Forrás: MTI Henri B. Kagan francia és Szoai Kenszo japán tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat az aszimmetrikus szerves szintézisben megjelenő nemlineáris hatások és az aszimmetrikus autokatalízis felfedezéséért a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
„Egyes molekulák – például az aminosavak – két, egymás tükörképének számító változatban léteznek. Az élő szervezetek azonban e tükörképek közül csak az egyiket tartalmazzák. Sokáig a kémia egyik nagy rejtélye volt, hogyan alakulhat ki ez a fajta kémiai aszimmetria. Henri B. Kagan és Szoai Kenszo megoldást találtak erre a rejtélyre” – olvasható a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai sajtóközleményében.
A hivatalos indoklás szerint az 1930-ban született Kagan 1986-ban tette meg az első döntő lépést, amikor felfedezte a kémiai reakciók befolyásolásának egy új módját.A következő lépést Szoai Kenszo tette: az 1950-ben született japán kutató „meghatározó jelentőségű” 1995-ös tanulmányát követően végül 2003-ban kísérletben is bemutatta azt reakciót, amelynek során a két lehetséges tükörképi forma közül kizárólag az egyik jött létre. A Nobel-díj bizottság szerint ez a „biokémiai evolúciót leszámítva” neki sikerült elsőként.
„Henri Kagannak és Szoai Kenszónak köszönhetően ma már tudjuk, hogyan alakulhat ki a homokiralitás. Felfedezéseik döntő jelentőségűek a gyógyszergyártási célú, farmakológiai reakciók tervezésében” – összegzi a francia és a japán kutató teljesítményét az indoklás.
