A Közép-európai Egyetem és a magyarországi civil szervezetek ügye továbbra is élénken foglalkoztatja a nemzetközi sajtót, de a magyar menekültpolitika sem kerüli el a külföldi újságírók figyelmét.

A brit pénzügyi világban és uniós döntéshozó körökben egyaránt nagy tekintélynek örvendő, londoni Financial Times szerint amikor Magyarország 1989-ben levetette magáról a kommunizmust, a liberális demokrácia felépítésének kilátásai ragyogóbbak voltak, mint – talán Lengyelország kivételével – bárhol másutt a közép- és kelet-európai térségben. Ez az időszak azonban most már távoli emlék csupán, amikor a magyar kormány áterőszakolta a parlamenten azt a törvényt, amely nyomást gyakorol a Közép-európai Egyetemre, a tudomány függetlenségének és a gondolat szabadságának a budapesti erősségére. A konzervatív nacionalista Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt Magyarország messze eltávolodott a tolerancia és a politikai pluralizmus értékeitől, amelyek az 1980-as évek kommunistaellenes ellenzékét inspirálták – állapítja meg a kommentátor.

A Financial Times helyzetleírása szerint a kormányfő kísérletet tesz arra, hogy megtisztítsa Magyarországot Soros György befolyásától, másrészt támadásokat intéz a nem kormányzati szervezetek, köztük az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International ellen. Mindeközben a baloldali ellenzék megosztott, demoralizált, és maga is arra számít, hogy egymást követő harmadik alkalommal is választási vereséget szenved. A magyar társadalom egyre inkább atomjaira hullik, egyre kevésbé vesz részt a politikában, az egyenlőtlenség rekordokat dönt, és a jól képzett fiatalok kétségbeesetten igyekeznek elhagyni az országot.
    

A Süddeutsche Zeitung című liberális müncheni újság szerint az új magyar felsőoktatási törvény zavarba hozza Európa kereszténydemokratáit. Valószínűtlen azonban, hogy a Fideszt kizárják az Európai Parlament néppárti frakciójából, arra hivatkozva, hogy akkor elveszítenék befolyásukat Orbán felett – írja a lap.

A Süddeutsche Zeitung kommentátora szerint abban, ahogyan a Néppárt a magyar miniszterelnökhöz viszonyul, az érdekek és az értékek között feszülő ellentmondás mutatható ki. A kereszténydemokratáknak, akik a legnagyobb frakciót adják az Európai Parlamentben, az az érdekük, hogy Orbánt a klubon belül tartsák.

A konzervatív bécsi Die Presse megfogalmazása szerint a CEU képviseli mindazt, amitől Orbán irtózik: független, nemzetközi, liberális és kritikus. Magyarországon folyamatosan aláássák az európai értékeket, és ezt Brüsszel tétlenül szemléli – írja a cikk szerzője.

Egy másik osztrák lap, a Kurier vezércikke szerint az, aki hallgat arról, hogy az uniós országokban figyelmen kívül hagyják a demokráciát és a szabadságot, maga is bűnös. A lap a CEU-t veszélyeztető törvény mellett felhívja a figyelmet a média korlátozására, a korrupcióra és az uniós értékek cinikus semmibevételére. A Kurier szerint pártpolitikai szempontból ugyan érthető, de a demokrácia szempontjából teljesen megmagyarázhatatlan, hogy az európai kereszténydemokraták miért hagyják évek óta Orbánt – hallgatásukkal ugyanis arra bátorítják, hogy autoriter rendszert építsen ki.

A konzervatív német véleményformáló Frankfurter Allgemeine Zeitung helyszíni beszámolót közöl a menekültek kényszer-elhelyezésére szolgáló tompai tranzitzónából, ahová a magyar hatóságok meghívására látogathattak el a külföldi tudósítók. A majna-frankfurti lap beszámolója szerint a konténertáborban minden új és tiszta, van imaterem szőnyeggel, sőt, játékterem is. Csak éppen a lakókkal nem találkozhattak az újságírók, mert őket – Pintér Sándor belügyminiszter kijelentése szerint személyiségvédelmi okokból – a sajtólátogatás idejére átszállították Röszkére.