Korunk Bábelének mondhatnánk a Genfi-tó partján, a francia határnál elterülő svájci várost, de nem a zűrzavarra asszociálva – hiszen épp a harmónia a megragadó itt. A négynyelvű ország e településén a lakosság több, mint fele külföldi, sok a francia vendégmunkás. Az itt működő nemzetközi szervezetek dolgozói a világ minden szegletét képviselik – és még nem is említettük a turisták tarka hadát.
A polgárok mentalitását évszázadok óta a nyitottság jellemzi. Egy száműzött német herceg, Ludwig von Braunschweig hatalmas vagyont hagyott hálából a városra, ahol befogadták. Síremléke azon a tóparti sétányon (Quai du Mont Blanc) található, ahol a világban helyét kereső Sisi királynét halálra szúrták. A város szellemiségét egykor meghatározó francia teológus, Kálvin János átutazóban járt Genfben, a református hívek kérésére telepedett le itt. Előadásait a Szent Péter katedrálisban tartotta, melynek közelében Rousseau szülőháza áll. Az óváros üzletei, patinás épületei között járva világmárkákra figyelünk fel, de nem szokványos reklámok által. Itt áll a ház, ahol a gyömbéres üdítőitalt feltaláló Jacob Schweppe vállalkozása indult el a nemzetközi hírnév felé, itt eresztett gyökeret orosz–zsidó menekültként a szivargyáros Davidoff család is. És egymást érik az óraüzletek – a város gazdagságát megalapozó luxusóragyártás alapjait a Genfbe menekült hugenották teremtették meg.
A közismert nevezetességeket – díszszökőkút, virágóra, botanikus kert, középkori városmag, a reformáció emlékműve – végigjárva álljunk meg a Treille sétányon Pictet de Rochemont szobránál is. Ő volt az a diplomata, aki a Napóleon utáni időkben kijárta, hogy a franciák által annektált szülővárosa önálló kantonként Svájc része legyen. Azt is elérte, hogy a nagyhatalmak elismerjék az ország semlegességét.
E speciális státusz is szerepet játszik abban, hogy Genf számos nemzetközi szervezet székhelye lett. Itt van az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt európai központja, a CERN, a részecskefizikai kutatóközpont, a WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Az ENSZ-székház vezetéssel látogatható.
A grandiózus palotával szemközt található a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Múzeum, mely mélyen megérinti a látogatót. A szervezet alapítója a genfi születésű Jean Henri Dunant. A múzeum új állandó kiállítása emberi sorsok tükrében tárja elénk a családi kötelékek és az emberi méltóság védelmének fontosságát, valamint a természeti katasztrófák kockázatainak visszaszorítására irányuló törekvéseket.
A Genfi-tó régiójának másik nagyvárosa, a Vaud kantonbeli Lausanne szintén nagy nemzetközi tekintélynek örvend. Ami nem véletlen, hiszen a 13. századi Notre Dame katedrális falai között többször is egyházi és világi hatalmasságok folytattak tárgyalásokat. Ma a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelye Lausanne, a sportdiplomaták itt hozzák meg fontos döntéseiket. Éppen ezért a Genfi-tó északi partján lévő várost az ötkarikás játékok fővárosának tekintik. Itt található az Olimpiai Múzeum, itt székel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a Sport Döntő Bizottsága is. Az olimpiák történetét bemutató látványos, interaktív múzeum igazi csemege minden sportbarát számára. Multimédiás bemutatók, archív filmek, tárgyak gyűjteménye teszi igazán érdekessé a többszintes kiállítócsarnokot. Az olimpiai parkot – színpompás fák és cserjék mellett – szobrok, térplasztikák díszítik.
Itt áll a többi között Mihály Gábor acél vörösréz lemezből készült, Olympia (1993) című alkotása, amely három egymással versengő biciklistát ábrázol – a kerékpárok kerekeiből összeáll az olimpiai öt karika. Az Olimpiai parkban álló szobrok között felismerhetjük mások mellett a nagy futó-legendákat: a cseh Zatopeket és a finn Nurmit.
