Antall Józsefnek nagy szerepe volt a Varsói Szerződés és a KGST felszámolásában, a szovjet csapatok 1991-i kivonásában. Miniszterelnöksége alatt tette meg az ország az első lépéseket a NATO- és az EU-tagság irányába. Munkássága előtt tisztelegve döntött úgy az Európai Parlament elnöksége, hogy az EP egyik új épületét (a volt D5-öt) Antall Józsefről nevezi el. (Egy másik szárny, a D4 az NSZK volt szociáldemokrata kancellárja, Willy Brandt nevét kapta, a két épületrészt az EP fő tömbjével összekötő üvegfolyosó pedig az egyesülő Európa egyik megalapozója, Konrad Adenauer volt német kancellár nevét viseli.)

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában, az Antall Józsefről elnevezett épületszárnyban 2015 tavaszán felavatták a néhai miniszterelnök mellszobrát. Az eseményen megjelent Klára asszony, Antall József özvegye is, ő leplezte le az alkotást. A szoboravatás előtt az Antall József Tudásközpont „Gondolatok Európáról – Az Alapító Atyák öröksége napjaink Európájában” címmel szimpóziumot szervezett. A rendezvény annak a programsorozatnak a nyitó eseménye volt, amelyet a Tudásközpont az Antall-kormány hivatalba lépésének és Európa újraegyesítésének a 25. évfordulója alkalmából kívánt megvalósítani „Antall 25″ címmel, brüsszeli, párizsi, illetve budapesti helyszíneken. 

Antall Józsefnek Zágrábban, a horvát fővárosban utcanév őrzi az emlékét, együtt a néhai miniszterelnök ott felállított mellszobrával. Ő maga 1991. július végén kereste fel Horvátországot, amikor a Hexagonale nevű közép-európai együttműködési szervezet Dubrovnikban tartotta kormányfői értekezletét. Ott Antall kifejezte meggyőződését, hogy Európa közvetítésével a délszláv válságot erőszakmentes és demokratikus úton, a népek önrendelkezési joga, az általános emberi jogok és a kisebbségek jogai figyelembe vételével kell megoldani. Antall meghívottként részt vett az EK külügyminisztereinek 1992. januári találkozóján, ahol végül megszületett a döntés Horvátország és Szlovénia függetlenségének az elismeréséről. Ebben a magyar vezető szavainak, érveinek, tekintélyének súlya, nagy hatása volt. Mellszobrát 2002-ben Mádl Ferenc és Stipe Mesić akkori magyar és horvát köztársasági elnök együtt avatta fel. Marton László alkotásának leleplezésénél akkor jelen volt Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök özvegye és fia is. Ott azóta minden évben, születésének évfordulóján koszorúzási ünnepséget rendeznek a zágrábi magyarok.

„Antall Józsefnek, a demokratikus Magyarország első, szabadon választott kormányfőjének emlékére a hálás Franciaország” által 1994. február 23-án létesített emléktábla Párizs nyugati részén, a Bois de Boulogne mellett található.

A táblán a néhai kormányfő neve felett édesapjáról, idősebb Antall Józsefről is megemlékeznek a franciák, tisztelve benne az államférfit, aki francia hadifoglyokat és a nácik sok áldozatát mentette meg a haláltól. Róla, a lengyelmentő kormánybiztosról sorozatunknak ebben a cikkében írtunk.

Köszönöm barátaimnak, Gerald Hühnernek és Erdős Andrénak a zágrábi, illetve a párizsi fotókat. (A szerző)