Orbán végleg eljegyezte magát a szélsőjobbal, ezt amerikai jelenése is megerősítette Dallasban. Hisz’ megint a Nyugatot, a liberálisokat és a globalistákat szidja, miközben a fehérek felsőbbrendűségét magasztalja és rasszista fajelméletet hirdet. Kenneth Roth, a Human Rights Watch igazgatója és Dalibor Roháč, a konzervatív American Enterprise Institute elemzője nyilatkozott Csernyánszky Juditnak.
– Nem érezte magát megsértve, mint amerikai állampolgár, Orbán Viktor fajelméletét hallva? – kérdem Kenneth Rothot, a Human Rights Watch igazgatóját.
– Amit Orbántól hallottunk, az klasszikus rasszista, a fehérek felsőbbrendűségét hirdető nacionalista beszéd. Mintegy évszázaddal ezelőtt hallhattunk legutóbb ilyet Amerikában, amikor a feketék, az afro-amerikaiak és a fehérek egybekeltek, vagy csak szexuális kapcsolatot létesítettek. Azóta ilyen nem hangzott el – egészen mostanáig. A szélsőjobbos republikánusok felmelegítették a témát. Ezért sem csodálkozom, hogy tárt karokkal fogadta Trump Orbánt. Amerikában a kevert faj elméletét a „nagy helyettesítés – Great Replacement” konspirációs teóriája jelenti. Csakhogy Amerikában mi nem beszélünk etnikumokról. Amerika a bevándorlók országa. Mi egyenesen fogalmazunk. Én első generációs bevándorló fia vagyok, apám a náci Németországból menekült. Én azokhoz képest, akik több száz éve itt élnek, mert rabszolgaként dolgoztak, alig éltem ebben az országban. Azért lennék én sokkal inkább amerikai, mert fehér a bőröm? Micsoda képtelenség! Ez az igazi rasszizmus. Tiszta etnikumú magyar sincs, hisz’ Európában vándoroltak az emberek. Igen, meg vagyok sértve, és az pedig még jobban fáj, hogy Amerikában túláradó szeretettel fogadják Orbánt.
– Aztán persze Orbán visszakozott, hogy ő kulturális értelemben használta a kevert faj fogalmát. Elfogadja ezt a magyarázatot?
– Egyáltalán nem. Mert az ukrán menekülteket – azt hirdeti – befogadja, tehát mégiscsak a bőr színe számít nála.
– Mi lenne egy normális országban, mondjuk egy igazi demokráciában egy ilyen beszédnek a politikai következménye?
– Orbán azért veszélyes, mert manipulált választási rendszerben úgy nyert kétharmadot – valójában csak kisebb többséget –, hogy az emberekből a legrosszabb ösztönöket csalta ki. Ezért démonizálja folyamatosan a kisebbségeket, a bevándorlókat, a muszlimokat, a zsidókat, a melegeket és már a nőket is. Rövidtávú perspektívája veszélyes, mert diszkriminálja a kisebbségeket. Vagy például a sajtót, amit egyfolytában zsugorít is. A Klubrádió azonban ennek ellenére megmaradt független hírszolgáltatónak. Sajnos, mindezekkel az orbáni intézkedésekkel sokan és sokat veszítenek. Ezzel nemcsak egy kisebbség veszít, hanem egy egész ország. De hát csak így tudja hatalmát kiterjeszteni és fenntartani. Nincs olyan, hogy csak egyeseknek, egy-egy kiváltságos csoportnak biztosítunk szabadságjogokat! Az mindenkinek jár. Az amerikai szélsőjobbnak ez nagyon vonzó stratégia, ezért is akarja most manipulálni a választási törvényeket, kiváltságokat adni a kisebbségeknek, a fehéreknek és keresztényeknek. Mert a jobboldal Amerikában, pontosabban egy republikánus elnök sem tudott 20 éve abszolút többséget szerezni a választásokon.
– Nem furcsa önnek, hogy Orbán rendszeresen amerikai elnököt említ, amikor Trumpról beszél jelen időben?
– Trump továbbra is fantáziavilágban él, azt hiszi, hogy ő nyerte meg a választásokat, és az sem zavarja, hogy 7 millióval kevesebb szavazatot kapott Bidennél. Ha valaki a republikánus párt tagja, akkor nem nagyon tud mit tenni, mint elfogadni ezt a teóriát, ha cserébe támogatást akar a párttól. Orbán is ezt teszi, kényszerből elfogadja Trump őrült teóriáját, pedig hát tudja, hogy legitim Biden elnöksége.
– Tehát Orbán abban bízik, hogy Trump további lökést ad politikai karrierjének és így tudja jövőjét biztosítani?
