Forrás: huppa.hu Kezdjük azzal, hogy ez a mai írás – a tőlem megszokott módon – úgy lesz belpolitikai vonatkozású, hogy végig külpolitikáról szól. Konkrétan egyes igen érdekes támogatásokról, melyeket a magyar kormány nyújt bizonyos nyugat-európai társaságoknak. Éspedig nem is mindig a saját pénzünkből, gyakran Moszkva fizeti a nótát, mi csak elhegedüljük, a haszonélvezők meg széles kedvvel mulatoznak. De arra is akad példa, hogy magunk pengetjük azt a bizonyos apanázst nekik.
Mikor arról írtam, hogy meg fogjuk vásárolni a szerbiai NIS olajfinomítót, éspedig azért, hogy az orosz gazdaságot ily módon támogassuk, sokan állították, hogy hülye vagyok. És ez még az enyhébb jelzők közé tartozott. Aztán megvettük. Igazam lett, de ezt már senki sem emlegeti. Most meg azt mondom, hogy fogjuk mi még azt a finomítót üzemeltetni is, különben minek vettük volna, de a hasznából – bármennyire is dicséri a magyar kormánymédia a „bölcs döntést, kiváló befektetést” – Magyarország sem egy vörös centet, sem egy lukas kopejkát nem fog látni. Elmegy az, az Egyesült Királyságba az utolsó pennyig.
A történet azzal kezdődik, hogy az eredetileg a Brexit nyomán keletkező visszaéléseket és a Covid–19 járványt kísérő angliai korrupciót feltáró, de azóta is aktív Goodlaw Project tegnap közzétett egy elemzést a honlapján, melyen elég súlyos állítások szerepelnek, első sorban a magyar és orosz kormányokról, másodsorban a brit szélsőjobboldalról.
Mely társulatok olyan szépen összenőttek, hogy az már valóságos összetartozás. Én ezt az írást most közlöm, saját fordításomban, és saját megjegyzéseimmel, melyeket szokás szerint a bekezdések végén, csillag alatt teszek meg – aztán utánam az özönvíz.
A Goodlaw Project vizsgálata egy olyan hálózatot leplezett le, amelyet Orbán Viktor, Magyarország tekintélyelvű vezetője finanszíroz, és amely az orosz olaj finomításából származó nyereséget a szélsőjobboldali és transzellenes kampányok támogatására használja az Egyesült Királyságban.*
Mielőtt belém kötnek: nem arról van szó, hogy Orbán a saját zsebéből finanszírozna bármit is, hanem, mint a szöveg is írja, a rábízott javakkal gazdálkodván, az azokból származó nyereségből támogat mindenfélét a brit szigeteken. A „rábízott javakkal sajátjaként bánik” tehát, mely kifejezés a sikkasztás jogi meghatározásából (Btk. 372. paragrafus) tévedt ide, nahát, bár tudnám, hogyan… A Michael Gove és Nigel Farage főtanácsadója, James Orr által vezetett konzervatív hálózat több mint félmillió fontot költött szélsőjobboldali programjának támogatására – részben az orosz olajból származó nyereségből.
Lám csak, erre kellett a finomító. Korábban is kereskedtünk az orosz nyersolajjal, de így finomítva még több hasznot hoz majd. A Good Law Project elárulja, hogy a Roger Scruton Legacy Foundation (RSLF) 512 500 fontot – finanszírozásának több mint 90%-át – 2023 óta a Mathias Corvinus Collegiumtól (MCC) kapta. Ez a budapesti székhelyű magánfőiskola szoros kapcsolatban áll Magyarország autoriter, szélsőjobboldali miniszterelnökével, Orbán Viktorral. Az egyetemet a magyar állam hatalmas dotációval finanszírozza, beleértve a több milliárdos magyar energiaipari óriáscég, a MOL-csoport 10%-os részesedését – amely például kőolajat finomít, és ennek nagy része Oroszországból származik.
