A jogállami normák felrúgását a szavazati jog felfüggesztésével szankcionálni nem látszik eredményre vezetőnek – legfőképp a folyamat lassúsága, elhúzódása miatt.

Ehelyett a német javaslat sokkal nagyobb eséllyel juthat célba – erről ír a brüsszeli Politico, gyakorlatilag most már folytatásos vitában. Azaz meg kell fontolni az EU-s alapokhoz hozzáférés letiltását azon országoknak, amelyek nem tartják meg a jogállami normákat. Míg a fékek és ellensúlyok megbontása gyorsan képes ugyanis óriási károkat okozni az unión belül, addig csak döcög a szankciók foganatosítása.

Lengyelország és Magyarország is húzza az időt az ismétlődő brüsszeli figyelmeztetések ellenére, sőt Orbán Viktor még ki is neveti a liberális „szép fiúkat”, úgysem mernek cselekedni. A cikk megállapítja: a pénze után fut az unió, és éppen ezért jobb, ha a pénzcsapokat zárja el. Mert például Magyarország a GDP 4%-át kapja uniós forrásként. Felveti azt a képtelenséget: Lengyelország és Magyarország már megegyezett, hogy egymást védve a szankciók ellen szavaznak a testületben, s ezzel megakadályozzák a büntető intézkedéseket. De vajon ha tankok gördülnének ki és a katonaság átvenné a hatalmat, azonban egy tagállam a többivel szembemenve nemmel szavaz, akkor tétlenül nézné a bizottság, és képtelen lenne beavatkozni? A legújabb felvetés szerint a 2. cikkely is bőven elég lenne a szankciók azonnali bevezetésére.  

A Washington óvárosának eseményeiről beszámoló bulvársajtó, a The Georgetown Dish szerint eseményszámba ment Szemerkényi Réka volt washingtoni nagykövet búcsúztatása a politika fővárosában, ahol nagykövetek és kongresszusi képviselők gyűltek össze a tiszteletére. Florida képviselője, Dennis Ross úgy fogalmazott az lapnak, hiányozni fog nekik a magyar nagykövet asszony, de hasonlót mondott Ed Royce, Kalifornia képviselője is. Jelen volt a rendezvényen a Magyarországra akkreditált volt amerikai nagykövet is, Colleen Bell és filmproducer férje is. A 120 vendég között volt például az osztrák, a japán, a horvát, az olasz nagykövet, de még Amerika volt NATO-nagykövete is, a magyarul jól beszélő Kurt Volker.

Számos külföldi és határon túli sajtóorgánum számol be arról, hogy Ukrajna állampolgárai Angliát és Írországot leszámítva vasárnaptól, azaz június 11-étől vízum nélkül utazhatnak az Európai Unióba, s ezenkívül még a schengeni övezetbe nem tartozó Bulgáriába, Romániába, Ciprusra és Horvátországba, valamint Norvégiába, Liechtensteinbe, Izlandra és Svájcba is – írja a Radio Free Europe brüsszeli kiadása és a Kárpáti Igaz Szó. Petro Porosenko ukrán elnök a szlovák határon kollégájával, Andrej Kiskával tartott ünnepségen úgy fogalmazott, hogy ezzel végleg kilépnek az orosz birodalom fennhatósága alól. Dicsőség Európának és az uniónak – lelkendezett az ukrán elnök. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke twitteren gratulált, „ez valóban történelmi nap, amikor közelebb kerülünk egymáshoz”. A bővítési biztos, Johannes Hahn is azt mondta, megérte az erőfeszítés. Mérföldkő ez az unió életében is, mert bizonyítja, hogy amit megígért, azt meg is valósítja. Porosenko azt is megjegyezte, a Back in the USSR már csak a Beatles dalában lesz, mert a szabadságára büszke ukrán nép soha nem fog visszakozni az egykori Szovjetunióhoz, ezentúl az európai nemzetek közösségéhez fog tartozni.

Magyar tannyelvű közigazgatási alap- és magiszteri képzést kezd Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a politika-, közigazgatás- és kommunikáció-tudományi karon – jelentették be a felsőoktatási intézményben. Magyarul eddig Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön volt hasonló képzés. Az eseményen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök rámutatott: az új képzés hozzájárul ahhoz, hogy az adminisztrációban dolgozók az eddiginél hatékonyabban szolgálják ki a magyar embereket – számol be az erdélyi Krónika.

Szlovákia elhúz a szomszédok mellett? – címmel arról ír a felvidéki Új Szó, hogy a pozsonyi magyar nagykövetség által rendezett V4-ek konferenciáján bebizonyosodott: egyedül Szlovákia nem akar lemaradni Európai Unióban, mert a lehető leggyorsabb integrációban érdekelt. Nem így Magyarország, ahol szemben Szlovákiával, euró sincs. Nem akar a gyors csoportba tartozni Magyarország – fogalmaz az Új Szó, mivel az euró bevezetését nem mérlegeli komolyan. „A többsebességes Európát el tudjuk fogadni, a kétsebességeset nem – magyarázta a magyar kormány álláspontját Molnár Balázs Péter, a Miniszterelnöki Hivatal európai ügyekért felelős helyettes államtitkára. – A kétsebességes Európa egy magra és perifériára oszlik, az pedig az unió végét jelentené, ha több országot, köztük Magyarországot is a perifériára sorolnák.” Tomáš Strážay szlovák külpolitikai elemző szerint a többsebességes unió mellett már többsebességes Visegrádról is beszélhetünk, hiszen vannak különbségek a tagországok között. A két trend közti küzdelmet kiélezték azok a kihívások, amelyek most érték el az uniót, például a brexit vagy a menekültválság.