A német faz.de lap online változatának cikke a magyar választásokról és az ország helyzetéről

Az Európai Unióban nincs nagyobb „lázadó” Magyarországnál. Orbán Viktor miniszterelnök tartós konfliktusban áll a közösséggel, és ezzel más országok érdekeit is sérti. Budapest többször kihasználta az egyhangúsági követelményt nyomásgyakorlásra – legutóbb például az Ukrajnának nyújtott támogatások, az Oroszországgal szembeni szankciók vagy az EU-s pénzügyi csomagok ügyében. Ez erősítette az ország kívülálló státuszát, és növekvő frusztrációt váltott ki más fővárosokban.

Húsvét után, áprilisban a kis közép-európai ország sorsdöntő parlamenti választás elé néz. A lakosság választhat: hatodszor is Orbán Viktort, a legrégebben hivatalban lévő kormányfőt és nemzeti-konzervatív kormányát bízza meg, vagy a liberális ellenzéki jelöltet, Magyar Pétert és a Tisza Mozgalmat támogatja.

A választók arról döntenek, működik-e még a fejlődési modell

Hosszabb távú összehasonlításban az egykori posztkommunista mintagazdaság fejlődése kiábrándító: az 1990-es és 2000-es évek elejének piacgazdasági éllovasából regionális összevetésben lemaradó lett. A választás így nemcsak arról szól, ki kormányoz, hanem arról is, hogy a jelenlegi fejlődési modell még működőképes-e.

Budapest egykor példakép volt a régióban: korai privatizáció, nyitottság a külföldi bankok és kereskedők felé, fejlődő jogállamiság, független jegybank. 2010 óta Orbán kormánya a stabilitást az alkotmányos többségek révén történő hatalomkoncentrációval biztosítja. A rendszer része a nacionalizmus és az Oroszországhoz való közeledés, ugyanakkor gazdaságpolitikai beavatkozások, alacsony nyereségadók és bizonyos ágazatokra kivetett különadók is.

Közben Kína szoros stratégiai partnerként építette be Magyarországot Európában, többek között stratégiai beruházások révén. Ez különösen az elektromobilitás és az akkumulátorgyártás területén jelentős, ami Magyarországot fontos kapuvá teszi Európa és az autóipar számára. A CATL és a BYD mellett más kínai cégek is gyárakat építenek. A más országokban kizárt Huawei a magyar 5G-hálózat mintegy kétharmadát biztosítja. Magyarország így a világ második legnagyobb gazdaságának előretolt helyőrségeként jelenik meg a nyugati világban.

A modell kezdetben működött: nőtt a foglalkoztatás, a befektetők gyárakat építettek, az EU-források infrastruktúrát finanszíroztak. Idővel azonban megmutatkoztak az árnyoldalak: nőtt a termelékenységi lemaradás Csehországhoz és Lengyelországhoz képest, romlott a jogbiztonság és a kiszámíthatóság. Az Európai Bizottság szerint a gazdaság idén alig több mint két százalékkal nő – több éves stagnálás után. Ez ugyan gyorsabb az EU átlagánál (1,4%), de elmarad a szomszédoktól: Lengyelországban például 3,5%, Csehországban pedig valamivel több mint 2% várható. Az államadósság a GDP háromnegyedét teszi ki, ami magasabb a régiós országokénál.

Az alkotmány, a választási rendszer, a médiarendszer és az igazságszolgáltatás átalakításával Orbán ugyan stabilan kormányozhat, de a hirtelen bevezetett adók, visszamenőleges intézkedések és politikailag motivált tulajdonátrendezések bizonytalanságot keltettek. A Brüsszellel a jogállamiság és a közbeszerzések miatt kialakult konfliktus következtében EU-források maradtak vissza, ami visszafogta a beruházásokat. 2023-ban Magyarországon volt a legmagasabb infláció az EU-ban, 17 százalékkal, és azóta is gyengélkedik a gazdaság.

