Forrás: telex.hu Feketén-fehéren rögzíti egy frissen nyilvánosságra került dokumentum, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványa Matolcsy György elnöksége alatt elveszítette teljes, mintegy 266 milliárd forintos alapítói vagyonát. Az összeg az elmúlt évtizedben, több lépcsőben tűnt el az alapítványi rendszerből, amelyet eredetileg „közérdekű” oktatási és tudományos célokra hoztak létre, írta Brückner Gergely a telex.hu oldalon.

Az MNB 2014–2015-ben hozta létre alapítványait, amelyekbe összesen 266 milliárd forint közpénzt helyezett ki. A jegybank vezetése akkor azzal érvelt: az alapítványok függetlenek az államtól, így a vagyon „elveszti közpénzjellegét”. Ez az érvelés később az Alkotmánybíróság előtt is megjelent, ám a közpénzjelleg kérdése azóta is folyamatos vita tárgya.

A most nyilvánosságra került beszámoló szerint az alapítványi vagyon jelentős része kockázatos befektetésekben, átláthatatlan tulajdonosi struktúrákon keresztül került ki a rendszerből, miközben az alapítványok gazdálkodását évekig korlátozott ellenőrzés és hiányos nyilvánosság jellemezte. A dokumentum egyértelműen rögzíti: az eredeti alapítói vagyon mára teljes egészében elveszett.

Az ügy politikai és jogi szempontból is súlyos következményekkel járhat. Az MNB alapítványainak működése már korábban is többször került a közéleti viták középpontjába, ám a teljes vagyonvesztés ténye új szintre emeli a felelősség kérdését. Egyelőre nem világos, indul-e büntetőjogi vagy kártérítési eljárás, de a közpénzek sorsáról szóló vita ismét napirendre került.

Miért fontos ez?

  • Közpénzről van szó: az MNB alapítványai eredetileg 266 milliárd forintnyi, közpénzből származó vagyont kaptak, amelynek sorsa a társadalom egészét érinti.
  • Precedenst teremt: az ügy alapjaiban kérdőjelezi meg azt az érvelést, hogy egy alapítványba helyezett közpénz „elveszíti közpénzjellegét”.
  • Elszámoltathatósági kérdés: a teljes vagyonvesztés felveti a jegybanki vezetés és az alapítványi kuratóriumok felelősségét.
  • Bizalomvesztés: az MNB függetlensége és hitelessége sérülhet, ami közvetve a pénzügyi stabilitásba vetett bizalmat is gyengítheti.
  • Jogi következmények: nem zárható ki büntetőjogi, kártérítési vagy politikai felelősségre vonás, amely hosszú távon hatással lehet az állami vagyonkezelés szabályaira.

Röviden: ez az ügy nem múltidézés, hanem egy pontos minta arra, hogyan bántak az elmúlt években az állami vagyon milliárdjaival.