Nem javult, hanem romlott, méghozzá látványosan a jogállam állapota – állapította meg a Budapesten tényfeltáró úton járt ötpárti, az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának tagjaiból állt küldöttség. A Tineke Strik zöldpárti EP-képviselő vezette delegáció tagjai: Sophie Wilmès (Renew, Belgium), Pernando Barrena Arza (Baloldal, Spanyolország), valamint két lengyel képviselő, Krzysztof Śmiszek (S&D) és Michał Wawrykiewicz (EPP). (A nyitó képen a küldöttség; foto: hvg.hu)

Tineke Strik (bal oldalt; Horváth Júlia felvétele) nemcsak arra panaszkodott Belgium első női kormányfője, illetve az Európai Néppárt lengyel delegáltja és a bizottság vezetője, hogy ellenséges közegben kellett tárgyalnia, hanem arra is, hogy – hiteles információk és tények helyett – kérdésre kérdéssel válaszoltak a megkérdezett kormánytényezők. A legutóbbi alkotmánymódosítás pedig, félő, újabb szankciókat vonhat maga után, megtetézve az eddigieket, nem szólva a várható pénzügyi következményekről. 

Hét éve, 2018 óta forr a 7-es cikkelyes eljárás ügye, aminek megszavazására az egyhangú voksolás híján máig nem került sor. Leutóbb 2021-ben járt Magyarországon uniós tényfeltáró bizottság, majd a héten – a tavaly újjáválasztott – Európai Parlament új tagjai érkeztek hazánkba, hogy felmérjék javultak-e az állapotok. A jogállam hiánya miatt a Portfólió hírportál számításai szerint legkevesebb 16 700 millió eurót fagyasztottak be. Ez átszámítva csillagászati összeg: 6 800 000 millió forint. Ebben a számításban benne vannak a kohéziós alapok, RRF (helyreállítási és ellenállóképességi eszköz)-hitelek és -támogatások, továbbá a már elveszett pénzek is. Így aztán korántsem mindegy, milyen állapotot mér fel a bizottság a jogállami feltételek teljesítéséről. A kormánynak azonban, úgy tűnik föl, teljesen mindegy. Ennek jártunk utána, amikor az ötpárti delegációs háromnapos vizsgálódásait követő sajtótájékoztatója után sikerült megszólaltatnunk a brüsszeli képviselőket.

Elsőként Belgium első női miniszterelnökét, Sophie Wilmèst (a bal oldali képen), aki most a Renew (Újítsd meg Európát!)-frakció nevében politizál:

– Csalódott vagyok, mert a misszió küldetése eleve az, hogy ne lehessen minket elfogultsággal vádolni, márpedig amit a tárgyalások során tapasztaltam, az a teljes értetlenség a részemről. Pedig meg kell mondjam magának, hogy hosszú éveken át, amíg kormányzati szereplő voltam (Sophie Wilmes kétszer töltött be miniszteri posztot is a miniszterelnöksége előtt – a szerk. megj.) mindig tudtam tárgyalni olyanokkal, akikkel nem értettem egyet. Mert épp az ilyen helyzetekben –, amikor nézeteltérés van a felek között – akkor a legnagyobb az esély a problémák tisztázására. Tehát a kormánynak élnie kellett volna ezzel a lehetőséggel. Megjegyzem, nem kis nemzetközi tapasztalatom is van a tárgyalások menedzselését illetően. És őszintén mondom, soha, de soha nem volt részem ilyen ellenséges fogadtatásban, mint amilyet a magyar kormány részéről tapasztaltam itt, Budapesten. Másfél évtized politikai gyakorlattal a hátam mögött, ki kell mondjam, ez még a számomra is teljesen új helyzet. Ismétlem: mindeddig egyszer sem tapasztaltam ilyet.

– Másrészről: mégsem vádolhatja meg önöket ezek után elfogultsággal a magyar kormány, hiszen épp ő nem adott önöknek tájékoztatást, nem segítette az önök tényfeltárását. Ezek után egy rossz szava sem lehet a kormánynak…

– Mi – mindezek ellenére – természetesen a lehető legsemlegesebb jelentést fogjuk letenni az asztalra. Olyat, amely kizárólag tényeken alapul. No, és nemcsak az itteni tárgyalásaink alapján állítjuk majd össze a jelentésünket, hanem számos, már rendelkezésre álló forrás segítségével. Kiterjedt, komplex munkát végzünk.

– Valóban úgy van, ha nem találkoznak és tárgyalnak velünk, akkor semmi alapjuk sincs egyoldalúsággal vagy elfogultsággal vádolni minket. Persze, hálásak vagyunk azoknak, akik fogadtak minket, mint az Integritás Hatóság, a Szuverenitásvédelmi Hivatal, az Alapjogokért Központ, az EU-s ügyekért felelős államtitkár… Nem akarom őket név szerint bírálni, nem lenne elegáns! Azt viszont elmondhatom, hogy kérdéseinkre nem választ kaptunk – támadó kérdés volt a viszontválasz.

– Milyen vitás kérdések vetődtek fel az Integritás Hatóságnál?

