A The Washington Post beszámolt arról, hogy 145 millió forinttal segíti a magyar kormány az iraki Erbilben a Szent József Klinikát – féléves gyógyszer-ellátmány finanszírozásával.

Ez legalább 3100 krónikus betegségben szenvedőknek segítség. Az intézmény az otthonukat elhagyni kényszerült keresztényeknek nyújt támogatást, számuk 2014 óta 13200-ra nőtt. A megállapodást Balog Zoltán miniszter az erbili érsekkel írta alá Budapesten. Az AP hírügynökség által ismertetett tudósítás szerint a magyar kormány speciális programot dolgozott ki a Közel-Keleten élő keresztény menekültek támogatására.

Ezúttal a bolgár miniszterelnök indított támadást a multik ellen, mondván rosszabb minőségű élelmiszert árusítanak a közép- és kelet európai országokban, mint Németországban, Ausztriában, Nagy-Britanniában vagy bárhol máshol a nyugati piacokon – számol be a The Guardian.

Bojko Boriszov a jelenséget a hidegháborús időszak viszonyaihoz hasonlította, s a kormányfő szerint ez teljes mértékben elfogadhatatlan és sértő magatartás, sőt olyan, mintha az apartheid rendszer maradványa lenne. Átfogó ellenőrzést ígért, noha egyelőre a bolgárok nem tudnak konkrét bizonyítékkal szolgálni panaszuk alátámasztására. Egyhónapos határidőt ígért az eredmények összesítésére. Bulgária előtt Magyarország, Szlovákia és Csehország is ugyanezt állította. Magyarország – a többi között – a Nutellára panaszkodott, mire az olasz Ferrero-gyártó visszautasította a vádakat. Régóta tartja magát ez a nézet a visegrádi 4-ek országaiban, például Orbán Viktornak ez az egyik fegyvere a Brüsszellel szembeni harcában.

Az első, ehhez hasonló vádat még 2011-ben a szlovákok fogalmazták meg, és akkor az Európai Bizottság azt mondta, hogy a cégek maguk döntik el, hol mit dobnak piacra, amibe nem lehet belekötni, ha a címkén azt tüntetik fel, ami az áru valós tartalma, és ami biztonságos.

Rövid tudósításban számol be Simicskó István honvédelmi miniszternek az EUFOR parancsnokságánál Bosznia-Hercegovinában tett látogatásáról az a portál, amelyik a Nyugat-Balkán uniós integrációjának erősítésén és az Unió további bővítésén munkálkodik (European Western Balkans). Anton Waldner vezérőrnagy nemcsak megköszönte az EUFORnak nyújtott magyar támogatást, de dicsérte a katonák professzionalizmusát is.

Az AP amerikai hírügynökség alapján számol be az US News and World Report arról, hogy a magyar–román határ mentén 11, a schengeni övezetbe tartó illegális bevándorlót fogtak el. A menekültek Irakból és Szíriából jöttek, de találtak köztük egy román–magyar kettős állampolgárságú férfit is, akit embercsempészettel gyanúsítanak. Ideiglenes menedékkérelmeket találtak náluk, így akartak belépni a schengeni zónába.

Számos európai, köztük Magyarország «keleti nyitás» politikájának dicséretéről olvashatunk a Global Research portálon, amely jobbára Nyugat-ellenes nézeteiről ismert, s van olyan elemzés, amely az orosz befolyása kapcsán az álhíreket sem zárja ki ezen a médiafelületen.

A Princeton egyetem professzora által írt elemzés a 29 ország részvételével napokban megrendezett «új selyemút» kínai konferenciát értékeli, illetve kiemeli azt, hogy mérföldkő lehet ez a keleti blokk országai, például Magyarország számára, tekintve, hogy az óriás projekt egyik leglátványosabb támogatója Orbán Viktor.

Eközben sem Németország, sem Franciaország nem képviseltette magát legfelső szinten a tanácskozáson, nyilván tartva eddigi atlantista kulcspozíciójuk és kereskedelmi kapcsolataik meggyengítésétől. A szerző, William Engdahl, aki az orosz New Eastern Outlook folyóirat számára is publikál, Orbánt idézi, aki szerint a régi globális gazdasági modell idejétmúlt, és a világ nagyobb részének elege van abból, hogy néhány legfejlettebb ország oktatja ki a többieket. William Engdahl szerint ez simán arculcsapása az amerikai emberi jogi törekvéseknek, a Soros-támogatta civileknek épp úgy, mint a CIA által támogatott USAID-nek, mivelhogy ők mind vehemensen igyekeztek megdönteni Orbán hatalmát.

Az orosz Ria Novosztyi hírügynökség is foglalkozik azzal a hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóval, amelyen részletekbe menően foglalkozott Magyarországgal Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője. A magyar kormánytól kapott, Brüsszelnek küldött válaszlevélre reagálva a szóvivő elmondta: az Európai Bizottság szükségesnek tartja, hogy Orbán Viktorral és a kormány tagjaival is közvetlen párbeszédet kezdjenek Magyarország uniós elképzeléseiről illetve magának az Európai Uniónak a jövőjéről, ahogy azt a magyar vezetés megítéli.