– Orbán a szélsőjobbnak behódolva, előnyhöz akar jutni, a saját túlélését keresi. De az amerikaiak többségének szemében Orbán inkább elszigetelődik. Legutóbbi beszédei után még jobban. Az Európai Unióban is egyre inkább magára marad, és Brüsszel a jogállami eljárással érvényt szerez az alapokmányának. Hiába keresi Orbán a nemrég még szövetségeseit, már nincsenek mellette. Egyedül az amerikai szélsőjobbra számíthat.
– Ugyanakkor tele van Orbánnal a nemzetközi sajtó, most legfőképp az amerikai a CPAC-on mondott beszéde okán. Mennyire fontos rendezvény a CPAC?
– A CPAC a legnagyobb konzervatív összejövetelnek tartja rendezvényét, de hát be kellene látniuk, hogy csak a szélsőjobb legnagyobb rendezvénye. A Le Pen és a német AfD radikálisokkal említhetjük egy lapon őket. És legnagyobb formátumú vezetője éppen Trump.
– Ugyanakkor Trump egy olyan vezető, aki nagyon közel áll ahhoz, hogy vádat emeljen ellene a legfőbb ügyész a tavaly január 6-i lázadásban betöltött szerepéért. Miért éri meg még így is Orbánnak?
– Csak az tudható biztosan, hogy a lázadás szításáért vizsgálatot folytat Trump ellen a legfőbb ügyész. Szerintem Georgia állam ügyésze hamarabb emel majd vádat ellene, mert Trump választási csalásra akarta rávenni az államminisztert, amikor több ezer szavazatot kért előkeríteni a győzelme bebiztosításához. Orbán alapjában véve stabil hatalmát – negyedszer is bebiztosítva – nem ez, hanem az EU fogja meggyengíteni. Mert: valós egzisztenciális fenyegetés Brüsszel a számára. Az Európai Bíróság pedig kimondta, jogos a pénzmegvonás a jogállami normasértés következményeként.
– Orbán beszédét Dallasban érdemes abba a kontextusba helyezni, miként hat az a republikánus párt átalakítására, nagyobb összefüggésben pedig az amerikai konzervativizmus mozgalmára. Hiszen 20 éve kezdődött a párt polarizációja, eltolódása a populizmus felé, ezt súlyosbította Trump személyisége…
– A CPAC ezen belül pedig egyre kevésbé képviseli az értelmiségi elitet, most pedig azt látjuk Orbán beszédével, hogy kitolódott a szélre, szélsőjobb lett – ezt már a konzervatív American Enterprise Institute kutatója, Dalibor Roháč mondja Washingtonban. Vallják a „nagy hazugság” teóriáját, hogy nem Biden a legitim elnök, hanem Trump.
– A republikánusok hány százaléka azonosul a CPAC-kel, az Amerikai Konzervatív Unióval?
– A szavazók többsége nem ideológiai alapon választ, tudja, két párt van, választ egyet. De azt kell mondjam, a republikánus párt magja megfertőződött ezzel a szélsőséges ideológiával. Szemben állnak a fúziós- vagy éppen a neo-konzervatívokkal, a reaganistákkal.
– Ez előrevetítheti, hogy Trump újra győzhet 2024-ben?
– Ha indul, szerintem megnyeri a republikánus előválasztást, de kétlem, hogy magát az elnökválasztást is. Azonban esélyes lehet Ron de Santis floridai kormányzó is, aki Trumppal szemben erkölcsileg nem sározódott be. Mindenesetre sokkal rosszabb helyzetből indul a republikánus párt, mint 2020-ban. Így sokkal kétségesebb a győzelme is.
– Mit mondanak önnek a most zajló szuperkeddek és előválasztások? Hisz’ szépen nyernek a Trump támogatta jelöltek és veszítenek azok, akik megszavazták Trump impeachmentjét, azt a közjogi, alkotmányjogi felelősségre vonást, amivel leváltható az ország vezetője.
– Nagyon vegyes a kép, nem dőlt el egyelőre, kik lesznek az erősebbek. Óriási harc dúl a párton belül.
– Erősítheti-e Orbán beszéde a radikálisok további erősödését?
– Orbán azokhoz beszél, akik szeretik, körberajongják, de ennél tovább ez a kör nem bővül.
