Forrás: MTI Az Országgyűlés elfogadta az alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás. Az Országgyűlés 139 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodó szavazat nélkül fogadta el módosítást, amelyet a kormány nevében Magyar Péter miniszterelnök nyújtott be a parlamentnek. A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója bojkottálta az Országgyűlés hétfői ülését.

A jogszabály preambuluma szerint a módosítás célja, hogy az új alkotmány hatálybalépéséig biztosítsa az állam jogszerű működéséhez szükséges elengedhetetlen intézményi feltételeket, és megteremtse az alkotmányos demokrácia helyreállításának alapjait. Rögzítették, hogy az Országgyűlés széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést követően alkotja meg Magyarország új alkotmányát, amely a népszuverenitás, a hatalommegosztás, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmére épül.

Az alaptörvény záró és vegyes rendelkezései között rögzítették azt a passzust, amely lehetővé teszi Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök elmozdítását. Magyar Péter már a kampányban, majd a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó április 12-i választás óta többször lemondásra szólította fel az államfőt és más állami szervek vezetőit, arra hivatkozva, hogy az Orbán-kormány „bábjaként” működtek.

Az elfogadott jogszabály szerint az alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és ezt követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ államfőt.

A miniszterelnök a Facebook-oldalán szombaton azt írta: a köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja az alaptörvény módosítását, ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás. A sürgős eljárásban tárgyalt előterjesztés egyebek mellett tartalmazza az országgyűlési képviselők 12 éves (vagy 3 ciklusos) időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnését, az alkotmánybírók esetében 70 éves életkori határ bevezetését, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.

A jogszabály jelentős változásokat hoz az Alkotmánybíróság összetételével kapcsolatban: a jövőben a 15 tagú testület tagjait nem 12, hanem 9 évre választják majd az Országgyűlés kétharmadának szavazatával, és az alkotmánybírók megbízatása a 70. életév betöltésével megszűnik. Ez a rendelkezés Polt Péter alkotmánybírósági elnököt és még három alkotmánybírót érint. A jövőben a testület elnökét nem az Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság tagjai választják 3 évre.
Helyreáll az Alkotmánybíróság felülvizsgálati hatásköre, amelyet a 2013-ban elfogadott alaptörvény-módosítás korlátozott, szűkítve a testület felülvizsgálati lehetőségeit egyebek mellett a központi költségvetéssel és az adókkal, illetékekkel, járulékokkal kapcsolatban.

Módosultak a Kúria és az OBH elnökének megválasztására és megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok. A módosítás értelmében a jövőben sarkalatos törvényben meghatározott módon a bírák jelölhetnek legfeljebb 3-3 embert a Kúria, illetve az OBH elnöki tisztségére, és közülük választja ki a köztársasági elnök posztonként azt az 1 személyt, akinek a megválasztását javasolja az Országgyűlésnek.
A Kúria és az OBH elnöke esetében is 9-ről 6 évre rövidül a megbízatás időtartama, és a módosítás meghatározza a megbízatás megszűnésének eseteit, illetve sarkalatos törvényben meghatározott módon lehetővé teszi az elnökök visszahívását a bírák kezdeményezésével.

Alaptörvényben rögzítették továbbá, hogy a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működik. A hivatal független, törvényben meghatározottak szerint az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének érvényesítője. A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados többséggel 6 évre választja meg.

Az Orbán-kormány által 2023-ban bevezetett vármegye elnevezést ismét megyére állítja a vissza az alaptörvény módosítása, de rögzíti azt is, hogy a vármegye név az október 1-jei hatálybalépését követően is használható, amíg a megye elnevezésre való áttérés a „felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható”.

Szintén október 1-jétől megszűnik az Országgyűlési Őrség.

A módosítás több tárgykörben is megszünteti a sarkalatos törvényi szabályozást, így a jövőben feles többséggel módosíthatók a címer és a zászló használatáról és az állami kitüntetésekről szóló szabályok. Nem lesz sarkalatos egyebek mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságról, a Magyar Nemzeti Bankról és az Állami Számvevőszékről szóló törvény, az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről szóló jogszabály és a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait érintő törvény sem.
Az eredeti alaptörvény-módosító javaslattal ellentétben – a törvényalkotási bizottság javaslatára – sarkalatos marad a földtörvény és a nemzeti vagyon védelméről szóló törvény.

Megszüntetik a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a költségvetésről szóló törvény elfogadásához, és hatályon kívül helyezik a közpénz fogalmát – miszerint a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése -, arra hivatkozva, hogy ennek tételes rögzítése indokolatlanul leszűkítette annak értelmezési körét, és korlátozta az információszabadság érvényesülését.

