Mostantól ingyenesen, szabadon hozzáférhető és letölthető 250 közkinccsé vált mű az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK). Az idén persze továbbiakat is feltöltenek, így a MEK 2025-ben is valódi kincsesbánya lesz az irodalom, a tudomány és a művészet kedvelői számára. (A nyitó képhez: az Ofrszágos Széchényi Könyvtár archivális raktárépülete Piliscsabán; fotó: Horváth Dániel.)
A MEK Magyarország legrégibb, immár három évtizedes múltra visszatekintő elektronikus könyvtára a magyar írásbeliség kiemelkedő értékeit hordozza. Az OSZK által működtetett szolgáltatás ezzel is hozzájárul a nemzeti örökség ápolásához és megőrzéséhez, valamint elérhetőségükhöz a jelen és a jövő olvasói számára. A Magyar Elektronikus Könyvtárnak tavaly csaknem húszmillió látogatója volt. Az Országos Széchényi Könyvtár további digitális tartalomszolgáltatásai mintegy tízmillió látogatót vonzottak. A nemzeti könyvtár digitalizáló központjának teljesítménye továbbra is stabilan az európai élvonalban van több mint 14 millió levilágított oldallal.
A mától hozzáférhető gyűjteményrész a kultúra és a tudomány területén tevékenykedett, 1954-ben elhunyt szerzők életművéből merít.
Herczeg Ferenc (1863–1954) a két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb magyar írója, akinek Az élet kapuja című regényét háromszor is jelölték irodalmi Nobel-díjra. Drámái és regényei a magyar és nemzetközi színpadokon is maradandók.
Nagy Lajos (1883–1954) a szatirikus próza mestere, a Nyugat főmunkatársa és többszörös Baumgarten-díjas író, aki novelláival vált igazán ismertté.
Robert Capa – eredeti nevén Friedmann Endre – (1913–54), a világhírű magyar–amerikai fotográfus és haditudósító, a 20. század egyik nagy dokumentaristája. Fényképei máig a háborús fotográfia ikonikus alkotásai.
Gerevich Tibor (1882–1954) a művészettörténet és kultúrpolitika kiemelkedő alakja, akadémikus, akinek munkássága a magyar és nemzetközi műemlékvédelem területén is meghatározó.
Huszti József (1887–1954) a klasszika-filológia és a magyar humanizmus jeles kutatója, aki mások között Janus Pannonius munkásságának tanulmányozásával ért el kiemelkedő eredményeket.
Papp Viktor (1881–1954) zenekritikus, zenetörténész és irodalmár aktívan részt vett a zenei kultúra népszerűsítésében.
Rapaics Raymund (1885–1954) a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akadémikus, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen.
A szerzői jogi védelem Magyarországon a szerző halálát követő hetven évig érvényes. Ezen időszak lejártát követően a művek közkinccsé válnak, azaz szabadon másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók.
Magyarország nemzeti könyvtára nemcsak az online térben, hanem hagyományos szolgáltatásaival is folyamatosan a látogatók rendelkezésére áll. Tavaly kereken háromezer kutató kereste fel rendszeresen az olvasótermeket. Az OSZK azonban nemcsak az információszerzés helyszíne, hanem a családi-baráti közösségek tere, találkozási pontja is: budavári főépületében, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban és a zirci Ciszterci Műemlék Könyvtárban januártól decemberig megtartott tizenkét nyílt napon mintegy tizenötezren vettek részt.
A múlt év kiemelt jelentőségű eseménye volt a piliscsabai archivális raktár átadása július 30-án. A több mint nyolcvanezer folyóméternyi polcot magába foglaló épület a végleges megőrzési kötelezettséggel rendelkező muzeális dokumentumok tárolására szolgál.
A konferenciák közül kiemelkedett a november 21–22-én az Országgyűlési Könyvtárral közösen megrendezett Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozója. A rendezvénysorozat immár több mint négy évtizede a hazai és a külhonban élő magyar könyvtárosoknak kínál lehetőséget szakmai eszmecserére. Az idei konferenciára tizenhárom ország több mint 350 szakembere regisztrált.
