Magyar Péter miniszterelnök első hivatalos berlini látogatásán Friedrich Merz német kancellár egyértelműen jelezte: Berlin kész támogatni Magyarország visszatérését az európai politika főáramába. A találkozó ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a kormányváltás nem jelent automatikus fordulatot minden vitás kérdésben: Ukrajna katonai támogatásában, az uniós csatlakozási tárgyalásokban és a migrációs politikában továbbra is maradtak magyar fenntartások.
Berlinben újraindították a magyar–német kapcsolatot, de a viták nem tűntek el
Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben tárgyalt Friedrich Merz német kancellárral. A látogatás formája és hangneme is azt jelezte, hogy Németország a magyarországi kormányváltást nem egyszerű belpolitikai fejleményként, hanem európai jelentőségű fordulatként kezeli. A német kormány előzetes közlése szerint a megbeszélés középpontjában a kétoldalú és európai ügyek mellett Ukrajna további támogatása és az euroatlanti biztonság állt.
Merz a találkozó után Magyarország európai szerepének újrakezdéséről beszélt. Az MTI tudósítása szerint a kancellár úgy fogalmazott: Magyarország ismét bátorító üzenetet küldött Európának, és Berlin szerint Budapestnek aktív szerepet kell vállalnia az európai integráció, a versenyképesség és a védelem erősítésében. A német politikai üzenet lényege világos volt: Berlin kész segíteni az új magyar kormányt, ha az szakít az előző évek blokkoló, konfliktuskereső uniós magatartásával.
Magyar Péter erre olyan választ adott, amely egyszerre szólt Berlinnek és a hazai közvéleménynek. Azt ígérte, Magyarország konstruktív, megbízható partner lesz, de nem vállalt feltétlen egyetértést. A német ntv/dpa beszámolója szerint úgy fogalmazott: Magyarország nem fog „csak elvből” vétózni, ugyanakkor minden kérdésben tárgyalni akar. Ez fontos különbség: a magyar kormányfő nem a vétó jogáról mondott le, hanem annak politikai fegyverként való használatától igyekezett elhatárolódni.
A berlini találkozó egyik fő tétje Ukrajna volt. Merz világossá tette, hogy Németország továbbra is az európai egység és Ukrajna támogatása mellett áll. A kancellár ugyanakkor elismerte, hogy Budapestnek rendeznie kell Kijevvel a kárpátaljai magyar kisebbség jogait érintő vitákat. Az MTI és magyar hírportálok beszámolói szerint Merz azt is hangsúlyozta: ez nem történhet Ukrajna európai támogatásának rovására, és nem akadályozhatja az uniós csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását.
Magyar Péter e ponton csak részleges közeledést mutatott Berlin álláspontjához. A magyar kormányfő szerint a magyar–ukrán tárgyalások biztatóan haladnak, és akár napokon belül technikai szinten lezárulhatnak. Jelezte azt is, hogy megállapodás esetén kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ugyanakkor megismételte: Magyarország nem küld sem katonát, sem fegyvert Ukrajnába.
A magyar kormány tehát újra európai partnerként akar megjelenni, de nem kíván mindenben azonosulni a német vagy a brüsszeli elvárásokkal. A Frankfurter Rundschau elemzése is erre a feszültségre mutatott rá: a hangnem látványosan megváltozott az Orbán-korszakhoz képest, de a külpolitikai fordulat nem teljes, különösen Ukrajna és az orosz energiafüggőség ügyében.
A gazdasági dimenzió legalább ilyen fontos volt. Németország Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere, ezért Berlinben nemcsak külpolitikai, hanem beruházási és versenyképességi kérdésekről is tárgyaltak. Magyar Péter szerint a német cégek bővítenék magyarországi jelenlétüket, de a korábbi rendszerben a korrupció az egyik legnagyobb akadály volt. Ezt a miniszterelnök politikai állításként fogalmazta meg; a következő hónapokban az lesz a mérce, hogy a kormány képes-e kiszámíthatóbb, átláthatóbb beruházási környezetet teremteni.
A találkozó európai kontextusa sem mellékes. Az Euronews szerint Berlin és Brüsszel első számú várakozása az, hogy Magyarország ismét kiszámítható partner legyen az uniós döntéshozatalban, különösen Ukrajna, az EU-reformok és a következő többéves pénzügyi keret ügyében. A berlini látogatás időzítése is ezt erősíti: Magyar Péter néhány nappal korábban Brüsszelben tárgyalt a befagyasztott uniós forrásokról, majd Berlin után Párizsba utazik. Az Euronews ezt a körutat a magyar külpolitika európai „visszaállításának” részeként értelmezte. )
A visegrádi együttműködés is előkerült, de itt több részlet még tisztázásra szorul. Magyar Péter a V4-ek újraélesztéséről és tágabb közép-európai együttműködésről beszélt, amelybe a térség más országait is bevonná. Ez politikailag érthető kísérlet: a magyar kormány nemcsak Berlinhez és Brüsszelhez akar újra csatlakozni, hanem a közép-európai mozgásterét is szeretné definiálni. Kérdés azonban, hogy a régió eltérő ukrajnai, migrációs és belpolitikai érdekei mellett ebből tartós intézményes együttműködés lesz-e, vagy inkább diplomáciai gesztus marad.
A berlini sajtótájékoztató belpolitikai üzeneteket is hordozott. Magyar Péter német újságírói kérdésre élesen bírálta Sulyok Tamás köztársasági elnököt és az Orbán-korszak politikai örökségét. Ezek az állítások a magyar belpolitikai konfliktus részei, ezért cikkben csak világos forrásmegjelöléssel és állításként kezelhetők. A berlini út fő politikai jelentősége azonban nem ez volt, hanem az, hogy a magyar kormányfő nyugati partnerei előtt próbálta egyszerre bizonyítani a változást és megőrizni saját mozgásterét.
A találkozó mérlege ezért óvatosan pozitív. Németország számára Magyarország már nem elsősorban problémaként, hanem lehetséges partnerként jelent meg. Magyarország számára Berlin az európai normalizáció egyik legfontosabb állomása. A nehezebb kérdések azonban csak most következnek: az ukrán csatlakozási tárgyalások, az uniós pénzügyi keret, az energiafüggőség, a migrációs szabályok és a jogállamisági vállalások mind azt tesztelik majd, hogy a berlini „új kezdet” mennyiben jelent valódi politikai fordulatot.
Fotó:MTI
