Az alábbi összefoglalót a MÚOSZ elnökének kérésére készítettem arról, milyen volt 2025 a sajtó számára. Hajlamosak vagyunk naiv módon azt hinni, hogy a sajtó helyzete rosszabb már nem lesz, nem lehet, pedig a változások azt mutatják, hogy de, lehet. A 2025-ös év a modern újságírás egyik legnehezebb időszaka volt: több száz újságírót öltek meg, Európában romlott a médiapluralizmus helyzete, világszerte erősödött a politikai beavatkozás, miközben a globális techplatformok minden eddiginél nagyobb szeletet hasítottak ki a reklámpiacból, tovább csökkentve a független sajtó anyagi lehetőségeit.

Január – Február: a válság körvonalai, Gáza tragédiája

Súlyosbodó konfliktushelyzet és veszteségek Gázában: 2025 elejére világossá vált, hogy a gázai újságíró-veszteségek, a halálozás történelmi léptékű. A Committee to Protect Journalists adatai szerint 2023 októbere óta több mint 170 újságíró és médiamunkás halt meg (CPJ, 2025). A konfliktus modern kori háborúként szinte példátlan: a média-infrastruktúra összeomlott, a helyszíni tudósítás gyakorlatilag lehetetlenné vált.
A nemzetközi szervezetek — köztük az ENSZ — többször hangsúlyozták, hogy Gáza a világ legveszélyesebb terepévé vált az újságírószakma számára (UNRWA, 2025). A független információ hiánya a közvélemény tájékozódását is blokkolta. https://www.unrwa.org/

Március: Ukrajna – a frontvonal, ahol a sajtó is célpont

A National Union of Journalists of Ukraine márciusban frissített listája szerint az orosz invázió kezdete óta 138 újságíró és médiamunkás vesztette életét (NUJU, 2025). Legalább 21 újságíró dokumentáltan munka közben, tudósítói tevékenység során halt meg. A jellemző módszerek — dróntámadás, célzott tüzérségi csapás, jelölt járművek elleni támadás — arra utalnak, hogy a sajtó megfélemlítése a konfliktus része (FOM, 2025).
A háború ezzel átlépte a hagyományos kereteket: a harctéren zajló információs kontroll kimenetele stratégiai jelentőségűvé vált. https://nuju.org.ua/

Április: Európa riasztó helyzetképe a sajtószabadságról

EU-s állásfoglalás – a riasztót megnyomták
A sajtószabadság világnapján az Európai Unió olyan erős hangvételű közös nyilatkozatot adott ki, amelyre hosszú évek óta nem volt példa (EU Council, 2025). A dokumentum szerint:
• nő a fizikai és jogi fenyegetés az újságírók ellen,
• sérül a szerkesztői autonómia,
• aggasztó mértékben koncentrálódik a médiapiac,
• bizonyos tagállamokban rendszerszintű politikai beavatkozás zajlik.
Ezt erősítette meg az MFRR jelentése is: 2025 első felében 709 sajtószabadság-sértést regisztráltak Európában (Media Freedom of Rapid Response, 2025). https://www.consilium.europa.eu/en/european-council/

Május: a techplatformok újraosztják a médiapiacot

A reklámpénzek döntő része a platformokra vándorol. A Reuters Institute és a News Media Europe 2025-ös elemzései szerint a digitális reklámpiac 70–80%-át a Google–Meta duopólium viszi el (Reuters DNR, 2025).
Ez alapjaiban alakítja át a médiarendszert:
• a helyi szerkesztőségek bevételi forrásai beszűkülnek,
• csökken a független újságírás finanszírozhatósága,
• nő a politikai kiszolgáltatottság, mivel a piaci bevétel helyét állami vagy politikailag kötődő hirdetők töltik ki.
Magyarország: különösen sebezhető struktúra
A magyar médiapiac mérete miatt a hatás fokozott:
• a független médiumok jelentős része reklámbevétel nélkül működik,
• a központosított állami reklámköltés a piaci egyensúlyt is felborítja (Liberties, 2025),
• a techplatform-függőség a szerkesztőségek digitális elérését is beárazza.
Magyarország így az EU egyik leginkább torzított médiapiacává vált. https://gijn.org/stories/2025-reuters-institute-digital-news-report/