Magyar Péter már a kampányban és az április 12-i választási győzelem estéjén is jelezte, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök távozását várja. Április 15-én fel is kereste Sulyok Tamást és a Sándor-palotában személyesen kérte az államfő lemondását. Sulyok Tamás a találkozó után azt közölte, hogy megfontolja Magyar Péter érveit.

Április 20-án, a Tisza Párt parlamenti frakciójának megalakulása után Magyar Péter május 31-ig adott határidőt az államfőnek és más, általa az előző rendszer politikai kiszolgálóinak tartott közjogi vezetőknek az önkéntes távozásra.

Magyar Péter május 9-én, az Országgyűlés megalakulásakor első miniszterelnöki beszédében ismét lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, indoklása szerint az államfő nem töltötte be megfelelően a nemzet egységét és az alkotmányosságot védő szerepét. Május 17-én a miniszterelnök a Facebookon szólította fel a köztársasági elnököt a távozásra.

Sulyok Tamás május 29-én a Velencei Bizottsághoz fordult és nemzetközi alkotmányjogi állásfoglalást kért a közte és a kormány között kialakult konfliktus, valamint az eltávolítására irányuló törekvés ügyében.

Május 31-én este Sulyok Tamás videóüzenetet tett közzé, amelyben tudatta, hogy továbbra is betölti a köztársasági elnöki tisztséget, és gyakorolja az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreit. Erre válaszul Magyar Péter azt írta a közösségi médiában, hogy Sulyok Tamás soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében. „Gyereknapon is csak a havi 6.3 milliós fizetését védi. Bocsánatkérés helyett” – fogalmazott.

Másnap reggel a miniszterelnök az igazságügyi miniszter társaságában felkereste a Sándor-palotában az államfőt, majd bejelentette: módosítják az Alaptörvényt a köztársasági elnök leváltása érdekében. Június 9-én az ATV Egyenes beszéd című műsorában Magyar Péter arról beszélt, hogy még egyszer meg fogja keresni Sulyok Tamás köztársasági elnököt és négyszemközti találkozót kezdeményez a lemondása érdekében.

Két nappal később Sulyok Tamás indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (Ab) az alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére. Az Alkotmánybíróság elnöke azonban levette a testület június 19-i teljes ülésének napirendjéről az ügyet.

A köztársasági elnök alaptörvény értelmezésére irányuló indítványával kapcsolatban hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be, így ebben az ügyben a teljes ülés nem volt határozatképes. Magyar Péter szerint ezzel az Alkotmánybíróság tagjai kimondták, hogy Sulyok Tamásnak és az Ab elnökének is távoznia kell.

Magyar Péter június 22-én az Országgyűlésben napirend előtt elmondott beszédében közölte: kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbíztatásának megszüntetését a Tisztítótűz-művelet részeként. „Az alaptörvény módosításának hatályba lépését követő napon Sulyok Tamás megbízatása megszűnik, pont, „mondta a miniszterelnök.

Az Amnesty International Magyarország aznap közölte, hogy szerintük Sulyok Tamás köztársasági elnöknek távoznia kell hivatalából, de csak tisztességes eljárás után; a kormány által választott megoldás „nincs rendben”.

A miniszterelnök aznap a 444.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy az új köztársasági elnöknek azzal a tudattal kell vállalnia a megbízatását, hogy az jó eséllyel akár ideiglenes is lehet. A kormány június 22-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta az alaptörvény 17. módosítását.

Sulyok Tamás július elején tárgyalt a Velencei Bizottság delegációjával, pár nappal később a testületnek küldött angol nyelvű beadványát is nyilvánosságra hozta a Sándor-palota.

Közben Áder János volt köztársasági elnök alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjának július 2-i epizódjában. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, korábbi kormányfő pedig úgy reagált, hogy az önkényuralom felé tart a Tisza-kormány.

Magyar Péter július 4-én jelentette be, hogy a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó, 12 pontból álló javaslatot.

Július 9-én „Stop önkény!” címmel tüntettek a Fidesz és a KDNP szervezésében a Sándor-palotánál a „tiszás önkényuralom kiépítése” és Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása ellen. A demonstráción Áder János volt köztársasági elnök arról beszélt: a magyar jogállam szétverését jelenti az alaptörvény Tisza-kormány által tervezett módosítása. Ugyanakkor a Tisza Párt politikusai szerint Áder János volt az, aki köztársasági elnökként végig asszisztálta a jogállam lebontását Magyarországon.