Irán, Irak és Szaúd-Arábia felelős a kivégzések 91%-ért. Egyre inkább a tüntetők és az etnikai kisebbségek elhallgattatásának eszközévé vált a halálbüntetés. Nőtt a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekhez köthető kivégzések száma. (A nyitó képen: kivégzés Szaúd-Arábiában.)

Az Amnesty International kivégzésekről és halálbüntetésekről szóló éves jelentése szerint tavaly 1518 kivégzést hajtottak végre, többségüket a Közel-Keleten. Jó hír azonban, hogy rekordalacsony a kivégzéseket végre is hajtó országok száma (15).

Az adatok nem tartalmazzák azt a sok ezer embert, akit vélhetően a világ vezető hóhérja, Kína végzett ki. Továbbá nem tartalmazzák Észak-Koreát és Vietnámot sem, ahol a feltételezések szerint szintén tömegesen alkalmazták a halálbüntetést. Végezetül a Palesztinában és Szíriában zajló válságok miatt az Amnesty International nem tudta az adatok pontosságát teljes egészében megerősíteni.

Irán, Irak és Szaúd-Arábia volt elsősorban a felelős az ismert kivégzések számának növekedéséért. Összesítve 1380 embert végeztek ki csak ebben a három országban. Irak csaknem megnégyszerezte (16-ról legalább 63-ra növelve), Szaúd-Arábia pedig megduplázta a kivégzések számát (172-ről legalább 345-re növelve). Mindeközben Irán 119 fővel több személyt végzett ki, mint 2023-ban (853—>972-t). Az összesített adatok szerint Iránban hajtják végre az összes kivégzés csaknem kétharmadát.

 „A halálbüntetés olyan visszataszító gyakorlat, amelynek ma már nincs helye a világban. Annak ellenére, hogy a mért adatainkon felül vélhetően több ezer kivégzés történt, nyilvánvaló, hogy a halálbüntetést fenntartó államok elszigetelt kisebbségnek számítanak. 2024-ben mindössze 15 országban hajtottak végre kivégzéseket – ez azt jelzi, hogy egyre inkább eltávolodunk ettől a kegyetlen és embertelen büntetéstől” – jelentette ki Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.

 „Irán, Irak és Szaúd-Arábia volt felelős az erőszakos, államilag elrendelt halálesetek számának ugrásszerű növekedéséért. Ez a három ország felelős az ismert kivégzések több mint 91%-áért. Ezek az országok többszörösen megsértették az emberi jogokat, és emberi életeket oltottak ki kábítószerrel és terrorizmussal kapcsolatos vádak alapján.”

Kínában a vesztőhelyre vezetnek egy halálraítéltet.

A világ legnagyobb hóhérai 2024-ben Kína (sok ezer kivégzett ember), Irán (972), Szaúd-Arábia (345), Irak (63) és Jemen (38) voltak.

A halálbüntetés az elnyomás eszköze

Tavaly a halálbüntetést az elnyomás eszközeként használják a vezetők, és olyan ürügyekre hivatkoznak, mint hogy az javítja a közbiztonságot, miközben félelmet keltenek vele a lakosságban. Az Amerikai Egyesült Államokban növekvő a tendencia, amely a covid-járvány kezdete óta tapasztalható (2024-ben 25 embert végeztek ki, 2023-ban 24-et). A nemrég megválasztott Trump elnök többször hivatkozott a halálbüntetésre, mint olyan eszközre, amely védelmet nyújt az embereknek „az erőszaktevőktől, gyilkosoktól és szörnyetegektől”. Trump dehumanizáló megjegyzései azt a hamis beszédmódot erősítik, hogy „a halálbüntetésnek egyedülállóan elrettentő hatása van a bűnözésre”.

A Közel-Kelet egyes országaiban a halálbüntetést az emberi jogok védelmezői, a másként gondolkodók, a tüntetők, a politikai ellenzék és az etnikai kisebbségek elhallgattatására használják.

„A legkegyetlenebb büntetésekkel szembesülnek azok, akik szembe mernek szállni a hatóságokkal, különösen Iránban és Szaúd-Arábiában. Ezekben az országokban a halálbüntetést a kritikus hangok elhallgattatására használják” – mondta Agnès Callamard.