Az MCC-t nem kell nekünk bemutatni, de mennyi is ez az 512 500 font magyar forintban? 222 5153 500, vagyis 222 és fél millió forint, napi árfolyamon. Ami nemzetközi viszonylatban ugyan nem nagy pénz, de magyar viszonylatban igenis az. Ami Scruton filozófiai és szellemi örökségét illeti, elég beteg lehet szegény örökség, ha ennyibe kerül az ápolása nekünk, innét, a messzi távolból. Az elhunyt filozófusnak egyébként komoly kultusza van a NER köreiben, még kávézót is nyitottak róla elnevezve a Veres Pálné utcában, az sem két fillérbe kerülhetett. Itt kell megjegyeznem, hogy az MCC támogatása a legutóbbi, már lezárt pénzügyi évben az Európai Unió adatai szerint bagatell 6 361 791 euró volt, forintban ez – szintén napi árfolyamon – 2 407 110 860 forint és 67 fillér. Némi nagyvonalúsággal számolva, hiszen itt is, ott is leesik mindenféle a kocsiról, számoljuk 2,4 milliárdnak. Az RSLF ezt a pénzt arra használta fel, hogy segítse Orbán propaganda szervezetét abban, hogy hozzáférjen az olyan brit intézményekhez, mint Oxford és Cambridge, ahol szélsőjobboldali és transzellenes hangokat szólaltat meg, amelyek az Egyesült Királyságban a kultúrharcot szorgalmazzák.
A kultúrharcról mi is beszélhetnénk, vegyük úgy, hogy annak nálunk volt és van az európai kiképzőtere. Orr, aki egy abortuszellenes teológus, és JD Vance barátja, azóta tölti be az igazgatói posztot, hogy az alapítványt 2021-ben „a Nyugat filozófiai és kulturális vívmányainak előmozdítására elkötelezett intézmények és tudósok nemzetközi hálózataként” létrehozták. Az RSLF már a következő évben 50 ezer dolláros pénzdíjjal és ezüstéremmel jutalmazta a sokat vitatott Jordan Peterson pszichológust. Nem sokkal később pedig a hálózat meghívta Orr egy másik barátját, a Palantir társalapítóját, Peter Thielt, hogy tartson előadást az Oxfordi Egyetemen. A milliárdos 2023-ban tartott egy előadást, amelyben támadta az egyenlőséget, a sokszínűséget és a befogadást, és az EDI-hez (egyenlőség, sokszínűség és befogadás) köthető kezdeményezéseket a Kínai Kommunista Párt ideológiájához és gyakorlatához hasonlította.
Thiel egyébként is egy különös ember, később ezt majd még részletezem.
Az alapítványhoz igazgatói minőségben csatlakozott 2025 májusában Michael Gove, a Spectator szerkesztője és volt konzervatív kabinetminiszter, egy hónappal azelőtt, hogy a transzellenes kommentátor, Joanna Williams, a Policy Exchange nevű Tufton Street-i agytröszt oktatási és kulturális vezetője a Reform UK és konzervatív politikusok mellett felszólalt az RSLF „A jelen és Anglia” című konferenciáján. A hálózat a 2025-ös Scrutopia nevű nyári iskoláján látta vendégül a brit transzellenes figurát, Kathleen Stockot, JK Rowling barátját, aki 2021-ben lemondott a Sussexi Egyetemen betöltött posztjáról, miután a diákok transzfóbiával vádolták meg. Stock az RSLF októberi Oakeshott-előadássorozatának részeként az asszisztált haldoklás ellen is érvelt. Ugyanezen a rendezvényen részt vett a szélsőjobboldali amerikai blogger, Curtis Yarvin, aki a demokrácia „vezérigazgatói monarchiával” való felváltását szorgalmazza, és David Starkey történész, akit az egyeteme és a kiadója 2020-ban elbocsátott, miután rasszista megjegyzéseket tett.
Az RSLF 2023-ban Budapesten megállapodást írt alá, amely lehetővé teszi az MCC diákjainak, hogy részt vegyenek „tudományos, irodalmi és közéleti” programokon Oxfordban és Cambridge-ben.
