Ahogy nézem, a magyar kormány médiatér-foglalása olyan mértékű, hogy nincs is mód a tényszerű tárgyilagosságra a nagy túlerőben lévő fősodratú sajtóban – fogalmazott a Klubrádió kérdésére Paolo Cesarini,az Európai Digitálismédia-megfigyelőközpont (EDMO) és az Európai Média- és Információs Alap (EMIF) projektjeinek programigazgatója, az Európai Egyetemi Intézet szakértője. (A nyitó képhez: a KESMA, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány megalakulása súlyosbította a magyarországi médiapluralizmus általános veszélyét; foto: Közép-európai Egyetem.)

Ezt akkor fejtette ki, amikor arról kérdeztem, hogy mennyire súlyos a magyar kormány által irányított félretájékoztató áradat, milyen mértékben befolyásolja és távolítja el a lakosságot a valóságtól?

– Arra, sajnos, nincs számszerű adatom, hogy mekkora arányban önti el ez a dezinformációs áradat a lakosságot – mondta Cesarini (a bal oldali képen) azon a félnapos konferencián, amelyet a Political Capital szervezésében a budapesti Francia Intézetben tartottak az AFP francia hírügynökség, az E-presspack, az Idea Alapítvány, a Lakmusz és a Mérték Mediaelemző Műhely közreműködésével.

– Maximális elismerésem azoknak, akik a független médiát védve a meglehetősen vad körülmények ellenére is bátrak, kitartók, és képesek ilyen ellenséges környezetben is dolgozni. Sőt, éppen ebből kiindulva azt gondolom, még jövője is lehet ennek a független médiának Magyarországon. Ez persze nemzetközi együttműködés nélkül szinte teljességgel lehetetlen. A túlélés feltétele, mennyire képesek segíteni az európai kollégák és intézmények a tényfeltárást, az tényellenőrzést, a kutatást, oknyomozást Magyarországon.

– Mennyire tér el az itteni dezinformációs, propaganda-hadjárat az európai uniós tagállamokban tapasztaltaktól?

– Abban mindenképpen egyedülálló, hogy tényszerűen megállapítható, ki uralja és ellenőrzi ma a közbeszédet Magyarországon. Más országokban sokkal ellentmondásosabb, zavarosabb, homályosabb, nem ennyire egyértelmű a helyzet. Önöknél nemcsak az világos és nyilvánvaló, hogy Orbánék kezükben tartják a közszolgálati médiát, de az is, hogy még mások, például a Megafon is rásegít. A magyar kormány teljesen nyílt lapokkal játszik. Ők mind együtt egy játékot és egy szabály szerint játszanak, s ez bizony eléggé egyedülálló az EU-ban.

– Azért itthon, a kormánnyal szemben kritikus vélemények szerint ennek köze lehetett ahhoz, hogy négyszer egymás után nyert választást a Fidesz. Ön szerint milyen szerepe lehet a választási eredményekben a kormányzati sajtó túlsúlyának?

– Az effajta médiakontroll tulajdonképpen életbiztosítás a kormány számára, hiszen az információs hálózatot már maga irányítja, és képes megszabni az információk megjelenési formáját is. Azaz: egyértelmű, hogy a közvéleményt a saját szándékai szerint képes manipulálni, befolyásolni. A saját legitimációját számos kérdésben el is hiteti az emberekkel, méghozzá úgy, hogy senkiben fel sem vetődik a jogállam meglétének vagy hiányának a kérdése.

– Ez érdekes, amit mond, miután a szavazók nincsenek tisztában azzal…

– …tehát olyan gyakorlatot képesek kialakítani, amelyben a szavazókban fel sem vetődik annak a gyanúja, hogy ne lenne jogállam Magyarországon. Épp a választások megtartásával emel – úgymond – védőpajzsot a jogállamnak.

– Ráadásul a választási törvényt időről időre megváltoztatják, ahogy nekik tetszik, és ahogy a számukra előnyösebb…

– Minden választási törvénynek megvannak az erősségei és a gyengeségei is. Én, sajnos, nem tudok konkrét kritikát mondani a magyar választójogi törvény módosításairól, de úgy általában jellemző a kormányokra, hogy saját képükre formálják a törvényeket. Egy biztos: már úgy fordulnak rá a választásokra, hogy masszívan ellenőrzik a közvéleményt, pontosan tudják, mire számíthatnak. Ha nem így tennének, akkor igencsak göröngyös lenne az út, és kockázatos választások elé néznének.

– Ahogy hallgatom önt, úgy érzékelem, nincs remény. Miként lehetne kievickélni ebből a helyzetből?

– Ehhez csak sok szerencsét kívánhatok – mosolyodik el, amivel jelzi is, meglehetősen kilátástalan a helyzet. És megismétli, amire előbb is utalt: nagyon fontos a külföldi segítség – mondta befejezésül Paolo Cesarini, az Európai Egyetemi Intézet szakértője.