– Nem mondom el a konkrét témákat, csak azt, hogy milyen hangulata volt a beszélgetéseknek. Persze mindent kamera rögzített, tehát a tárgyalásra vonatkozó állítások hitelessége nem kérdéses.

– Megváltoztatják-e ezek a tárgyalások a jelentésük tartalmát, az önök megítélését? 

– Úgy érzem, a kérdésében az is benne van, hogy eleve határozott véleménnyel vagy előítélettel érkeztem a tárgyalásokra. Nem. Ezt határozottan tagadom. Persze, sokféle előzetes információm volt, de semleges megfigyelőként érkeztem önökhöz. Mert ezzel a feladattal bíztak meg.

– Határozottan meg vagyok győződve arról, hogy a jogállam megsértése egyre durvább, egyre kiterjedtebb – ezt márMichał Wawrykiewicz (a jobb oldali képen) jogász, az Európai Néppárt lengyel képviselője mondta, aki a lengyel jogállamot védte nemzetközi bíróságokon a Kaczyński-kormánnyal szemben.

– Sokkal rosszabb a helyzet most, mint négy évvel ezelőtt. És nemcsak a jogállami normák megsértése miatt, hanem azért is, mert a magyar kormány nem teljesíti az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletekben foglalt kötelezettségeit. Ráadásul a kormányzat embereivel folytatott tárgyalásainkon egyértelművé tették a számunkra, hogy egyáltalán nem fogják teljesíteni az elvárásokat és az ítéleteket. Szerintük ugyanis rossz döntések születtek a magyar jogállam helyzetének megítélésekor. Igen ám, de minden egyes tagállam, amelyik aláírta csatlakozásakor az EU alapokmányát, annak meg is kell tartania a szabályokat.

– Nem beszélve arról, hogy a nemteljesítések miatt kivetett pénzügyi büntetéseket sem fizeti be a kormány…

– Nagyon érdekes állaspontot fogalmazott meg ezzel kapcsolatban az EU-s ügyek államtitkára, hogy a kohéziós alapból levont büntetések szerinte azt jelentik, hogy Magyarország teljesíti pénzügyi kötelezettségeit. Hát azért ez nem teljesen így van. A nemteljesítések nemteljesítése zajlik most.

– Akkor erre is jönnek majd újabb büntetések?

– Sokféle eszköz áll rendelkezésre az EU jogi kelléktárában. Lengyel állampolgárként magam is megéltem 2015-től 2023-ig, hogy mit jelent a jogállami feltételrendszer számonkérése, a befagyasztott források költségvetési következményei. Nagyon úgy látszik, hogy a felzárkózási (RRF) és a kohéziós alapok továbbra sem jutnak el a magyar kormány kasszájába. Sőt… még több pénz is foroghat kockán. Mindennek következményeit a kormány miatt, amelyik buborékban él, a magyar állampolgárok fogják elszenvedni. De nekem úgy tűnik föl, hogy a magyaroknak kezd elegük lenni az Orbán-kormányból. Másfél évtized után talán eljön a magyar tavasz is.

– Ha már ezt említette: milyen a kapcsolatuk a Tisza-párttal, miután a Fidesz búcsút mondott önöknek?

– Azok után, hogy a Fidesz gyakorlatilag aranykártyával rendelkezett és pénzautomatának használta az Európai Uniót, a Tisza felüdülés a számunkra. Mert uniópárti, liberális és tiszteletben tartja az uniós alapértékeket.

– Netán személyesen is ismeri Magyar Pétert? Milyen embernek ismerte meg?

– Hát, hogyne ismerném. Sok reményt fűzünk hozzá, és szerintem a magyarok is. Látván, hogy valóban foglalkoztatják az otthoni problémák. Amit magam is átéltem Lengyelországban, az semmi ahhoz képest, amit önök az Orbán-kormány alatt kénytelenek átélni. Remélem, most majd sikerül önöknek is a változtatás, mert megérdemlik, hogy szabad országban éljenek.

Végül egy friss hírről kérdezem, mire azt mondja: kikapcsolták a telefonjaikat, amióta Magyarországon vannak, mert sokat tanultak a Pegazus-sztoriból. Figyelmeztetést is kaptak, hogy egészen biztosan lehallgatják őket magyarországi tartózkodásuk idején.

Tineke Strik és Csernyánszky Judit.

A delegáció vezetőjétől, az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának elnökétől, illetve a magyarországi jelentéstevőtől, Tineke Striktől először ezt kérdem:

– Milyen magyarázatot adtak azok, akik nem voltak hajlandók találkozni önökkel?

– Nem adtak magyarázatot. Pedig mi állandóan átszerveztük a programokat, hogy találjunk nekik újabb időpontokat, de hiába. Meggyőződésem, nem is akartak velünk találkozni. Talán önnek, mint újságírónak kellene megkérdeznie őket, miért nem állt érdekükben velünk tárgyalni.

– Hogyan fogják megírni jelentésüket a magyar kormány álláspontja nélkül?