Azóta több mint 190 000 fontot (82 570 200 forintot) költött ezekre a neves egyetemekre, a diákegyesületek finanszírozásától kezdve olyan rendezvények lebonyolításáig, mint például egy intenzív bentlakásos kurzus Oxfordban, amelyen a „nemzeti lojalitás és a nemzetállam”, valamint „a kultúra gyökerei” kerültek megvitatásra.*
Sok minden hanyatlásnak indulhatott ezeken a vöröstéglás (redbrick) brit egyetemeken, de amint látom, a latin nyelv oktatása régi fényében csillog: most is ismerik a Vespasianusnak tulajdonított bölcsességet, mely szerint „pecunia non olet”, a pénznek nincs szaga. Amikor a Good Law Project felvette a kapcsolatot Oxforddal, az egyetem ragaszkodott ahhoz, hogy az RSLF által szervezett előadások és nyári egyetemek csak „helyszínként” használják az intézményt. Mint jelezték: „Ezek nem hivatalos, az egyetemhez kötődő tevékenységek. Az egyetemi helyszínek, például a kollégiumok nyári iskolák széles skálájának adnak otthont, és konferenciák helyszínéül szolgálnak sokféle rendezvénynek, amelyek elkülönülnek és függetlenek az egyetem alapvető oktatási és kutatási tevékenységeitől.”
Milyen igaz. És ha mondjuk pornófilmet forgatnának a Balliol College patinás falai között, az is független volna az egyetem alapvető tevékenységeitől. Cambridge nem adott választ az RSLF egyetemen folytatott tevékenységeivel kapcsolatban, amelyek között szerepel egy „A szépség filozófiája” című konferencia, amelynek célja „a párbeszéd és a cserekapcsolatok ápolása a tudósok és művészek következő generációja között, elsődleges célközönségét pedig a végzős hallgatók, fiatal tudósok és fiatal művészek jelentik”.
Azért csak óvatosan azzal a korkülönbséggel. Manapság főleg. Cambridge, ahol Orr filozófiát tanít, a hálózat tevékenységének egyik fontos csomópontja. A Byline Times 2021-ben úgy találta, hogy Orr és Peterson központi szerepet játszanak egy másik, az egyetemen működő és Thiel által támogatott szervezetben, amely a jelentés szerint a szólásszabadság kérdését arra használja fel, hogy „normalizálja a fehér nacionalizmust a brit egyetemeken”. A múlt hónapban Orr vendégül látta Thielt Cambridge-ben egy zártkörű rendezvénysorozaton, amelyet „Antikrisztus előadásoknak” neveztek el, és amelyet csak meghívott vendégek látogathattak.
Nos, mondtam, hogy Thiel sajátos figura. Monomániás, valósággal rögeszméje az Antikrisztus, mellyel kapcsolatban bonyolult elméleteket állít fel, például az egyikben a felvilágosodás alaptételét a politika és a vallás szétválasztásáról az Antikrisztus felemelkedéséhez köti. Más írásaiban és interjúiban azt állítja, hogy a nukleáris korszakban kézzelfoghatóvá vált Armageddontól való félelem által lekötött Nyugat megfeledkezett az Antikrisztusról. Sőt, a Stanford Egyetem Hoover Intézetének adott 2024. októberi interjújában (Uncommon Knowledge with Peter Robinson) Peter Thiel felvetette, hogy igenis megjelelenhet az Antikrisztus az apokaliptikus félelmeket kihasználva, a globális kormányzáson keresztül kínálva megoldást. Arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen figura vagy rendszer megváltónak tüntetné fel magát, kezdetben a keresztény értékeket utánozná, de végül a túlzott állami ellenőrzés bevezetésével megsemmisítené azokat. Mi több, tőle származik az illiberalizmus egyik jelszava is: „Már nem hiszem, hogy a szabadság és a demokrácia összeegyeztethető.” Szóval, finoman fogalmazok, ha azt mondom, hogy Thiel kissé különc.
Az MCC-vel való kapcsolat értékes hozzáférést biztosít az RSLF-nek – a londoni magyar nagykövetség adott otthont a hálózat 2025-ös szimpóziumának, melyet a magyar energiaügyi minisztérium legalább egy képviselője árgus szemekkel figyelt. Emellett az alapítványnak jelentős pénzügyi erőforrásokat is biztosít. Az EU átláthatósági nyilvántartása szerint az MCC brüsszeli kirendeltsége több mint 6 millió eurót kapott 2025-ben, ami csak egy kis töredéke annak a 172 millió dollárnak (forintban, megint csak napi árfolyamon 54 888 640 000, tehát durván 55 milliárd), amelyet Magyarország 2019 és 2023 között a földrajzi Európa „genderideológia” elleni küzdelmének finanszírozására fordított – ezzel az ország Oroszország után a legnagyobb összeget költi erre a területre. Az MCC évente csúcstalálkozót is tart a londoni Kings College-ban.