Számos területen Magyarország kívülálló az EU-n belül – politikailag, jogállamiság szempontjából és gazdaságpolitikában is. A Transparency International évek óta a legkorruptabb EU-tagállamként sorolja be. Az Európai Bizottság 2022-ben először aktiválta a jogállamisági mechanizmust egy tagállammal szemben, és több tízmilliárd eurónyi támogatást részben vagy egészben befagyasztott. Indok: problémák a közbeszerzésekben, összeférhetetlenség, valamint a korrupciós ügyek elégtelen üldözése. A források hiánya fékezi a növekedést.

„Választási autokrácia” magas korrupcióval

Az Európai Parlament 2022-ben „választási autokráciának” nevezte Magyarországot. EU-s ellenőrök átlag feletti egyszereplős közbeszerzéseket, túlárazást és kormányközeli nyerteseket dokumentáltak. A gazdasági hatalom koncentrációja egy lojális hálózatban erősíti az államilag támogatott gazdagodás benyomását. Brüsszeli nyomásra Budapest reformokat ígért – például integritási hatóság létrehozását és a bírói függetlenség erősítését –, de az EU sok intézkedést elégtelennek tart.

Elemzők szerint egy ellenzéki győzelem költségvetési megszorításokat hozna az euróövezethez való csatlakozás érdekében. Ez fájdalmas lépésekkel járna, de egy újabb Fidesz-kormány sem kerülhetné el a megszorításokat, viszont nem kínálna új növekedési pályát. A Nemzetközi Valutaalap hangsúlyozza: a kiszámítható szabályok csökkentik a tőkeköltséget és növelik a beruházásokat. Az OECD szerint a jogállamiság gazdaságpolitikai tényező, és kritizálja az állami beavatkozásokat.

Rövid távon javul a helyzet: csökken az infláció, a jegybank óvatosan mérsékli a kamatokat. Az autóipar és az akkumulátorgyártás exportot húz, a védelmi és biztonsági projektek élénkítik a beruházásokat. A munkanélküliség alacsony, de a szakemberhiány – részben az elvándorlás miatt – továbbra is jelentős.

A költségvetési hiány csökkentése elkerülhetetlen, mivel meghaladja az EU-s küszöböt. A hitelminősítők nem sorolják Magyarországot a legrosszabbak közé, de az ország az alsó kategóriákban van.

A gazdasági növekedés az autóipartól függ

A társadalmi jólét szempontjából kulcsfontosságú az autóipar. Az elektromos autók iránti kereslet gyengülése vagy projektek késése komoly hatással lehet a beszállítókra és régiókra. A német befektetők vezető szerepet játszanak, de egyre inkább kínai cégek egészítik ki őket.

A kormány egyértelmű stratégiát követ: az akkumulátorok és az elektromobilitás prioritást élveznek, állami támogatásokkal és gyors engedélyezéssel. Nagy ázsiai beruházások – például a debreceni CATL-gyár – méretgazdaságosságot ígérnek. Kulcsfontosságú a beágyazottság: helyi beszállítók, munkaerő, környezetvédelmi és infrastrukturális feltételek. Más régiókban már látszanak társadalmi feszültségek. Eközben bizonyos ágazatokban – például távközlés, bankok, logisztika, építőipar és kiskereskedelem – különadók és beavatkozások nehezítik a befektetők helyzetét.

Az összetett választási rendszer és a kormánypárti médiatúlsúly megnehezíti a hatalomváltást, bár a felmérések szerint az ellenzék vezet. A kormány az infláció csökkenésével, ipari beruházásokkal és szociális intézkedésekkel kampányol, míg az ellenzék a jogállamiságot, a megélhetést, az oktatást és az egészségügyet hangsúlyozza. Ha kevesebb konfliktus lenne az EU-val, Magyarország újra felzárkózhatna. A választás azt jelzi majd, levonták-e a tanulságokat az elmúlt évtizedből, amelyben a fontos partnerekkel való konfliktusok erősödtek – és a jólét csökkent.