Június: az RSF nemzetközi jelentése – romló mutatók, mélyülő válság

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) 2025-ös sajtószabadság-indexe különösen riasztó képet mutatott (RSF, 2025):
• a világ népességének több mint fele olyan országban él, ahol a sajtószabadság helyzete „nagyon súlyos”,
• Európa pozíciója romlik, különösen Közép- és Kelet-Európában,
• 2024-ben 82 újságíró halt meg világszerte — magas szám, amely a konfliktuszónák veszélyességére utal.
Az RSF kiemelte, hogy a média nem csupán politikai, hanem jelentős gazdasági nyomás alatt is áll. https://rsf.org/en

Július – Augusztus: az MI és a dezinformáció robbanása

Nyárra világossá vált, hogy a mesterséges intelligencia új fejezetet nyitott a manipulált tartalmak előállításában. Tudományos elemzések (ArXiv, 2025) szerint a választásokkal és geopolitikai konfliktusokkal kapcsolatos dezinformációs kampányok sebessége és mennyisége rekordméretű.
A szerkesztőségek egy része már „MI-védelmi ügyeletet” működtet, ami a forráshoz való visszatérés gyakorlatát is átalakítja. A kapacitások viszont nem korlátlanok — a helyi médiumok különösen sérülékenyek.

Szeptember-október: európai médiapluralizmus-válság

A Liberties Media Freedom Report 2025 szeptemberben publikált összegzése szerint Európában rendszerszintű válság bontakozott ki (Liberties, 2025).
A jelentés szerint:
• nő a tulajdonosi koncentráció,
• tovább terjednek az újságírókat célzó SLAPP-perek,
• a politikai nyomás több országban intézményesült,
• a piaci átrendeződés miatt a helyi sajtó túlélési esélyei drámai módon romlanak. https://www.liberties.eu/en/stories/rolreport2025-main/45330

November: a BBC-botrány – megrendült a globális közszolgálatiságba vetett bizalom

2025 egyik legnagyobb sajtóbotránya a BBC körül robbant ki.
Kiszivárgott belső dokumentumok szerint a „Panorama” műsor egyik 2024-es epizódja manipulatív módon szerkesztette Donald Trump 2021-es beszédének részleteit (BBC leak, 2025).
A következmények:
• lemondott a BBC vezérigazgatója és hírigazgatója,
• országokon átívelő vita indult a közszolgálati média pártatlanságáról,
• világszinten kérdésessé vált, hogy egyáltalán létezhet-e „bizalomra érdemes” közmédia egy polarizált korban.
• Trump kártérítési perrel fenyegetőzik. A BBC bejelentette, hogy védekezni fog az amerikai elnök, Donald Trump által benyújtott 5 milliárd dolláros (3,7 milliárd font) perben, amelynek tárgya a 2021. január 6-i beszédének a Panorama dokumentumfilmben való szerkesztése.
A floridai bírósághoz benyújtott dokumentumok szerint Trump rágalmazással és kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó törvény megsértésével vádolta a műsorszolgáltatót.
A botrány különösen azért súlyos, mert a BBC globális referenciaintézmény — ha itt megrendül az integritás, annak dominóhatása van.

