Tavaly 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus, a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete statisztikái szerint.
Az élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes 40 éves Csókkirály című slágere vezeti, ez hangzott föl legtöbbször; az élmezőnybe az örökzöldek mellé bejutott a Magna Cum Laude Pálinkadal című szerzeménye is. A tavalyi koncertekért 762 millió forint (egyenként átlagosan 79 ezer forint) jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő.
Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz, és minden évben elhangzási adatok millióit vizsgálja meg. A zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri, majd ezek alapján osztja fel a dalszerzők között a beszedett jogdíjakat.
Az idei járványt megelőzően évek óta egyre több koncertet szerveztek Magyarországon. Az Artisjus 2016-ban 18 656, 2017-ben 20 007, 2018-ban 22 050, 2019-ben pedig már 23 475 koncert adatait dolgozta fel. Ebben az összesítésben a falunapi fellépésektől kezdve a legnagyobb fesztiválokig, az ingyenes programoktól a belépődíjas zenei koncertekig minden rendezvény szerepel.
A zenészek bevételeinek átlagosan negyede a jogdíj, a járványhelyzet miatt az élőzenei fellépések elmaradásával viszont sokaknak ez lett a fő, vagy akár az egyetlen jövedelemforrása. A tavalyi könnyűzenei rendezvényeken megszólaltatott magyar dalok zeneszerzői és szövegírói között ezúttal 635,2 millió forintot, a magyar komolyzenei művek alkotói között pedig 126,8 millió forint jogdíjat osztott fel az Artisjus. Legalább ötvenezer forintot 1991-en kapnak a művek élőzenei megszólalásáért, közülük 1283 alkotó jogdíja haladta meg a százezer forintot. Nagy kérdés, hogy mi lesz jövőre az idei, lényegében elmaradt tavaszi-nyári koncertszezont követően. Ma még igen nehéz megbecsülni a várható veszteségeket, de a borúlátó számítások szerint a koncertek után járó jogdíjak esetében 50–60 százalékos kiseséssel kell számolnia a szerzőknek 2021-ben.
A rendezvényszervezők által beküldött listák szerint a tavalyi könnyűzenei koncerteken a megszólaló dalok közel négyötöde magyar szerzemény volt, és a komolyzenei rendezvényeken is többségben hazai művek hangzottak el (64%). A magyar művek több mint fele mindössze egyszer szólalt meg élőben egy év alatt; és 80 százalékuk is legfeljebb négy alkalommal.
A legsikeresebb dalokra egyaránt jellemző, hogy több tucat zenei formáció repertoárjában szerepeltek és sok százszor csendültek fel 2019-ben. A legtöbbször játszott öt szerzemény között egy a hatvanas, egy a hetvenes, kettő a nyolcvanas évekből való, és csak egy van, ami 2000 utáni. A 2019-i élőzenei koncertek legtöbbet játszott zenei produkciója a Hungária együttes slágere, a Csókkirály volt (zene és szöveg: Fenyő Miklós), ezt követte az egykori házibulik himnusza, a Csavard fel a szőnyeget (zene: Fenyő Miklós, szöveg: S. Nagy István). A harmadik hely Máté Péter és S. Nagy István Azért vannak a jó barátok című örökzöldjének jutott. A sorban a negyedik a Magna Cum Laude egyik nagy slágere, a 2009-ben megjelent Pálinkadal (zene: Szabó Tibor, Mező Mihály, szöveg: Kara Mihály). Az ötödik helyet a Beatrice együttes Azok a boldog szép napok című legendás dala szerezte meg (zene: Hirlemann Bertalan, szöveg: Nagy Feró).
A részletes elemzés itt olvasható.