Az ultranacionalizmusra jó példa az osztrák FPÖ vagy a holland szabadságpárt is, és persze az aggasztóan nyomuló német AfD. És akkor még ott van a nyíltan antiszemita magyar Jobbik. Ám ezek az erők sehol sem voltak olyan eredményesek, mint a Fidesz-Magyarországon. Monopolizálta a hatalmat, meggyengítette a civil társadalmat, támadja Soros Györgyöt. Retorikája igencsak hasonlít ahhoz, amit Putyin alkalmaz, ideértve, hogy megpendíti bizonyos elvesztett területek visszaszerzésének lehetőségét.

De a magyar vezető igazából a politikai mesterkedésben jeleskedik, nem a politikában. 

Két évvel ezelőtt, 2014-ben még inkább jobbra tolódott, mert szorongatta a Jobbik. Átvette a vetélytárs egy sor nézetét. Megszólalásai elit- és liberalizmusellenesek, időnként az unió ellen irányulnak. A politikában a „vagy mi, vagy ők”-szemléletet alkalmazza. Elveti a politikai korrektséget. Jutalmazza a hűséget és a haverságot, amikor kinevezésekről van szó, a hozzáértés ugyanakkor háttérbe szorul. A Fidesz uralmát nem fenyegeti semmi, részben az ellenzék megosztottsága, részben a szavazópolgárok apátiája miatt.

Az viszont egyértelmű, hogy Orbán és mások populizmusa a liberális demokráciát veszélyezteti Európában. Ahhoz, hogy eredményesen fel lehessen lépni ellene, legelőször fel kell ismerni, hogy ez a fajta nacionalista populizmus illiberális és kirekesztő, amivel közvetlenül és határozottan szembe kell szállni. Ám nincs remény, ha nem állnak ki egyértelműen és egységesen, és nem tiltakoznak a változások ellen, amelyek alááshatják a demokratikus intézményeket, a demokráciát, az emberi jogokat.

A Reuters hírügynökség az európai populistákat, így Orbán Viktort is azok közé sorolja, akik a legtöbbet nyerhetik Trump elnökségével, miközben a földrészen általános döbbenet fogadta a választás eredményét. Mint az összefoglaló írja, nem nehéz belátni, miért izgatott az egyre inkább tekintélyelvű magyar kormányfő, aki ily módon olyan szélsőjobbosok társaságába lépett, mint Le Pen és Farage.  Először is ezek a pártok Hollandiában, Francia- és Németországban azt remélik, hogy híveik követik majd az amerikai példát a jövőre esedékes nemzeti választásokon. Azután fontos, hogy a leendő elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Bannon a hírek szerint csodálja ezeket a jobbos, bevándorlásellenes nacionalistákat. Az elemzés hozzáteszi, hogy Trump bizonyosan kénytelen lesz kompromisszumokat kötni egy sor kampányígéretéhez képest, de az is egyértelmű, hogy kiszámíthatatlan módon fel fogja borítani az eddigi geopolitikai rendet.

Lengyel emberi jogi szervezetek felháborodottan reagáltak arra, hogy a miniszterelnök át akarja alakítani a civil szféra állami felügyeletét – írja a The Guardian. Szydlo azt közölte, hogy a belügyi tárcánál új főosztályt hoznak létre, amely dönt majd a központi támogatásokról és rendet tesz a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k világában. Szerinte túl sok ilyen csoport működik még az előző rendszer által létrehozott politikai keretekben.

A másik oldal viszont attól tart, hogy ez csupán az előjáték és még szigorúbb korlátozások jönnek. Vagyis hogy Lengyelország követi a magyar és az orosz utat, ezért a civil szervezetek tiltakozásra szólítanak fel. Egyben azzal vádolták meg az állami médiát, hogy az összehangolt kampánnyal úgy igyekszik őket beállítani, mint akiknek a tevékenysége ellentétes az ország érdekeivel. A hírügynökség hozzáfűzi, hogy az új rendszerben a hatalom nyomást tudna gyakorolni emberi jogi kérdésekben a szubvenciók révén. 

A kormány már eddig is azzal vádolta a kisebbségi jogok, illetve a diszkrimináció-mentesség szószólóit, hogy azok veszélyeztetik a katolikus többség jogait.

A német lap, a Süddeutsche Zeitung történelmi ítéletnek nevezi, hogy a Szövetségi Bíróság csaknem 50 év után kimondta: azokat is felelősség terheli, akik csupán valamilyen egyszerűbb beosztásban dolgoztak a haláltáborokban, de maguk nem működtek közre a tömeggyilkosságokban. A verdikt megerősítette, hogy az SS katonájaként Oskar Gröning legalább 300 ezer magyar zsidó megsemmisítésében segédkezett, ezért jár neki a négyévi szabadságvesztés. Hogy azután letölti-e, az már más kérdés, mivel igen gyenge az egészségi állapota.

A kommentár emlékeztet arra, hogy évtizedeken át megúszták a lágerek őrei és egyéb kisegítők, mert a német bíróságok csak azokat vonták felelősségre, akiknél bizonyítani lehetett, hogy részt vettek a népirtásban. Mostantól kezdve viszont az igazságszolgáltatás eljárhat azok ellen is, akik csupán „apró csavarok” voltak az iparszerűen szervezett gyilkolás gépezetében. Az ítélet rámutat, hogy a nácik csak azért tudták elrendelni és végrehajtani a Magyarország-akciót, mert ehhez rendelkezésére álltak a készséges és engedelmes végrehajtók, akik segítettek abban, hogy pár hét alatt 430 ezer magyar embert vigyenek Auschwitzba. Az áldozatok többsége a gázkamrákban végezte, Gröning a tőlük elvett pénzeket, vagyontárgyakat könyvelte. 

Az osztrákok felelősségtudatára apellál Paul Lendvai a Der Standardban, amikor arra igyekszik mozgósítani mindenkit, hogy szavazzon Van der Bellenre vasárnap, az elnökválasztás megismételt 2. fordulójában. Úgy véli, hogy az ország tekintélye, jó híre forog kockán. Ezt bizonyítja, hogy 40 egykori diplomata egészen példátlan módon nyilvánosan az ellenjelölt, a szabadságpárti Hofer ellen foglalt állást. Ahogy a külügyminisztérium egykori államtitkára megfogalmazta: a politikus az uniós osztrák kilépéssel kokettál, és ha hatalomra jutna, azzal átszakadna a gát. Ha Ausztria kiválna az EU-ból, annak a gazdaság és sok munkahely látná kárát.

Hasonlóképpen látja a helyzetet egy sor konzervatív vezető is. Mármint hogy Hofer alatt szinte teljes irányváltás következnék be, teljesen új alapokra helyeződnék az Európa-politika, miközben életveszélyesek az esetleges államfő külpolitikai, illetve regionális elképzelései.