Donald Trump és a média konfliktusa: az elnök végtelen háborúja

Donald Trump már az első elnöksége idején többször nevezte a mainstream sajtót a „nép ellenségének” („enemy of the people”) — különösen az olyan nagy orgánumokat, mint The New York Times, CNN, ABC vagy NBC News. Szerinte ezek az orgánumok „fake news”-t terjesztenek — azaz nem objektíven, hanem részrehajlóan, gyakran vele és politikájával szemben. Amikor a média szerinte túl kritikus, vagy „elfogult”, Trump nem csak szavakkal támad — időről időre jogi eljárásokat is indít médiaszervezetek ellen.
2025-től a tendencia erősödött: a kritikák szerint Trump „több frontos támadást” indított az amerikai sajtó ellen — nem csak verbálisan, de intézkedésekkel is. Ezen kívül alternatív kommunikációs csatornákat épít: a Truth Social a legismertebb példa, az online csatornát azért hozta létre, hogy közvetlenül szólhasson a követőihez, – anélkül, hogy egy újság, riport vagy szerkesztői döntés befolyásolná.
Ez az attitűd, valamint a sajtóval szembeni presszió erős kritikát váltott ki nemzetközi sajtószervezetek — például Reporters Without Borders (RSF) — részéről, szerintük az intézkedések „súlyos veszélyt jelentenek a sajtószabadságra”, és
Az USA kormánya, Trump adminisztrációja 2025-ben olyan lépéseket is tett, amelyek közvetlenül érintették az amerikai kormányzat által finanszírozott médiát: felfüggesztette a támogatását olyan szervezeteknek, mint Radio Free Europe / Radio Liberty (RFE/RL) — amely közép- és kelet – európai országokban beszélt nyelveken is publikált. Így megszűnt – 30 éven belül másodszor – a Szabad Európa Rádió magyar adása is.
Ez az lépés sokak szerint különösen szerencsétlen volt olyan régiókban, ahol a sajtószabadság amúgy is sérül: így a döntés európai és globális szinten is felkeltette a sajtószervezetek figyelmét, mert mögöttes szándékot véltek felfedezni: a független sajtó gyengítésére.
Az a tény, hogy az amerikai elnök — aki globális politikai és média befolyással is rendelkezik — konfrontációt vállal a sajtóval, óriási hatással lehet a demokráciára: a szabad sajtó korlátozása, a jogi fenyegetések, vagy a média-pluralitás szűkülése megváltoztathatja, hogy az emberek milyen információkhoz jutnak — itthon és külföldön egyaránt.

Mivel az USA jelentős globális hatalom, a modelljei — ha bejön a „média = hűség és propaganda” logika — más országokban is mintát adhatnak, és ez zajlik is.

Elon Musk és a sajtó: a szuperhős oligarcha, aki szerint a média a főgonosz

Elon Musk és a sajtó kapcsolata olyan, mint egy nagy költségvetésű hollywoodi akciófilm: látványos, kiszámíthatatlan, és a főhős néha túl komolyan veszi saját szerepét. (Ez egyébként az amerikai elnökre is igaz.)

A Tesla- és SpaceX-vezér már évek óta hadilábon áll a mainstream médiával, amely szerinte torzít, túlzóan negatív, vagy egyszerűen „ostoba”. Musk úgy érzi, a sajtó nem érti az innováció tempóját, és gyakran nem jóhiszeműen kér számon rajta vállalati hibákat, biztonsági kockázatokat vagy munkakörülményeket.

A konfliktus nem maradt puszta szócsata. Musk többször is nyilvánosan támadott újságírókat, sőt 2018-ban még egy saját „média-értékelő platformot” is beígért, ahol a közönség pontozhatná az újságírók hitelességét. Bár ez sosem valósult meg, a szándék világos üzenet volt: Musk nem hisz a hagyományos sajtó ellenőrző szerepében.

A történet szintet lépett, amikor megvásárolta a Twittert (ma X), és az egyik legfontosabb globális kommunikációs platform tulajdonosaként már nemcsak kritizálja, hanem formálja is a nyilvánosságot. Musk alatt az X sokkal megengedőbb lett a dezinformációval és a szélsőséges tartalmakkal szemben, miközben a platform gyakran vitába keveredik a hagyományos médiumokkal. Egyes orgánumok szerint Musk „szétfeszíti a demokratikus információs rendet”, mások viszont üdvözlik a kevésbé moderált, „szabadabb” felületet.