– Tucker Carlson, a Fox TV sztárja nagy hódolója Orbánnak; nem zavarja, hogy Orbánnal a választási csalást, a nagy hazugságot is legitimálja? Hiszen Orbán következetesen elnökként írja le a magyaroknak Donald Trumpot…
– A nagy hazugság az igazán szélsőségesek teóriája. Nem is Tucker Carlson a fontos, hanem az, hogy ha Orbán belemegy ebbe a játékba, azzal nagyon rosszat tesz az amerikai–magyar kapcsolatoknak. A lengyelek sokkal okosabbak, mert függetlenül attól, hogy konzervatívok vannak hatalomban, ők az amerikai demokratákkal és a Biden-kormánnyal is kiváló kapcsolatot alakítottak ki. És ha még ehhez hozzátessszük Orbán orosz politikáját, akkor azt kell mondjam, amit Orbán csinál, az nagyon káros Magyarország számára a világpolitika színpadán.
– Fog-e reagálni Orbán beszédére a Biden-kormány, hisz’ nem kímélte őt sem?
– Szerintem nem kell reagálnia, mert ha úgy vesszük, ez amolyan magánkezdeményezés. Az viszont egyáltalán nem szokványos, hogy egy magyar kormányfő idejön, és nincs hivatalos elnöki-kormányzati programja, ráadásul odacsap a hivatalban lévő kormánynak. Sőt, belpolitikai témákat is érint. A kerítésépítést, a migrációt, a melegek jogait, az abortuszt, ráadásul még támogatásáról is biztosítja a leendő elnökjelöltet. Ezek mind megosztó ügyek. Velük tovább rontja a kétoldalú kapcsolatoka, ami egyáltalán nem szolgálja Magyarország érdekeit. Ráadásul Amerika garantálja is Magyarország biztonságát, mint a NATO legfontosabb szövetségese. Nagyon furcsa mindezt látni.
– Hamarosan elfoglalja posztját Budapesten az új amerikai nagykövet, David Pressman. Nem lesz könnyű dolga. Mit tud tenni ebben a helyzetben?
– Félek attól, hogy a magyar kormány túllépte azt a határt – ha csak, például, az orosz háborús hozzáállását veszem –, ami után nehéz elképzelni, hogy konstruktív lesz a két ország kapcsolata. Nyilván előtte mérlegelik az amerikai kormányban, milyen opciók vannak, köztük azt, vajon mint szövetséges, kiérdemli-e az összes jogot és privilégiumot, ami megillet egy szövetséges partnert? Mert a magyar kormány aláássa mindazt, ami a NATO keleti szárnyának érdeke a háborúban.
– Emlékszik Orbánnak a két héttel ezelőtti tusnádfürdői beszédében arra a megjegyzésére, amikor arra utalt arra, hogy az amerikaiak az energiapolitikát geopolitikai eszközként fogják bevetni? Ez különösen bántó, elvégre Európa igyekszik függetleníteni magát az orosz gáztól. Az amerikai cseppfolyósított földgáz, az LNG csak egy lehetőség az orosz energiafüggőség felszámolására. És amikor Orbán gyakorlatilag azt sugallja, hogy az amerikaiak ugyanúgy viselkednek, mint az oroszok – tekintve a geopolitikai energiafegyverüket –, akkor nemcsak megáll az ész, de ebből azt az üzenetet tudjuk kiolvasni, hogy a budapesti kormány nem kíván komoly és őszinte kapcsolatot kiépíteni az amerikai kormánnyal.
– Szijjártó Péter pár napja kerek perec kijelentette, hogy Magyarországnak nagy tételben csak az orosz gáz jöhet számításba.
– Az amerikai adófizetőknek nem kevés pénzébe kerül, hogy segítsék az európaiakat. És látjuk, minden ország, még a földgáztól nagyon függő németek is mindent elkövetnek az orosz függőség felszámolására. Felvetődik hát a kérdés, megéri segíteni Magyarországnak, ha az tulajdonképpen nem is kér a segítségből?
– Végezetül még egy kérdés: mit szól ahhoz, hogy Orbán szerint Ukrajna nem nyerheti meg a háborút, és orosz–-amerikai párbeszéd adhat megoldást?
– Ez derékba töri az ukránok küzdelmét, hogy megvédjék a területüket. Az ukránok a nekik küldött legkorszerűbb fegyverekkel meg tudják nyerni ezt a háborút, és legalább a háború előtti területeiket vissza tudják szerezni. De szomorú, hogy Magyarország ebben a nemzetközi együttműködésben sem kívánt részt venni.
Ha Orbán a két nagyhatalomra bízná ezt az ügyet, akkor Ukrajna felett és a kihagyásával egyeznének meg. Orbán jövőképe tehát a jogállam nélküli világ. Ráadásul Magyarország, mint kis ország, kimaradna a nagyok döntéshozatali mechanizmusából, ami nem szolgálná a magyarok érdekeit a 21. századi nemzetközi kapcsolatokban.