(A FüHü cikke) Miután Donald Trump elnök a Fehér Házban tárgyalt főtanácsadóival, amerikai tisztviselők jelezték: a következő 24-48 óra kritikus fontosságú lesz annak eldöntésében, hogy lehetséges-e diplomáciai megoldás Iránnal, vagy az elnök ehelyett katonai fellépéshez folyamodik.

Trump a találkozó előtt kemény kijelentések tett az iráni rezsimmel szemben; a többi között azt is, hogy az Egyesült Államok pontosan tudja, hol rejtőzik Ali Khamenei ajatollah.

„Könnyű célpont, de biztonságban van ott – Nem fogjuk megölni, legalábbis egyelőre nem. De nem akarjuk, hogy rakétákat lőjenek ki civilekre vagy amerikai katonákra. Fogy a türelmünk” – írta Trump a közösségi médiában.

„Most már teljes és totális ellenőrzésünk alatt tartjuk Irán égboltját” – jelentsen ez bármit is, olvasható egy másik bejegyzésben.

Utolsó esély a diplomáciára?

Az amerikai tárgyalók továbbra is úgy értékelték, hogy Irán gyenge helyzetben van, és kénytelen lehet visszatérni a tárgyalóasztalhoz, végül elfogadni egy olyan megállapodást, amelyik előírná számára a nukleáris dúsítás minden formájának feladását – közölték a diplomáciai folyamatban részt vevő tisztviselők is.

Miközben Irán és Izrael kapcsolata háború konfliktussá fajult, az iráni rezsim jelezte, hogy hajlandó újraindítani a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal – közölték a tisztviselők, hozzátéve, hogy a Trump-adminisztráció konkrétabb kötelezettségvállalásokat keres, mielőtt letér a háborús útról.

Ha Irán visszatér a tárgyalásokhoz és beleegyezik az urándúsítás leállításába, amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy már ezen a héten sor kerülhet egy magas szintű találkozóra Steve Witkoff különmegbízott és J. D. Vance alelnök vezetésével. Ez a forgatókönyv azonban valószínűleg gyors cselekvést igényelne Irántól. Trump jelezte: kezd elfogyni a türelme a közel-keleti helyzettel kapcsolatban.

Az elnök gondolkodásmódját ismerő források szerint frusztrálónak találta, hogy a destabilizálódott Irán nem tudott azonnali válaszokat adni a kormányzatnak.

Egyelőre „védekező” amerikai fellépés

Az amerikai hadsereg már hadieszközöket küld a régióba, beleértve további repülőgépeket és egy második repülőgép-hordozót és annak csapásmérő csoportját a Közel-Keletre – mindezek védelmi jellegű lépések, közölték a tisztviselők.

„Erősek vagyunk, felkészültek, védekezőek és jelen vagyunk” – mondta Pete Hegseth védelmi miniszter az Egyesült Államok közel-keleti álláspontjáról a Fox Newsnak adott interjújában hétfőn.

Az eszközök átcsoportosítása a régióban állomásozó, becsült 40 000 amerikai katona védelmét szolgálja, aközben nyitva hagyja a lehetőségeket a Trump-adminisztráció számára, ha úgy dönt, hogy közvetlenül segíti Izrael Irán elleni offenzív műveletét.

„A mi szerepünk, hogy a lehetőségeket napra készen tartsuk, de a fellépésünk továbbra is védekező” – mondta egy amerikai tisztviselő.

Egy fontos kérdés, hogy az Egyesült Államok beveti-e B-2 lopakodó bombázóit. A stratégiai nehézbombázók képesek a 13 000 kilogrammos Massive Ordnance Penetrator bunkerromboló bombák hordozására, amk képesek megsemmisíthetnék Irán mélyen föld alatti nukleáris létesítményét a Fordo fűtőelem-dúsító üzemben.

Jelenleg a hadsereg B-2-es bombázóból álló flottája a Missouri állambeli Whiteman légibázison állomásozik. A repülőgépek közül hatot már az indiai-óceáni Diego Garcia szigetén kiépített légibázisra vezényeltek – ami jóval közelebb van Iránhoz. Ezeket azonban B-52-es nagy hatótávolságú bombázók váltották fel, amik nem képesek a Fordo telephely megsemmisítéséhez szükséges bunkerromboló bombák szállítására.

Egy védelmi minisztériumi tisztviselő szerint már nagyjából egy tucat amerikai hadihajó tartózkodik Bahrein felségvizein, távol a bázistól. A haditengerészetnek két rombolója a Vörös-tengeren, egy repülőgép-hordozója és három másik felszíni hajója az Arab-tengeren állomásozik. További két amerikai romboló a Földközi-tenger keleti részén van – mindegyik rakétavédelmi rendszerrel felszerelve, amik képesek iráni ballisztikus rakéták lelövésére.

Változó amerikai napirend

A Trump-adminisztráció katonai akció felé közeledésének jelei között szerepelhet az elnök azon tervének lemondása, hogy a jövő héten Hollandiába utazzék a NATO-csúcstalálkozóra. A keddi sajtótájékoztatón Tammy Bruce, a külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a csúcstalálkozó még „tervezett” – de a helyzet változhat az Iránnal való dinamika függvényében.

Az elnök a minap a tervezettnél előbb távozott a kanadai G7-csúcstalálkozóról, amikor hétfőn úgy döntött: hazatér, hogy a Fehér Házból figyelemmel kísérhesse a közel-keleti helyzetet.