*Erről a találkozóról a Hungarian Conservative című, szintén a magyar állam vagy inkább kormány által dotált orgánum is beszámolt.
A Good Law Project azt is megállapította, hogy az RSLF, amely az Egyesült Államokban is be van jegyezve, támogatást kapott a DonorsTrusttól, egy olyan nonprofit szervezettől, amely konzervatív ügyeknek nyújt támogatást, többek között a keresztény jobboldali Alliance Defending Freedomnak és a klímatagadó Heartland Institute-nak.
Charlene Pink, a Good Law Project kampánymenedzsere számára ironikusnak tűnik, hogy ez a globális projekt Orbán Viktoron keresztül orosz pénzt juttat a brit transzellenes mozgalomnak és egy olyan nacionalista párt tagjainak, mint a Reform UK. Mint mondta:
„Megdöbbentő látni, amint az elit egyetemek sorban állnak, hogy orosz olajpénzből szélsőjobboldali ideológiával indoktrinálhassák a diákokat. Az ember azt várná, hogy az akadémikusok tanultak a történelem tévedéseiből, de ehelyett külföldi propagandát terjesztenek, akár megafonnal is az egyetemeken. Itt az ideje, hogy Oxford és Cambridge megszakítsa a kapcsolatot az olyan hálózatokkal, mint a Roger Scruton Legacy Foundation, akmelyek szélsőséges programja káros kultúrharcot szít az Egyesült Királyságban.”
Charlene Pink nem tudhatta, hogy Magyarországon az egyik legkomolyabb kormánypropaganda-szervezetet Megafonnak hívják…
Nos, ennyit tudunk, illő a fentiekből levonni valamiféle következtetést. A támogatások bizonyítottak, ezekből egy vasat sem lehet letagadni, a mértékük is nagyjából pontos, ami pontatlanság akadhat a velük kapcsolatos adatokban, azt az árfolyam-ingadozás okozza.
Magyarországnak más forrásból nem lenne ennyi pénze, amit gyakorlatilag az ablakon hajigál ki, méghozzá két kézzel, hiszen ezeknek a támogatásoknak számunkra nemzeti vagy állami szempontból semmi haszna, csakis az orosz olajügyletekből – és így az is világos, miért fektetünk komoly vagyonokat olyan nyugati mozgalmakba és intézményekbe, amelyek után egyébként, spontán népszerűségüket tekintve a lőtéri kutya is lusta lenne ugatni. A Kreml parancsára tesszük.
Az sem véletlen, hogy a honi kormánykommunikációban ezeket az összegeket eléggé szőrmentén emlegetik, hiszen csak a „genderideológia” elleni propaganda dotációjának összegéből már el lehetne kezdeni mondjuk egy oktatásügyi vagy egészségügyi programot, de nem tehetjük, mert a pénz csak elvileg a miénk. És ha a valóságban is a miénk lenne, akkor is ellopnák az erre illetékesek.
Mindenesetre ha november 28-án azt írtam, hogy meg fogjuk venni a szerbiai olajfinomítót – és megvettük. Most azt mondom: nyereséges lesz, de sok örömünk nem telik majd benne. Olyan gazdagok leszünk, mint a maharadzsák, csak épp egyetlen saját fillérünk sem lesz. Elmegy majd a vagyon annak tisztázására, hogy Oxfordban vagy Cambridge-ben ki feküdjön le kivel és miért vagy miért ne. Az orbáni külpolitikának köszönhetően. És ez még csak egyetlen különös finanszírozási ügy a sok közül. A jéghegy csúcsa.Alatta a vízben hatalmas gleccser lebeg, amit nem látunk, de előbb vagy utóbb fel fogja hasítani a hajó oldalát, mint egy konzervnyitó.
