Miután ismertté vált, hogy Izrael kormányfője szerdától vasárnapig Budapesten lesz Orbán meghívására, a legnagyobb arab médiakonglomerátum, az Al Jazera a Benjamin Netanjahu ellen kiadott körözési paranccsal foglalkozik.

Mindenekelőtt azért, mert a jelenlegi magyar kormányfő már a Nemzetközi Büntető Bíróság bejelentése után, tavaly novemberben egyértelművé tette: Budapest nem fogja kiadni a körözött személyt, aki az ügyészek szerint Gázában népirtást hajtott végre. Netanjahunak Washington után ez lesz a második külföldi vizitje. Az arab portál szerint Magyarországnak – EU-tagországként – tartania kellene magát a bírósági határozat, az elfogatóparancs teljesítéséhez, de az Orbán-kormány azóta sem adott ki erre vonatkozó semminemű hivatalos álláspontot. A Times of Israelből pedig tudható, hogy Netanjahu szövetségeseket keres a Trump által bejelentett tervhez, amelynek célja, hogy „Riviérát építsenek Gázában” – az amerikai elnök álma szerint. Az Al Jazera ezt írja: Izrael szövetségeseket keres ahhoz, hogy tisztogatást hajtson végre Gázában. Egyébként pedig végeláthatatlan a Netanjahu vizitjét közreadó tudósítás a nemzetközi sajtóban.

A hazánkban egyre aktívabb, most már tudósítóval is rendelkező lengyel TVP World jelentést készített a minapi incidensről, a Pesterzsébeten tiszás aktivistákat ért inzultusról. Magyar Péter Facebook-bejegyzését közzétéve videót mutatott be a „főszereplő” bolttulajdonos fenyegetéseiről és végtelennek tetsző káromkodásáradatáról. A magyar sajtó egy része is bemutatta: a népszavazást propagáló Tisza-aktivisták egy ideig tűrték a verbális támadást, sőt, a pultjuk felrúgását is, majd kihívták a rendőrséget. A lengyel tv – követve a történéseket – bemutatta az eset „főszereplőjét”, a mosdatlan szájú Csincsa Sándort, akit a Tisza első embere Orbán rohamosztaga oszlopos tagjaként jellemzett, Még egy képet is közzé tett, amin Csincsa és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes átöleli egymást.

Beszámoltak a lengyel sajtó munkatársai a „hóhéros esetről” is, amikor egy férfi a kelenföldi pályaudvar aluljárójában ugyanígy viselkedett: belerúgott az aktivisták asztalkájába, átkozódott és felmondta az orbáni lózungokat. Amikor meghallotta, hogy kihívják rá a rendőrséget, akkor így reagált: „Nem rendőr kell ide, hanem hóhér…mindnyájatokat fel kell akasztani!” Magyar Péter az egyre gyakoribb erőszakos esetek után Orbán Viktort polgárháború szításával vádolta meg – írta a lengyel tv-portál.

Az infláció további emelkedését megakadályozandó Orbán Viktor ismét árstopot jelentett be, s ezzel újólag felvette a harcot a nagy élelmiszerbolt-hálózatokkal, külföldi tulajdonú szupermarketekkel – összegzi a helyzetet a France 24, ami szerint egyrészt csak rövid távon lehet haszna az intézkedésnek, másrészt épp a vidéken élőket nem segíti. Ők ugyanis gyakran el sem tudnak jutni a nagyvárosok bevásárló-központjaiba. A francia tudósító az ország talán legszegényebb falujába, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaroffba utazott, felmérendő a körülményeket Az egyik megkérdezett – aki cukorbeteg – arra panaszkodott, hogy most már a diabéteszeseknek való készítményt sem tudja megvenni magának, mert egyre drágább, másrészt a ritka buszjáratok miatt nemigen tud beutazni a városba.

A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy az átlagos 2,7%-os európai inflációnak a több mint a kétszerese, 5,7%-os lett a magyar, s így az sikerült az Orbán-kormánynak a legsúlyosabb inflációt produkálnia.

A cikk kitér arra is, hogy Orbán a drágaságért gyakran az élelmiszer-láncokat hibáztatja, ezért is indított ellenük számos alkalommal támadást az elmúlt 15 évben. Az elemzés szerint egyszerűen csak versenyhelyzet alakult ki, ám a magyar vállalkozások alulmaradtak a vetélkedésben.

Számos elemző véleménye: egyrészt más termékek is drágulnak – mintegy kompenzációként –, másrészt pedig, miként a már leszerepelt árstop is bizonyítja, hosszú távon újabb inflációt generál.

Magyarországot ki kell rakni az Európai Unióból – írta meg véleményét az amerikai The Hill az amerikai lapban a Rutgers Egyetem professzora, Alexander Motyl. Felsorolja mindazokat a területeket, amelyeken törvényszegést követett el az Orbán-kormány, és ezzel bomlasztja az európai közösséget és a közös büdzsét terheli – potyautas, aki nem teljesít, de mind ez ideig bőkezűen bánt vele Brüsszel. Az uniós alapokmány 2. cikkelyében foglaltak szerint a jogsértések alapján minden oka meglenne a magyarok kiléptetésére az EU vezetésének. Csakhogy ilyesminek még nincs meg kidolgozott mechanizmusa. Így marad a 7-es cikkelyes eljárás, azaz a szavazati jog felfüggesztése. 

Ha ezt nem lépi meg Brüsszel, akkor saját magát teszi nevetségessé, komolytalanná. A szavazati jog felfüggesztésének hatására nem kizárt, maga Orbán dönt úgy, hogy a Brexit mintájára kilépteti az országot.

Ez azonban olyannyira felbőszítheti a népet, hogy kiadja Orbán útját a következő választáson vagy maga a nép mutatja az erejét. s akkor a magyarok megint bebizonyíthatják 1956 és 1989 mintájára, hogy valóban szabadságszeretők – véli Motyl professzor.