változásainak, fejlődésének inkubátorára. Meg úgy is, mint a gazdasági növekedés motorjára. A legutóbbi adatok szerint Hollywood 155 milliárd dollárral járult hozzá a gazdaság növeléséhez, javításához, Kalifornia minden ötödik lakosának, 680 ezer embernek adott munkát. Az utóbbi időben azonban sok film gyártását áttelepítettek az USA Georgia államába, illetve Magyarországra, ahol sokkal olcsóbb a munkaerő, és a kaliforniainál jóval alacsonyabb előállítási költségek, a kevésbé szigorú szabályozás a megszokottnál nyereségesebbé teszi a filmipari vállalkozásokat. Mindehhez hozzájárul a budapesti csodálatos városkép. A cikk példaként a Hellboy 2-t, a 2008-ban készült Az Aranyhadsereg című filmet említi példaként. Megemlíti még az évi 250 film gyártására alkalmas magyar gyártóközpontok (Origo, Korda Stúdió) alkotásai közül a Poor Things/Szegény párák című, felnőtteknek szóló filmdrámát és a  Dűne című, 2021-ben bemutatott amerikai sci-fi filmet.

Hollywood a szomszédos tagálllamokban, de még Ausztráliában is kedvezőbb feltételek mellett gyárthatja filmjeit, mint otthon, aminek persze van egy jó oldala is: világméretűvé terebélyesedik a hollywoodi filmgyártás (is).

A Comcast és a Paramount Global tulajdonában lévő európai előfizetéses video on demand over-the-top streaming szolgáltatás, a két évvel ezelőtt alapított SkyShowtime bejelentette, hogy tegnaptól életbe lépett a legnagyobb, magyarországi távközlési céggel, a Telekommal kötött szerződése, ami szerint két lineáris csatornát is nyitnak egy sor alkotóműhely egyesítésével.

Ez persze nem reklám akart lenni, pusztán egy gazdasági hír a Broadband TV News portálról. Szépséghibája: a nyélbe ütött üzletről egyetlen adatot sem kötöttek az olvasó orrára.

Európa orosz gázvásárlói, Magyarországgal és Szlovákiával az élen, gyors megoldást keresnek arra, hogyan fedezzék a továbbiakban az orosz gázellátást, ami nyilvánvalóan megsínyli, hogy december 20-tól életbe lépnek az amerikaiak által az orosz GazpromBankra kivetett szankciók – írja a Bloomberg. Majdnem három éven át az Egyesült Államok tekintettel volt arra, hogy nem egyszerű az orosz gázt helyettesíteni egyik napról a másikra, de eljött a pillanat, amikor az oroszok háborújának finanszírozása a gázügynél égetőbb problémává vált.

Ausztria is aggódik, mert Szlovákián keresztül kapja az orosz gázt. Törökország – amely ugyancsak orosz gázt szállít Európának – egyezkedik Washingtonnal. Az Ukrajnán keresztüli gáztranzit – eddig engedélyezett – európai szerződései ez év végén lejárnak. A Bloomberg által megszólított szakértők elmondták: számos kisebb orosz bank (Sberbank PJSC, Alfa-Bank AO, VTB Bank PJSC, Vnesheconombank) veszi át a Gazprombank helyét, mindenféle keresztszerződések megkötésével, amire áldást adhat akár az amerikai külföldi vagyonnyilvántartó hivatal. Így törvényesen folytatódhatnak az orosz gázvásárlások. Persze ehhez nyilvánvalóan új gázszerződéseket kell kötni, ami viszont időigényes munka. A szakértő szerint még az sem kizárt, hogy bizonyos országokkal kivételt tesz az Egyesült Államok, amiben még Trump segítségre is lehet esetleg számítani.

Eközben az Európai Bizottság is puhatolózó tárgyalásokat folytat Washingtonnal – keresvén az átmeneti megoldást még az új elnök januári beiktatása, és a december 20-i szankciók hatályba lépése előtt – nyilatkozott az amerikai szóvivő hírügynökségnek.

Az illiberális orbáni rendszer alapját a keresztényi családimodell újrateremtésének szükségessége szülte – vélekedett az ABC amerikai tv csatorna mintegy 30 perces podcast-interjújában a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója, az amerikai származású Gladden Pappin. Ebből a keresztény eszméből eredeztette migránsellenes politikáját a kormány. Ennek ellenére leszögezte, hogy „Magyarországon nem létezik idegengyűlölet”. 

Pappin ugyanakkor felháborodott azon, hogy sokan fasisztának és diktátornak tekintik Trumpot, pedig ő egy olyan jelenség, amit a világ számos pontján megtalálhatunk…