Donald Trump amerikai elnök hétfőn kijelentette, hogy az Irán elleni háború várhatóan legalább még egy hétig folytatódik. A növekvő energiaárak miatti gazdasági nyomás közepette azt is felvetette, hogy az Egyesült Államok haditengerészete kísérheti az olajszállító tankereket a Hormuzi-szoroson, hogy biztosítsa a Közel-Keletről érkező olaj zavartalan szállítását.
„Sok szempontból már győztünk, de még nem eléggé” – mondta Trump republikánus törvényhozók előtt Floridában. „Most minden eddiginél elszántabban haladunk a végső győzelem felé, amely egyszer és mindenkorra megszünteti ezt a hosszú ideje fennálló veszélyt.” Amikor újságírók megkérdezték, hogy véget ér-e a háború még ezen a héten, az elnök röviden válaszolt: „Nem. De hamarosan, nagyon hamar.”
Olajárak és a Hormuzi-szoros
A konfliktus már most érezhető hatással van a világgazdaságra. Az olaj ára a hét elején rövid időre 100 dollár fölé emelkedett hordónként, ami újabb aggodalmakat váltott ki a globális infláció és az energiaellátás biztonsága miatt. Trump figyelmeztette Iránt: ha az amerikai védelem alatt álló hajókat támadás éri a Hormuzi-szorosban, az Egyesült Államok kemény katonai választ ad.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala: a globális olajszállítás mintegy ötöde ezen a keskeny vízi folyosón halad át. Bármilyen fennakadás azonnal megjelenik az energiaárakban és a pénzügyi piacokon. Az amerikai elnök azt is jelezte, hogy Washington egyes olajjal kapcsolatos szankciók enyhítését is fontolóra veheti az árak stabilizálása érdekében.
Az amerikai hadműveletek mérlege
Trump szerint az amerikai és izraeli légicsapások már komoly károkat okoztak az iráni katonai infrastruktúrában. Állítása szerint jelentősen megrongálták az ország légvédelmi rendszereit, csökkentették a rakétagyártási kapacitást és súlyos veszteségeket okoztak az iráni haditengerészetnek.Ugyanakkor hangsúlyozta: a hadműveletek addig folytatódnak, amíg Irán elveszíti képességét arra, hogy nukleáris fegyver kifejlesztésére törekedjen.
Több ezer drón és rakéta
Irán válaszul drónokkal és ballisztikus rakétákkal támadta az Egyesült Államok közel-keleti szövetségeseit. A konfliktus kezdete óta több mint kétezer drónt és mintegy ötszáz ballisztikus rakétát indítottak különböző célpontok ellen a térségben. A támadások több országot érintettek, köztük Szaúd-Arábiát, Bahreint, Katart és az Egyesült Arab Emírségeket.
A konfliktus háttere
A jelenlegi háború február végén robbant ki, amikor az Egyesült Államok és Izrael közös légicsapásokat indított Irán katonai és nukleáris létesítményei ellen. A konfliktus egyik legsúlyosabb következménye az volt, hogy egy izraeli csapásban életét vesztette Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah. A hatalmat később fia, Mojtaba Hámenei vette át, ami újabb bizonytalanságot hozott az iráni politikai rendszerben.
Regionális háború veszélye
A szakértők szerint a konfliktus több irányba is eszkalálódhat. Az egyik legnagyobb félelem az, hogy Irán megpróbálja lezárni vagy megtámadni a Hormuzi-szorost, ami azonnal globális energiaválságot idézne elő.
Egy másik veszély, hogy az iráni szövetséges milíciák – például a libanoni Hezbollah vagy iraki síita fegyveres csoportok – szélesebb körben is bekapcsolódnak a harcokba, ami regionális háborúhoz vezethet.
Az sem kizárt, hogy a konfliktus hosszabb, alacsony intenzitású „árnyékháborúvá” alakul, amelyben dróntámadások, célzott légicsapások és kibertámadások váltják egymást.
A háttérben: nagyhatalmi verseny
A konfliktus nemcsak Iránról szól. A háttérben a globális hatalmi egyensúly kérdése is megjelenik.Kína Irán egyik legfontosabb gazdasági partnere és jelentős olajvásárlója, ezért érdeke a térség stabilitása. Oroszország viszont bizonyos szempontból profitálhat az elhúzódó konfliktusból, mivel a magasabb olajárak erősítik energiapolitikai pozícióját. Sok geopolitikai elemző szerint ezért a jelenlegi háború egy szélesebb hatalmi átrendeződés része, amely meghatározhatja a 2030-as évek világrendjét.
Egy keskeny vízi út – globális következményekkel
A konfliktus egyik kulcspontja a Hormuzi-szoros, ahol naponta több tízmillió hordó olaj halad át. Ha ez az útvonal akár rövid időre is kiesik, az azonnal megemeli az energiaárakat és újabb gazdasági sokkot okozhat világszerte. A történelem során többször előfordult, hogy egy stratégiai tengeri átjáró – például a Szuezi-csatorna – vált a geopolitikai feszültségek központjává. Ma sok elemző szerint a Hormuzi-szoros tölti be ugyanezt a szerepet. A következő hetek ezért nemcsak a közel-keleti konfliktus alakulása, hanem a globális gazdaság és a nemzetközi hatalmi egyensúly szempontjából is döntő jelentőségűek lehetnek.