– Azt hiszem, sajnos, meglehetősen könnyen. Hisz’ amikor az EU-s államtitkárral találkoztunk, akkor a kérdésünkre kérdés volt a válasz, hogy a többi tagállamnál miért nem tárjuk fel az igazságot. Szerinte mi kettős mércét alkalmazunk. Azért vagyok csalódott, mert akár otthon is maradhattunk volna, hiszen újat nem tudtak mondani és meg tudtuk volna írni a már meglévő rengeteg forrásanyagból. Mi éppen a részleteknek akartunk utánajárni, hogy miként működnek a gyakorlatban a leírt feltételteljesítések. Nos, erről semmit sem tudtunk meg. A legjobb védekezés a támadás taktikáját követték a kormányzati figurák, és azt akarták, érezzük is, hogy támadás alatt állunk. Ilyen körülmények között nehéz az információcsere.

– Kikkel találkoztak a másik oldalról?

– A Magyar Bírói Egyesülettel és egyik lemondott bírójával. Elmondták, hogy nagyobb nyomás alá helyezték őket, mint valaha is, így aztán igencsak rezeg a függetlenségük, mint az a bizonyos léc. Már csak azért is, mert az intézményi hierarchia csúcsán pártdelegáltak ülnek. Amit pedig most a béremelésükért cserébe elvárna a kormány, az még sérülékenyebbé teszi őket. Beszéltünk a média képviselőivel, akik most még jobban ki vannak téve a kormányzati nyomásnak, mint valaha. Beszéltünk LMBTQ-közösségekkel, akiket még vehemensebben ki akarnak zárni a társadalomból, és még érezhetőbben üldöznek. Beszéltünk a budapesti főpolgármesterrel, aki beavatott minket annak részleteibe, hogy hány bőrt akar lenyúzni róluk a kormány és akarja őket mindenáron csődbe juttatni. Beszéltünk az ellenzéki pártokkal, amiket a kormány teljesen kizár a törvénykezés folyamatából, és agresszív velük szemben. Beszéltünk azokkal a civil szervezetekkel, akik a kormány szerint az ország szuverenitását veszélyeztetik. És a végén ezek mind összeadódnak.

– Megütötte a fülemet a sajtótájékoztatón egy mondata, hogy a kormány az uniós támogatásokat is külföldi, idegen támogatásokként kezeli.

– Pontosan!

– És biztos is ön ebben?

– A szuverenitásvédelmi Hatóságnál konkrétan rákérdeztünk, hogy mit tekintenek külföldi beavatkozásnak, hogyan definiálják a külföldi támogatást. Sőt, konkrétan azt is megkérdeztük, hogy az uniós támogatásokat is külföldi beavatkozásnak tekintik-e? És azt válaszolták, igen. Ezen túlmenően azt a hivatalt is a szuverenitásra nézve veszélyesnek tartják, amelyik az uniós források elköltése felett gyakorolnak ellenőrzést.

– Hogyan értelmezi ön ezt a jelenséget?

– Úgy, hogy ez tökéletesen beleillik „az EU a mi ellenségünk”-képbe. Mintha tudomásul sem akarnák venni, hogy Magyarország részese az uniós támogatásoknak. Amit magyar szervezetek kapnak, azok épp úgy a kormány támogatásai is. Csak hát azzal az a bajuk, hogy azt nem tudják kontrollálni. Sőt, szerintük a civil szervezetek támogatásai, mivel a pártokat segítik a végén, párttámogatások, és ezért törvénytelenek. Ezek az értelmezések nagyon veszélyesek, már azért is, mivel semmilyen törvényi alapjuk sincs.

– Hogyan védhetők meg a civilek és a nem kormányzati ellenőrzés alatt lévők a kormányzati következményektől?

– Minden egyes alkalommal figyelmeztetjük az Európai Bizottságot, hogy sürgesse meg a már bíróságon lévő ügyet, mert napjainkban a szuverenitásvédelmi törvény látszik a legveszélyesebbnek. A megtámadottak nem várhatnak éveket igazukra!

– A 7-es cikkelyes eljárás az egyöntetű szavazatok miatt továbbra sem látszik működőképesnek. Vagy igen?

– Három lépés vezethet el a szavazati jog megvonásáig. Az első kettőhöz – azaz a figyelmeztetéshez és a feltételül szabott javaslatokhoz 22 ország szavazata szükséges. Ebből 19 ország támogatása már megvan. Ha sikerül a további hármat is megszerezni, akkor nyert ügyünk van. Ettől függetlenül persze a szavazati jogot ezektől függetlenül is bármikor el lehet venni, ha a most kritikus Szlovákiát is megnyerhetjük az ügynek. Vízválasztó lesz e tekintetben a júliusban esedékes a szavazás az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról. Miután a magyar kormány minden jogi feltétel szerint a 7. cikkelyes eljárás alá vehető, most az összes tagországnak azt kell megértenie, hogy szükség van az eljárásra

– zárta beszélgetésünket Tineke Strik zöldpárti EP-képviselőnő, aki már a második ciklusában viszi a magyar jogállamiság állapotáról szóló jelentést az Európai Parlamentben, ami egyben az alapja a Magyarország elleni hetes cikkes eljárásnak.