Mi jöhet egy félmilliós tüntetés után? És azok után, hogy a szélsőjobboldali, populista és euroszkeptikus párt, az AfD (Alternative für Deutschland / Alternatíva Németországért) néhány rokonlelkű társpártjával „idegenek” milliói deportálásának tervét egyeztette egy Potsdam melletti hotelben. Legitim kérdés felszámolni a szélsőséges pártokat a demokráciában? Az országos tiltakozásokról egy tüntetővel, Tobias Singerrel (jobb oldali kép) beszélgetett Csernyánszky Judit. (A nyitó képhez: a pénteki hamburgi tüntetés jelzésértékű volt: 10 000 embert vártak, és 80–130 000-en jelentek meg, a fagypont alatti hőmérséklet és a jég ellenére.)

„A fasiszták nem alternatívák Németország számára” (foto: srf.ch)

„A vasárnapi tüntetésen én is részt vettem, Münchenben, ahol 10 éve élek. Egyébként Berlinben nőttem fel” – mondja a 30 körüli Tobias Singer, akivel az internet segítségével tudtam beszélgetni:

– Gyakorlatilag minden német nagyvárosban szerveztek erre a napra tüntetést –Hamburgban 60 ezren, Münchenben 250 ezren vettek részt a demonstráción. Kölnben és Berlinben is százezernél többen. Tizenkilenc helyen voltak tüntetések, még kisvárosokban, falvakban is. Bár ez utóbbiakban csak pár százan gyűltek össze, mégis: a vidék is csatlakozott a nagyvárosokhoz. Elmondható, hogy az egész országot mozgósította az AfD repatriálási terve…

– Hogyan szerveződött össze ez a hihetetlenül nagy tömeg?

– Zömében a közösségi hálón, az interneten. Miután ezek a tüntetések egy éve kezdődtek, ezért van némi rutinjuka szervezőknek. Egy sor civil szervezet indította el ezt a láncolatot, aztán összehangolta az időpontot. Bizonnyal meglepő, de egyetlen párt sem vett részt a tüntetés szervezésében!

– Felismertem a tüntetők között a szocdemeket és a zöldeket például, de mind civilként jöttek el. Egyetlen párt sem sajátította ki magának ezt a rendezvényt. A tudósításokban láttam, hogy ott volt a kancellár és a külügyminiszter is. Némelyek bírálták is őket emiatt, de szerintem rendben volt, mert senki nem csinált belőle pártpolitikát.

– Ha már itt tartunk, megkérdezhetem, ha nem vagyok túl indiszkrét, hogy ön konzervatív vagy inkább szocialista?

– Ha meg kell határoznom, akkor inkább baloldalinak tartom magam.

Megköszönöm az őszinteségét és újabb kérdéssel folytatom: netán valamelyik civil szervezethez is tartozik azok közül, amik a tüntetést szervezték?

„Soha többé 1933-at!” Tüntetés Majna-Frankfurtban. (Kép: srf.ch)

– Nem egyikhez sem tartozom. Én is a közösségi hálón láttam kb. 1 hete, hogy beindult a szervezkedés, ésakkor a barátaimmal mi is elkezdtünk szervezkedni. Mert egy pillanatig sem volt kérdéses, hogyott kell lennünk. Nagyon meglepett, hogy bár vasárnap volt, mégis ilyen sokangyűltünk össze. Vasárnaponként ugyanis kiürül München, az emberek pihennek vagy elmennek a hegyekbekirándulni.

– Mit gondol, miért tartották fontosnak mások is, hogy délután 2-kor az utcán legyenek?

– Az egész tiltakozást egy 9-10 nappal ezelőtti újságcikk robbantotta ki, mert kiszivárgott, hogyPotsdam környékén az egyik szállodában mintegy két tucatnyi ember gyűlt össze, az AfD tagjai, a WerteUnion / Értékszövetség és állítólag a CDU-ból, a Kereszténydemokrata Unióból is két párttag, és arról döntöttek, hogy az illegális bevándorlókat – sok millió embert – ki akarják toloncolni az országból.

– Ahogy olvastam, még a német útlevéllel rendelkező külföldi állampolgárokat is kizsuppolnák.

– Valóban, az egész bevándorlási politikát át akarják írni. Erre pánik alakult ki, mert az emberek úgy érezték, hogy az ilyesmi az egész ország jövőjére nézve is veszélyes. Azt mondtuk: meg kell mutatnunkezeknek a „javaslattevőknek”, hogy mi mit gondolunk.