Európában is heves a vita: az EU többször figyelmeztette az X-et a digitális szabályok megsértésére, különösen háborús és választási dezinformáció terjedése miatt. Musk válasza rendszerint gyors, ironikus és provokatív — szinte a diplomáciai jegyzékváltás új műfaját teremtve meg a közösségi médiában.

Musk és a sajtó tehát két radikálisan eltérő világ: a technokrata, szabálykerülő, önbizalom-túlhajtott innovátor, és az intézményes ellenőrzésben hívő média. A köztük lévő állandó konfliktus valójában arról szól, ki mondhatja meg, mi számít hiteles információnak egy olyan korban, ahol a hírsebesség gyorsabb, mint a felelősség és a minőség sebessége, és az oligarchának nagyobb anyagi források állnak rendelkezésére, mint akár egy kisebb ország kormányának.

December: ellenséges környezet

Európában az újságírók egyre ellenségesebb környezetben dolgoznak. Ez veszélyezteti a megbízható, pluralista és független tájékoztatáshoz való jogot.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szerint az újságírók munkakörülményeinek egyre bizonytalansága demokratikus kockázatot jelent, emiatt a hatóságoknak sürgős intézkedéseket kell hozniuk az újságírók védelmére. A testület egyúttal üdvözli a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet (EMFA) hatálybalépését, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa annak teljes körű alkalmazását a tagállamokban.
Az ágazatban zajló koncentrációs folyamatok alááshatják a médiapluralizmust Európában. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy garantálja a versenyt, és ezáltal a médiapluralizmust az ágazatban. A testület kéri, hogy jelentősen növeljék a stabil információs ökoszisztéma védelmére szánt forrásokat, amely kielégítő munkakörülményeket biztosíthat az újságírók számára.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) decemberi jelentése azt írja, hogy Szudánban is életveszélyessé vált az újságírás, Mexikóban pedig bűnszervezetek kilenc riportert gyilkoltak meg. Latin-Amerikában a világszerte meggyilkolt újságírók csaknem egynegyede (24 százalék) vesztette életét.

Világszerte 503 újságíró van bebörtönözve 62 országban. A legtöbb médiaszakember továbbra is Kínában (121) van börtönben, majd Oroszország (48) és Mianmar (47) következik. Oroszország emellett több külföldi újságírót tart fogva, mint bármely más állam, nevezetesen 26 ukrán állampolgárt. Az RSF éves jelentésében Szíriára is kitér: egy évvel Asszad rezsimjének bukása után sok olyan riporter, aki az ő uralma alatt eltűnt, továbbra sem található. Ezzel Szíria az az ország, ahol a legtöbb médiaalkalmazott sorsa bizonytalan – a világszerte eltűnt újságírók több mint egynegyede ott tűnt el.

Börtönben lévő belarusz és grúz újságírók kapták az Európai Unió emberi jogi díját, a Szaharov-díjat.

Büszke vagyok arra, hogy az idei Szaharov-díjat Andrzej Poczobut és Mzia Amaglobeli újságírók kapják a szólásszabadságért, illetve Belarusz és Grúzia demokratikus jövőjéért folytatott bátor küzdelmük elismeréséért. A parlament szolidaritást vállal Mzia és Andrzej mellett, és azonnali szabadon bocsátásukat követeli, mert az igazság kimondása a hatalommal szemben soha nem lehet bűncselekmény, – mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke Strasbourgban, az év utolsó plenáris ülésén.

USA: bizonytalan a Paramount sorsa, Trump is beleszól

Továbbra sem zárult le a Paramount Global eladása, amely hónapok óta az amerikai médiapiac egyik legnagyobb ügye. A tulajdonosok üzleti okokból – gyengülő bevételek és drága streaming-stratégia miatt – nyitottá váltak a cég értékesítésére. A legesélyesebb vevő a Skydance Media, ám a megállapodás még nem végleges, és több szabályozói jóváhagyás is szükséges.
Az ügy politikai dimenziót is kapott: Donald Trump többször bírálta a Paramount alá tartozó médiacsatornákat, így a CNN-t és a CBS-t, és jelezte, hogy egy új elnöki ciklusban szigorúbban vizsgálná a nagy médiacégek tulajdonosi szerkezetét. Bár Trump közvetlenül nem dönthet az eladásról, álláspontja befolyásolhatja a hatósági eljárásokat. A tranzakció kimenetele így továbbra is bizonytalan: üzleti és politikai érdekek egyszerre alakítják a Paramount jövőjét.