„Tavaly Irán továbbra is alkalmazta a halálbüntetést azon személyek megbüntetésére, akik a Nők, élet, szabadság (Women, Life, Freedom) felkelés idején szembeszálltak az elnyomó iszlám köztársasággal. Tavaly két ilyen személyt, köztük egy értelmi fogyatékos fiatalt végeztek ki a felkeléssel összefüggésben, tisztességtelen eljárásokat és kínzással terhelt ’vallomásokat’ követően. Kivégzésük azt bizonyítja, hogy milyen messzire hajlandóak elmenni saját hatalmuk megtartásának végett.”

A szaúdi hatóságok továbbra is az elnyomás eszközeként alkalmazták a halálbüntetést, a többi között a politikai ellenvélemény elhallgattatására és az ország síita kisebbségéhez tartozó azon állampolgárok megbüntetésére, akik 2011–13 között támogatták a „kormányellenes” tüntetéseket.

Augusztusban a hatóságok kivégezték Abdulmajeed al-Nimrt terrorizmushoz köthető bűncselekmények (az al-Kaidához való csatlakozás) miatt, habár az Amnesty International által vizsgált eredeti bírósági dokumentumokban még a tüntetéseken való részvételére utaltak.

A Kongói Demokratikus Köztársaság bejelentette szándékát a halálbüntetés bevezetésére. Közben Burkina Faso katonai hatóságai bejelentették, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetését tervezik közönséges bűncselekményekre.

Növekedett a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt végrehajtott kivégzések száma

A 2024-i kivégzések több mint 40%-át kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekhez köthetően hajtották végre, ami ütközik a nemzetközi joggal. A nemzetközi emberi jogi szabályok szerint ugyanis a halálbüntetés alkalmazását a „legsúlyosabb bűncselekményekre” kell korlátozni – a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények pedig nem tartoznak a legsúlyosabb bűncselekmények közé.

A Der Tagesspiegel felvétele.

„A kábítószerrel kapcsolatos kivégzések Kínában, Iránban, Szaúd-Arábiában, Szingapúrban és (bár ezt információk hiányában nem tudtuk bizonyítani) Vietnámban is gyakoriak voltak. Aránytalanul nagy mértékben érintik a hátrányos helyzetű embereket, miközben a halálbüntetésnek nincs bizonyított visszatartó hatása a kábítószer-kereskedelemre” – mondta Agnès Callamard.

„Hatástalan és törvénytelen megoldásokat javasolnak azok a vezetők, akik kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért a halálbüntetést támogatják. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért halálbüntetés bevezetését fontolgató államokat – mint például a Maldív-szigeteket, Nigériát és Tongát – fel kell szólítani, és arra kell ösztönözni, hogy drogpolitikájuk középpontjába az emberi jogokat helyezzék.”

A kampányok ereje

A kivégzések számának növekedése ellenére rekordalacsony azon országok száma, ahol a kivégzéseket végre is hajtják. Napjainkra 113 ország teljesen eltörölte a halálbüntetést, és ha azokat az országokat is hozzáadjuk, amelyek a gyakorlatukban törölték el, akkor ez a szám 145-re ugrik. További jó hír, hogy Zimbabwe tavaly eltörölte a halálbüntetést a közönséges bűncselekmények esetében. Először történt meg, hogy az ENSZ-tagállamok több mint kétharmada szavazta meg a halálbüntetés moratóriumáról szóló közgyűlési határozatot. A halálbüntetési reformok Malajziában több mint ezerrel csökkentették a kivégzés veszélyének kitett emberek számát.

A kampányok emberi életeket mentenek:

# 2024 szeptemberében felmentették Hakamada Iwaót, aki közel öt évtizedet töltött a halálsoron Japánban.
# 2025-ben is emberek életét mentette meg a kampányolás. Márciusban Rocky Myers kegyelmet kapott, miután családja és jogi csapata, egy volt esküdt, helyi aktivisták és a nemzetközi közösség is felszólaltak az érdekében. Rocky Myers egy fekete férfi, akit súlyos eljárási hibák ellenére ítéltek halálra Alabamában.

„Ha a halálbüntetés megszüntetéséért folytatott kampányok elég hangosak, akkor valóban működnek” – mondta Agnès Callamard. Hozzátette:

„A halálbüntetés mint az elnyomás egyik eszköze egyre visszaszorulóban van. A világ vezetőinek egy szűk köre csak az, amelyik görcsösen ragaszkodik hozzá, hogy a segítségével megtarthassa a hatalmát. Csak idő kérdése, hogy a világ megszabaduljon a bitófák árnyékától.”