Negyvenöt év után ismét van magyar űrhajós

2025 történelmi év lett a magyar űrkutatás számára: több mint négy évtized után ismét magyar űrhajós lépett a világűrbe, és érkezik a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az esemény nemcsak hazai szempontból mérföldkő, hanem jó alkalom arra is, hogy áttekintsük a világ legnagyobb ember alkotta űrbázisának történetét és működését.

+Kapu Tibor ezt üzente a start után: „Tizenöt millió magyar emelt ma idáig. Támogatásotok olyan, mint a szürke hamu alatt nyugvó parázs: belül csendben izzik, de ha fát dobnak rá, egyként lángol. Hálás és büszke vagyok, hogy a hazánkat képviselhetem. Családomnak és barátaimnak köszönöm, hogy ti vagytok a legerősebb támaszaim. A ti hangotok hangosabb, mint a rakétánk, erőtök nagyobb, mint a gravitáció. A világűr mindenkié, a Föld pedig egyetlen. Mi a bolygónk négy különböző pontjáról indultunk, de társakként, barátokként érkeztünk ide. A mi küldetésünk a tiétek is. Köszönöm mindenkinek szerte a világon, akik hozzájárultak ehhez a gyönyörű naphoz. Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.„

A Nemzetközi Űrállomás születése

Az ISS története a hidegháború végére nyúlik vissza. Az 1990-es évek elején az Egyesült Államok, Oroszország, az Európai Űrügynökség (ESA), Kanada és Japán közösen hozták létre a Nemzetközi Űrállomás programját. Céljuk az volt, hogy egy állandóan lakott, kutatási célokat szolgáló platformot hozzanak létre a világűrben.

Az első modul, a Zarja (orosz szó jelentése: hajnal), 1998 novemberében indult útnak Bajkonurból. Az évek során újabb modulok csatlakoztak hozzá, amerikai, európai és japán egységek, laborok, élettani modulok, valamint napelemek és robotkarok is.

Hogyan működik az űrállomás?

Az ISS körülbelül 400 kilométer magasan kering a Föld körül, 90 percenként tesz meg egy teljes kört, így egy nap alatt 16 napfelkeltét és naplementét élnek meg az űrhajósok. A szerkezet hossza nagyjából egy futballpályáéval egyezik meg, és 6-7 főből álló legénységet képes hosszabb időre is ellátni.

A fedélzeten a legkülönfélébb tudományos kísérleteket végzik: élettani, orvosi, biológiai, fizikai, meteorológiai és technológiai kutatásokat. Mindez egyedülálló adatokat szolgáltat arról, hogyan hat az űrkörnyezet az emberi testre, valamint új technológiák tesztelésére is lehetőséget nyújt a jövőbeli Mars-missziókhoz.

Magyar jelenlét a világűrben

Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980-ban járt a világűrben a Szaljut–6 űrállomáson, a szovjet-magyar Interkozmosz program részeként. Most, 2025-ben új fejezet nyílt: az új magyar űrhajós – akinek nevét méltán említhetjük Farkas Bertalan után – az Európai Űrügynökség és a magyar kormány közös programjának köszönhetően jutott el az ISS-re.

A program célja nemcsak a tudományos eredmények bővítése, hanem a magyar fiatalok inspirálása is, hogy természettudományos pályákon induljanak el, és hogy Magyarország tovább erősítse szerepét az európai űrkutatásban.

Mit csinál ott a magyar űrhajós?

Az űrhajós több tudományos kísérletet végez el, egyebek között:

  • Élettani mérések a magyar lakosság genetikai sajátosságaira szabott orvosbiológiai adatokkal.
  • Mikrogravitációs vizsgálatok, amelyek során magyar fejlesztésű anyagok viselkedését figyelik meg.
  • Oktatási videók készítése magyar diákok számára – a súlytalanság fizikájáról, a Föld látványáról, és a nemzetközi együttműködés jelentőségéről.

A jövő felé

A Nemzetközi Űrállomás üzemideje hivatalosan 2030-ig van meghosszabbítva, de már most zajlanak a tárgyalások arról, hogy milyen szerepet tölthet majd be az űrkutatás következő szakaszában. A magáncégek megjelenésével és a Holdra, Marsra irányuló tervek megvalósulásával az ISS még évekig kulcsfontosságú laboratórium maradhat.

A magyar űrhajós küldetése nemcsak technikai és tudományos siker, hanem szimbolikus üzenet is: Magyarország is részese a globális tudományos közösségnek, és nem marad le a világűr felfedezésének új korszakában.