Izrael: új médiatörvény a kormány kedvére

Komoly jogi és politikai aggályok ellenére az izraeli törvényhozás házbizottsága december elején megkezdte az új médiatörvény előkészítését. A Slomó Karhi kommunikációs miniszter által beterjesztett tervezet jelentős befolyást biztosítana a kormányzatnak a tévécsatornák, újságok és híroldalak felett, mivel az izraeli média ellenőrzésére létrehozna egy új szabályozó testületet, mely egyebek mellett komoly büntetések kiszabására is jogosult lenne.

A tervezet szerint a testület többségében a tárcavezető delegáltjaiból állna, ezért kritikusai szerint borítékolható, hogy Netanjahu kormánya a lépéssel a független médiát akarja korlátozni; a Mozgalom a Minőségi Kormányzásért nevű civil szervezet egyenesen Orbán Viktor médiával szembeni törekvéseihez hasonlítja.

Kína: Üzenet a Kína-ellenes erőknek és egy politikai indíttatású per, amivel a sajtószabadságot támadták Hongkongban.

Ez a két különböző olvasata annak, hogy egy hongkongi bíróság bűnösnek találta Jimmy Lai médiamágnást az ellene felhozott vádakban. Lai a Kínának 1997-ben visszaadott egykori brit gyarmat egyik legismertebb demokrácia-párti alakja, a kínai hatalom legnevesebb hongkongi ellenfele. A 78 éves üzletembert december 15-én találta bűnösnek egy hongkongi kormányzat által kiválasztott, három bíróból álló tanács, mégpedig lázító írások kiadásában, valamint külföldi erőkkel való összejátszásra irányuló összeesküvésben.

Magyarországi zárófejezet – Szuverenitásvédelmi Hivatal és az „idegen ügynök” vita

Az év végének egyik legnagyobb magyar sajtóügyét a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) működésével kapcsolatos aggályok uralták. A 2025-ben beindult gyakorlat miatt több nemzetközi szervezet — köztük az Európai Bizottság, az ENSZ emberi jogi jelentéstevői és az RSF — gyakorlatilag „idegen ügynök” törvénynek minősítették az SZVH működési logikáját. (EU Bizottság, 2025).

A kritikák lényege:
• az SZVH a külföldi támogatás alapján végezhet vizsgálatokat civil és sajtószereplők ellen,
• jogkörei rendkívül szélesek,
• az eljárás átláthatatlan,
• a sajtó számára megfélemlítő hatású.

A jelentések szerint a törvény közvetlen kockázatot jelent a független sajtóműhelyekre, amelyek működése eddig is sérülékeny volt a gazdasági és politikai környezet miatt. A magyar „szuverenitásvédelem” így az év egyik európai szinten is figyelt médiapolitikai példája lett arra, hogyan válhat egy ország jogi eszközökön keresztül egyre szűkebb információs tér szereplőjé

Következtetés: a sajtószabadság globális stressztesztje

2025 egyértelművé tette, hogy a sajtószabadság ma egyszerre:
• fizikai,
• gazdasági,
• technológiai,
• politikai
nyomás alatt áll.

A konfliktuszónákban újságírók halnak meg százszámra; Európában gyengülnek a demokratikus intézmények garanciái; az óriás techplatformok átrajzolják a finanszírozási térképet; egyes kormányzatok pedig a törvény eszközével nehezítik meg a független média működését.A kérdés nem pusztán az, hogy a sajtó képes-e túlélni ezt a korszakot. A kérdés az, hogy a demokráciák — kis és nagy országok egyaránt — felismerik-e: a sajtó válsága a társadalom válsága.