Az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmányellenes a Klímatörvény egyik kulcspontja. A 2020-ban elfogadott jogszabály 3. § (1) bekezdését 2026. június 30-i hatállyal megsemmisítik, mivel az nem biztosítja kellően a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és a megelőzés elveit. (A nyitó képen: a Megyer-hegyi tengerszem.)

A döntés hátterében nemcsak jogi érvek, hanem a tudományos közösség figyelmeztetése is áll. A testület ugyanis kikérte a Magyar Tudományos Akadémia álláspontját, amely világosan kimondta: 

Magyarországon és a Kárpát-medencében minden környezeti elemnél kimutathatóak a negatív irányú klimatikus változások – a légkörtől a talajon és vizeken át egészen az emberi egészségig.

Az Alkotmánybíróság két konkrét kérdésben kérte ki az MTA véleményét:

milyen klimatikus változások zajlottak le az elmúlt évtizedekben, és milyen intézkedések segíthetik az alkalmazkodást és az ellenállóképességet?

A válaszokat a Bozó László akadémikus vezette ad hoc bizottság fogalmazta meg, amely a többi között meteorológiai, egészségtudományi, hidrológiai, ökológiai és talajtani szakterületeket fogott össze. A jelentés alapján az elmúlt negyven év során „igen intenzív melegedésnek vagyunk tanúi”, az ökoszisztémák pusztulása pedig „1950 óta nyilvánvaló”, amit a klímaváltozás egyre súlyosbodó fenyegetése csak tovább gyorsít.

Az akadémiai jelentés nem részletes intézkedési tervet kínál, hanem fő irányokat határoz meg. Az adaptáció és a reziliencia erősítése kapcsán különösen fontosnak tartja:a hosszú távú, tudományalapú tervezést, az ökoszisztéma-szolgáltatások beépítését a döntéshozatalba, a zöldfelületek védelmét, a szociális és közintézmények környezeti állapotának javítását (például szigetelés, vízhasználat).

Az állásfoglalás szerint a tervek és intézkedések csak akkor lehetnek eredményesek, ha mögöttük hatásvizsgálat és kockázatelemzés áll, és azokat folyamatosan ellenőrzik modern monitoringrendszerek segítségével. Kiemelik: a visszalépés vagy a tétlenség csak növeli a terheket a jövő nemzedékekre.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította: a jogalkotó nem szabályozta megfelelően sem az üvegházhatású gázok csökkentésének kiegészítő módjait (mitigáció), sem az alkalmazkodás eszközeit, sem a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség növelésének lehetőségeit. A testület szerint ez ellentétes az Alaptörvényből fakadó környezetvédelmi kötelezettségekkel. A döntés nyomán a parlamentnek új szabályozást kell kidolgoznia, ami figyelembe veszi a Kárpát-medence sajátos klimatikus viszonyait és az alkalmazkodás tudományosan megalapozott lehetőségeit is.

Letölthető: Az MTA klímaállásfoglalásának összefoglalója (PDF) / Témába vág: Mit jelent a klíma-alkotmányosság? / Vélemény: Miért kellene komolyan venni a tudományos figyelmeztetéseket?