– A tüntetéseken jellemzően egyfajta csoportosulás vesz részt, gyakran egyforma ruhában, egy bizonyos színben tüntetik fel magukat. Nos, ez a megmozdulás eltért ahagyományostól, mert nagyon sokféle ember, sokféle közösség jelent meg. Érezhető volt, hogy nem teljesen egyforma a gondolkodásuk, nem egyforma a társadalmi helyzetük, szegények, gazdagok, a koruk is a legkülönfélébb volt… Ám a demokráciának soha ilyen erős megnyilvánulását nemtapasztaltam még.

– Úgy érezhetik az emberek, hogy fenyegetik őket? Ráadásul hallani, hogy új és újabb szélsőjobbos pártocskák jönnek létre; péládul ez a Werte Union sem rég alakult.

– Egyébként erről a potsdami gyűlésről jó ideje tudtunk, keringtek mendemondák, de amikormegjelent az újságban, az mindenkinél kiütötte a biztosítékot. Onnantól kezdve a félelem tárgyiasult is. Az emberek általában – bár tudnak a veszedelemről – csak néznek, ám semmit semtesznek ellene. Most viszont tényleg egyként mozdult meg az ország.

Javasoljuk, hogy tekintse meg a svájci televízió németországi videójelentését az országos tüntetéssorozatról; ide kattintson: https://www.srf.ch/news/international/proteste-gegen-rechts-und-hass-deutschland-mehr-als-300-000-gehen-gegen-die-afd-auf-die-strasse

– Talán kérdeznem sem kell, hogy Németország második világháborús szerepe is közrejátszik-e ebben a félelemben…

– Kifejezetten. Mert az egy dolog, hogy mit tanultunk az iskolában. Csakhogy most itt vagyunk a 21. század húszas éveiben,és kezdjük átérezni annak a felelősségét, ami 100 évvel ezelőtt történt, és pusztán fölfoghatatlan történelemneklátszott. Hitler is nagy hirtelen szerzett magának népszerűséget és nőtt a pártja egyre nagyobbra…

– Öt évvel ezelőtt az Afd-nek még „csak” 10 százalékos támogatottsága volt, mára ez nemcsak megduplázódott, miközben hamarosan három tartományi választás is lesz Kelet-Németországban – és a közvélemény-kutatások szerint vezetnek a szélsőjobboldali alternatívok. És akkor az európai uniós választásokról még nem is beszéltünk, ahol ugyancsak fenyeget ez a veszély. Hadd kérdezzem meg: azon kívül, hogy a szélsőségesek hatalmat akarnak, mi az az ideológia, ami ön szerint, ami magával ragadja az embereket?

– Először is tisztázzuk, hogy az AfD, nem alternatíva Németország számára, még ha a neve erre utal is…Itt van, például, ez a Björn Höcke, az AfD türingiai vezetője: történelemtanár. Nemcsak tanulta, de tanítja is a történelmet. És amit mond, nem más, mintnáci, fasiszta ideológia, Hitler szavai köszönnek vissza mondataiban. Igaz, ő „csak” utal Hitlerre, deálljon meg a menet! Mindannyian nagyon jól ismerjük Hitler beszédeit. Höckebeszédeiből visszaköszönnek a náci, fasiszta eszmék. Höcke nem csupán Türingiában pártvezető: ha valaki el akar érni valamit az AfD-ben, akkorhozzá kell fordulnia, mert „országos tekintély” lett. Könyveket, cikkeket ír, nyíltan rasszistavéleménnyel. A többi közt olyanokat, hogy nemcsak az idegeneknek kellene menniük, hanem azoknak is, akik nem szimpatizálnak ajelenlegi kormánnyal. Aki pedig nem az AfD szimpatizánsa, azt gyakorlatilag „koncentrációs táborba küldené”. Höckéék AfD-je a demokráciánk rákos kinövése, és ahogy terjeszkedik, úgy leszegyre nyilvánvalóbb az antidemokratikus jellege. És ahogy egyre növekszik, terjed, úgy egyre

inkább beleszól majd a törvényekbe és alakítja őket a kénye-kedve szerint.

– Mi tudható a CDU-val való kapcsolatukról?

– Hivatalosan, persze nincs ilyen – országos szinten. De a helyi, regionális, vidéki kapcsolataimeglehetősen nyilvánvalóak nem csupán a CDU-val, hanem a CSU-val, a Keresztényszociális Unióval is. Jelenleg valamennyi ellenzékipártnak számít. Figyelmet keltő, hogy a WerteUnion / Értékszövetség egyik vezetője a hírszerzés magas beosztásútisztviselője volt. Rasszista megnyilvánulásai borzolják a kedélyeket.

– Mit gondol arról a leegyszerűsítő megközelítésről, hogy a németországi szélsőjobb probléma valójában a Kelet–Nyugat mindmáig meglévő megosztottságának az eredménye?

