Az idén is elkészítette a világ egyik legismertebb, mérvadó felsőoktatási rangsorát a brit Quacquarelli Symonds (QS) felsőoktatási elemzőszervezet. Nemzetközileg ekként ismeretes: QS World University Rankings.

Értékelési szempontjai között ott az akadémiai elismertség, a munkáltatói megbecsültség, a tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya, benne a külföldieké is, illetve legutóbb új szempontként figyelembe veszi a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszámát, valamint a fenntarthatóságot is.

A rangsor összeállítói 100 ország 1700 felsőoktatási intézményének mintegy 21 ezer képzését vizsgálták.

Azt mondja erről Hankó Balázs magyar kulturális miniszter: egyetemeink felkerültek a világ térképére, amit az is mutat, hogy 12 intézményünk van a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek öt százalékában. A Semmelweis Egyetem a világrangsor legjobb egy százalékában található, további három felsőoktatási intézmény pedig a legjobb két százalékban szerepel.

Ez így akár jól is hangzik, de azt nem mondta a miniszter, milyen felmérést vett alapul. Mert az egyébként mértékadó QS World University Rankings 100 ország 1700 felsőoktatási intézményét vizsgálta – a továbbiakban mi is az ő adatait használjuk. – Igaz, készült olyan felmérés is, amelyben több, mint húszezer egyetem, főiskola szerepel. Azok alapján igaz is lehet az az öt százalék.

QS World University Rankings, 2025: Eötvös Loránd Tudományegyetem (helyezése: 564.), Szegedi Tudományegyetem (570.), Debreceni Egyetem (574.), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (721-730.), Pécsi Tudományegyetem (771-780.), Budapesti Corvinus Egyetem (1001-1200.), Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1001-1200.), Győri Széchenyi István Egyetem (1001-1200.), Miskolci Egyetem (1201-1400.), Pannon Egyetem (1201-1400.), Óbudai Egyetem (1201-1400).

Az viszont korántsem válik dicsőségünkre, hogy ugyanebben az értékelésben látványosan megelőz bennünket – például – nem is egy kazahsztáni egyetem a maga 163., 321. és a 405. helyével. Előttünk van a prágai Károly Egyetem (246.), a Varsói Egyetem (258.), a krakkói Jagelló Egyetem (321.), a brassói Masaryk Egyetem (408.)…

Mindazonáltal ide kell írni, hogy a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem a tavalyi minősítéséhez képest majdnem 150 hellyel előrébb került, miáltal az itthoni egyetemek között az első. – A továbbiak rangsora: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Semmelweis Egyetem.

Íme az idén legjobb tíz, európai egyetem: University of Oxford (Egyesült Királyság), University of Cambridge (Egyesült Királyság), Imperial College London (Egyesült Királyság), Eidgenössische Technische Hochschule/

ETH Zürich (Svájc), UCL/ University College London (Egyesült Királyság), Müncheni Műszaki Egyetem (Németország), University of Edinburgh (Egyesült Királyság), École Polytechnique Fédérale de Lausanne (Svájc), King’s College London (Egyesült Királyság), Müncheni Ludwig Maximilian Egyetem (Németország).

Összességében pedig a világ legjobb tíz egyeteme: University of Oxford (Egyesült Királyság), Massachusetts Institute of Technology (USA), Harvard University (USA), Princeton University (USA), University of Cambridge (Egyesült Királyság), Stanford University (USA), California Institute of Technology (USA), University of California, Berkeley (USA), Imperial College London (Egyesült Királyság), Yale University (USA).

És most térjünk vissza kulturális miniszterünkhöz, aki magabiztosan jelentette ki: „A célunk pedig nem lehet más, mint az, hogy 2030-ra legyen magyar a világ legjobb száz egyeteme között, és legyen legalább három Európa száz legjobb felsőoktatási intézménye között”.

Ez igazán nemes cél, főleg a fenti listák, helyezések ismeretében. Szóba hozta a miniszter, hogy a Pannónia-program által 4045 nemzetközi kapcsolatot létesítettek a hazai oktatási intézmények, és 3000-nél több diák utazott a múlt félévben a világ vezető oktatási intézményeire. Beszámolt arról is, hogy a felsőoktatás megújításának köszönhetően a legutóbbi három évben 40 százalékkal emelkedett az első diplomát megszerezni kívánó hallgatók aránya, továbbá 63 százalékkal többen jelentkeztek egyetemre, főiskolára.

Mit tegyünk hozzá? Merjünk nagyot álmodni, miközben tudjuk, hogy oktatásunk állapota úgy általában eléggé a mélyben van…