Ilyen még nem volt Magyarországon: tüntetést szervezett és tartott a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) szombaton: a magyar bírók és az igazságügyben dolgozók az Orbán-kormány reformja ellen, az igazságszolgáltatás függetlenségéért vonultak utcára – számol be erről a londoni EU Today tudósítója.

Felszólalt a megmozduláson az Európai Bírák Egyesületének elnöke, hangsúlyozván, hogy szabad és független bírók nélkül nem működik a demokrácia. A magyar bírók fizetése elmarad az európai átlagtól. Az állampolgári jogokat sodorja veszélybe, ha fölülről erőltetnek rájuk olyan reformokat, amelyek aláássák az intézményrendszert. Idézi a brit lap tudósítása a MABIE elnökének, Boros Katalinnak azt a mondatát, miszerint „Ha nem merem kimondani azt, amiben hiszek, nincs is jogom, hogy higgyek benne”.

Jól demonstrálta a tüntetők függetlenségét, hogy kérték, pártok ne hirdessék magukat a rendezvényen. A Nemzetközi Bírói Egyesület elnöke méltatta a magyar bírók bátorságát és hangsúlyozta, hogy nem az egyéni érdekük, hanem közérdek szolgálata vitte utcára őket.

Köszler Ferenc nyugalmazott törvényszéki tanácselnök hiányolta a tüntetésről a Kúria elnökét, s azt is, hogy a 2700 bírónak csak a töredéke jelent meg. Az a bíró, aki fél, nem bíró többé – mondta. A bíróknak meg kell védeniük az alkotmányos rendet, a hatalommegosztás intézményét, mert a hatalmi ágak nem avatkozhatnak be az autonóm igazságszolgáltatás működésébe!

Nem kis meglepetésre, még az UNN, ukrán nemzeti hírügynökség is beszámolt a tüntetésről.

A trieszti magyar kikötő alapkövét a múlt héten rakta le az olasz infrastrukturális fejlesztésekért felelős miniszterhelyettessel, Edoardo Rixivel Magyar Levente külügyi államtitkár – számolt be a ceremóniáról a floridai székhelyű The Maritime Executive a  hétvégi hírei között. A beruházást egyébként öt évvel ezelőtt jelentették be, amikor 32 millió dollárért 60 éves koncessziós szerződés alapján tett szert az Orbán-kormány a 250 méteres partszakaszra. Az Adria Port Zrt. 209 millió dollárból építi fel 2028-ra a tervezett kikötői létesítményt, aminek köszönhetően Magyarország közvetlenül is bekapcsolódhat a tengeri kereskedelmi forgalomba. És miután hazánk évente mintegy 155 milliárd dollárnyi áruszállítást bonyolít le tengeri úton, s ezzel sorrendben a világ 34. exportőre, szükségessé vált a tengeren is a globális közlekedési láncba történő bekapcsolódás, miután „a I. világháború eredményeként tengeri kijáratainkat is elvesztettük a trianoni szerződés alapján” – fogalmazott Magyar Levente. Januárban Nagy Márton gazdasági miniszter a bolgár elnökkel tárgyalt hasonló céllal, hogy a magyar kereskedelmi folyósó elérjen a bolgár kikötőkig, a Fekete-tengerre, ami az orosz, török és azeri gázszállítások szempontjából is fontos hazánk számára.

Az ENSZ-ben ma várhatóan két határozatot is elfogadnak: az egyiket az Egyesült Államok nyújtja be, s ennek társszerzője és támogatója Magyarország, a másikat pedig az európai közösség, aminek ezúttal sem vagyunk a részesei – írja ugyancsak az Ukrajnai Nemzeti Hírügynökség a többi között Szijjártó Péter Facebook-bejegyzése alapján. Az amerikai határozat állítólag nem ítéli el Oroszországot, mint agresszort, noha – tegyük hozzá – megtámadta Ukrajnát. A magyar kormány azért vett részt a dokumentum megszövegezésében, mert ez vezethet el a Trump elnök által elképzelt békéhez – jelezte a magyar külügyminiszter, aki nem mellesleg nyomatékosította, hogy a háborúpárti, liberális európai vezetők három éven keresztül csak tüzelték a konfliktust. Szijjártó a múlt héten az Egyesült Államokban utazgatott.

Az Ukrainska Pravda Zelenszkij vasárnapi, két órán át tartott kijevi sajtótájékoztatójából idézi: információi szerint Orbán Viktor környezetéből már tájékoztatták Donald Trumpot arról, hogy a NATO további keleti terjeszkedése elfogadhatatlan a számukra. A kijelentés elhangzott Orbán évértékelőjében is.

Az ukrán elnök szerint ezzel félretájékoztatták az amerikaiakat, ami egyben kockázat is. A szlovák kormányfőnek is üzente, rossz néven veszi ezt a dezinformációs törekvést. Orbán és Fico ugyanis azt terjeszti, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszióját az provokálta ki, hogy Oroszországot félrevezették, amikor azt állították, hogy a NATO-t nem fogják bővíteni. Az ukrán elnök állítása szerint Putyin úgy gondolja, hogy sem Csehországnak, sem Bulgáriának, Romániának, sem a Baltikumnak, Szlovákiának és Magyarországnak sem lett volna szabad NATO-tagságot adni. Nem gondolja Fico és Orbán – kérdezte a sajtótájékoztatón Zelenszkij –, hogy épp most szerfölött veszélyes ilyeneket mondani? Szerintük ez nem jelent kockázatot a népük és hazájuk számára? Azt sem gondolják, hogy ha Ukrajna nem állna ellent, akkor ezeket az országokat minden bizonnyal meg is támadná és elfoglalná Putyin?

Amerikában élő magyar holokauszt-túlélők, illetve utódaik – akik a magyar hatóságokat perelték be a II. világháború idején elhurcolt vagyontárgyaik visszaszerzése végett – elvesztették perüket, ami legvégül az amerikai legfelső bírósághoz került – számol be erről a többi között az AP hírügynökség jelentése alapján a Jewish News Síyndicate. A legfelső bíróság magyarázatából azonban csak az derül ki, hogy a felperesek nem tudták kellőképpen bizonyítani az Egyesült Államok érintettségét, ezért nem tudnak érdemi ítéletet alkotni.