Kissé távolabb a parttól, magaslaton található a középkori óváros, elegáns kis utcáinak patinás épületei ma galériáknak, butikoknak, bároknak is otthont adnak. Szupermodern metró (Svájc egyetlen metróját távirányítással vezetik!) köti össze a belvárost a tóparti városrésszel, az egykori kis halászfaluval, Ouchyval. A három dombon elterülő Lausanne felszíne a jégkorban formálódott. A meredek lejtőket, a több emeletnyi szintkülönbségeket hidak, liftek kötik össze – számos pontról nyílik pazar kilátás a tóra és az Alpokra.
A város ékessége a Notre Dame székesegyház, amely 12. századi alapokra épült. A Bourg-dombon trónol az óváros fölött, ahová középkori hangulatot idéző utcácskákon, fedett lépcsősorokon lehet felkapaszkodni. A gótika e kiemelkedő alkotásának különlegessége színes üveg rózsaablaka. Bár a reformációt követően a protestánsok sok díszítményt eltávolítottak, bőven maradt még csodálnivaló freskó és homokkő-, fafaragvány a templomban.
Le Flon, a legújabb városnegyed a névadó folyó mocsaras részének feltöltésével keletkezett. Korábban ipari terület, raktárak voltak itt, ám idővel felszámolták őket. A területet a modern építészet jegyében teremtette újjá a város – különleges látványelemekkel és technikai megoldásokkal izgalmassá téve az épületeket, amelyek többsége kulturális funkciót tölt be, illetve bevásárló-, szórakozóhely. A fiatalok körében különösen kedvelt ez a városrész.
A Lausanne vonzáskörzetében – Genf felé haladva – kellemes üdülőhelyeket találunk. A legnépszerűbb Morges, a virágok városa, mely minden évben tulipánkiállítással köszönti a tavaszt. Májusban az íriszek, nyáron a dáliák gyönyörködtetik a tóparti sétányon a látogatókat. A kikötő felett magasodik a vár, ahol a régió hadtörténeti és tüzérségi múzeuma, a rendőrségi múzeum és történelmi figurák svájci múzeuma működik. A kis üdülőváros kulturális rendezvényeiről is híres. A szomszéd falu, Tolochenaz a legendás, Oscar-díjas színésznő, Audrey Hepburn otthona volt harminc éven át, egészen haláláig. Itt nyugszik a temetőben, sírját szinte mindig friss virág borítja. Alig 40 kilométerre egy másik tóparti üdülőhelytől, Vevey-től, ahová pedig Chaplin vonult vissza utolsó éveiben a nagyvilági forgatag elől.
Morges turisztikai régiójához tartozik az Aubonne-völgyben található arborétum, amely nem csupán tudományos célokat szolgál, hanem békés kikapcsolódásra vágyó kirándulókat is vonz minden évszakban. A kétezer hektárra telepített mintegy négyezer fa és cserje szinte az egész földkerekség növényvilágát reprezentálja – az észak-amerikai örökzöldek erdejétől kellemes sétával eljutunk a Japánban őshonos fák ligetéig.
A központi épületben szakkönyvtár áll a kutatók és az érdeklődők rendelkezésére, konferenciaterem is van itt. A családdal érkező kirándulók szívesen időznek az asztalosmúzeumban és a természetvédelmi bemutatóteremben. Tavasszal látványosak a napsütötte tisztások vadrózsabokrai, nyáron és ősszel pedig megízlelhető azoknak a gyümölcsfáknak a termése, amelyek ősi, ám az elmúlt évtizedekben a gazdálkodásból kiszorult fajokhoz tartoznak.
További információk, myswitzerland.com, geneve.com, lausanne.ch, morges.ch
Fotók: myswitzerland.com (1., 2.), Morges Tourismus (6., 7.), a szerző (3., 4., 5., 8.)