– Azért ez valóban túlzó egyszerűsítése a problémának…Őszintén szólva: ezt nem engedném megmagunknak. Inkább azt látom, hogy Európa keleti részén kezd erősödni a szélsőjobb. Visszavezetikezt a kommunizmusra, arra az időszakra, amikor szintén erős kezű vezetője, diktátora volt azoknak azországoknak. Az AfD számára viszont ez éppen ideális. Ha pedig különbséget kell tenni, akkor azt inkább anagyvárosok és a falvak között tenném. Münchentől mindössze húsz kilométerre máris markánsanjelen van az AfD. A koronavírus idején frusztráltak voltak az emberek, majd jött az ukrajnai háború – és aszélsőjobb jónak látszó válaszokat ad a frusztráltságra.

– Legitim lehet-e demokráciában betiltani pártot?

– Nehéz kérdés, és egyre hevesebb vita tárgya ez ma Németországban. Szerintem évekkel ezelőttkellett volna megtenni ezt a lépést. Most már kontraproduktív lenne, hatására még nagyobb lenne a „szegény üldözött” támogatása. Viszont épp most döntött a német szövetségi alkotmánybíróság arról, hogy megvonja az állami támogatást Die Heimattól, az 1964-ben alapított szélsőjobboldali, részben neonáci német párttól, amely 2023 júniusáig Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) néven volt ismert, miután a szervezet alkotmányellenes,tagjai antiszemiták. Erre rögtön felvetődött, ezt az intézkedést az AfD-vel is gyorsan meg kellene tenni…

Húsz évvel ezelőttmég voltak ilyen kísérletek, csakhogy hatásukra az akkoriak népszerűsége, mintTrump volt elnöké az ellene indított eljárások miatt – érdemtelenül megnőtt. Ha hivatalosan is szélsőjobboldalivagy fasiszta pártnak bélyegeznék meg őket, akkor alkotmányos eljárás indulhatna ellenük –taglaltuk az eseményeket és esélyeket dolgokat a német fiatalemberrel, aki elvégezve az egyetemet, még elmondta: a jövőhónapban kezdi meg újságírói pályáját.

Berlini tüntetés a jobboldali szélsőségesek és az AfD ellen a Reichstag előtt.

Interjúnk után látott napvilágot az Európai Külügyi Kapcsolatok Tanácsa legújabb felmérése. A prognózisa lesújtó: drámai erősödéssel, minden eddiginél több helyet szereznek a szélsőjobboldali pártok – nevezetesen az Identitás és Demokrácia (korábban: Mozgalom az Európai Nemzetekért és a Szabadságukért) egy európai szintű párt, amit 2014-ben alapítottak. A párt frakciója az Identitás és Demokrácia (korábban: Nemzet és Szabadság Európája) az Európai Unió parlamentjében. Egyre több országban vezetnek az euroszkeptikus vagy eleve Európa-ellenes pártok; köztük vannak Orbánék is. Kilenc államban már a 2-3. helyen állnak. Ez egyeben azt is jelenti, hogy jócskán csökken a liberális-centrista Renew Europe (RE) és a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (G/EFA) mandátumainak száma. Sajnos, ebből az is következik, hogy a radikális jobboldal többségi koalícióra léphet, ha a konzervatívok, a kereszténydemokraták, keresztényszociálisok vagy azok egyrésze is hozzájuk akarna tartozni.

Mivel vígasztal a felmérés? Nem sokkal: az EPP, az Európai Néppárt valószínűsíthetően így is az Európai Parlament legnépesebb frakciója marad, viszont létszámban zsugorodik, akárcsak a hét évtizedes múltra visszatekintő Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége – az európai uniós tagállamok szocialista és hasonló baloldali pártjainak szövetsége és frakciója az Európai Parlamentben. Ha az EPP, az Európai Néppárt még felszínen tudja tartani magát, akkor bizottsági elnököt is adhat, jó esetben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke meghosszabbítja mandátumát. Ám erről egyelőre nem nyilatkozott; azt se feledjük, hogy az elnök asszony a NATO-főtitkári poszt felé is kacsingatott.

Mindeközben felvetődik a kérdés: Orbán Viktor megint botot akaszt a küllők közé? Mindazonáltal AfD (Alternative für Deutschland / Alternatíva Németországért) az AfD (Alternative für Deutschland / Alternatíva Németországért) németországi megítélésén. Amennyiben folytatódnak az AfD-elleni tiltakozások, akkor van esély arra, hogy elindul ez a rasszista párt a lejtőn, ami viszont hatással lehet Európa-szerte a rokonpártjaira.

Csakhogy itt van még a Trump-szindróma is, ami éltetheti virágzásukat…Európa, légy hű hagyományaidhoz, dönts bölcsen!