A makrogazdasági folyamatok összetevőinek vizsgálatakor feltételezhető, hogy bár 2–2,5% között lesz a növekedés ez évben, csakhogy ezt a már megszokott bizonytalan körülmények között teljesíti a gazdaság, és változatlanul számos bizonytalansági tényező nehezíti majd a későbbi folyamatos bővülést, vagy e szint fennmaradását.

Az év elejei gazdasági folyamatok a „választási” gazdaságpolitika hatására kedvezően alakultak. Az év közepére már megtorpant az ipari növekedés és a kereskedelem bővülése is. Egyedül az építőipar termelési eredményei kimagaslóak, azonban ez az állami megrendelések, költségvetési pénzek eredménye. Probléma a viszonylag sok, egyszeri hatású tényező. Az átmeneti hatások közül a legnagyobb súlyú az uniós projektek gazdaságot élénkítő szerepe. A magyar gazdaságban az uniós projektek nem kiegészítő, hanem szinte az egyetlen forrásai a közösségi állóeszköz-felhalmozásnak.

A GFI-index II. negyedévi javulását az idei első negyedben jelzett iparitermelés-bővülést és kedvező külgazdasági lehetőségeket – a májusban és júniusban már bekövetkezett lassuló IFO-index és az akár látványossá is válható külgazdasági veszélyek miatt – fenntartásokkal kell értékelnünk. Várhatóan az év második felében már nem fognak a részmutatók tovább javulni. Így, bár a vállalati hitelezés lehetőségeit is szélesíti a gazdaságpolitika, a pénzügyi szektort sújtó intézkedések miatt sem várható számottevő javulás. Más oldalról pedig a külföldi beruházókat elbizonytalanító állami vásárlások, a piacgazdasági viszonyokat befolyásoló lépések a tőkeberuházások régóta tartó csökkenését-stagnálását tartják fenn.

A Gazdasági Fejlődés Index pénzügyi mutatói az előző negyedévhez képest most kissé kedvezőbbek. A forint árfolyam-romlásának folyamata azonban még nem látszik a mutatókban. Bár beavatkozás nélkül akár 325 Ft/€ szintig is engedheti a pénzügyi kormányzat az árfolyamot, az esetleges kedvezőbb exporteredmények mellett ez súlyos gondokat okozhat majd a gazdaság valamennyi részében.  A kormányzati hiány leszorítása már eddig is sok terhet okozott mind a vállalakozásoknak, mind a lakosságnak, és a további alacsony szint megtartása ezentúl még nehezebb lesz.

A vállalati szektor banki hitelállománya a GFI szerint lassan javul – ez nyilván a szűkülő vállalati állomány következménye is –, de még nem felel meg a bővülő gazdaságban megszokottnak, szükségesnek. A hitelintézetek változatlanul szigorú hitelezési kondíciókkal ellentételezik a túladóztatás hatásait, emiatt – bár a részindexek szerint kisebb mértékben, mint eddig, de változatlanul – gátat szabnak a vállalatok és a háztartások hitelfelvételeinek.

A gazdálkodási eredmények kis javulása és főként a választások előtt meghozott kormányzati lépések javították a háztartások körülményeit, ami egyértelműen látszik a GFI-részindexben.

A foglalkoztatottságban, a jövedelmi helyzetben 2014 elején kis javulás következett be és a fogyasztás is bővült kissé. A munkanélküliségi ráta a március és május közötti három hónap átlagában 8% volt, azaz 2,5 százalékponttal kisebb az egy évvel azelőttinél. A 25 évesnél fiatalabbak körében 7,6 százalékponttal csökkent ugyan a munkanélküliségi arány, értéke azonban még nagyon magas, 19,4%.

A bruttó átlagkereset 1,3%-os emelkedése a lényegében stagnáló infláció mellett ugyancsak 1,5% körüli reálkereset-bővülést mutat. A piaci áremelkedéseket a tervezett újabb rezsicsökkentés alacsonyan, 1% körül tartja majd. A reáljövedelmek 2% körüli növekedése a kiskereskedelmi forgalomban is 1,5%-os, a fogyasztásban pedig 2% körüli bővülést eredményezhet.

A jövedelmi folyamatok az alsó három jövedelmi osztály további elszegényedését mutatják. Gondot fog okozni, hogy a háztartások több szigorítást nem tudnak majd elviselni ez év vége felé, nagyobb részüknek már az eddigi fennmaradás is nagyon nehéz volt.

A vállalkozói szféra gazdálkodásának indikátorai összességében stagnálást valószínűsítenek a következő negyedévre is. A konjunktúra megítélésében az első negyedévi egyértelmű javulással szemben most a nyugat-európai indexek (így az IFO-index is) kissé visszaestek.

A magyar kkv-szektor bizalmi indexe a második negyedéven is kissé javult, bár a cégvezetők több mint fele jelzi, hogy a gazdálkodási környezet kedvezőtlen, a közvetlen tőkebefektetések visszaestek, továbbra is veszély lehet a profitkivonás, a termelő beruházások szintje alacsony és a hitelhez jutás még mindig nehézkes. A vállalkozói szféra tőkeellátottsága nem javul, szűkös a kereslet, a gondokat még mindig költségcsökkentéssel és létszámcsökkentéssel tudják kompenzálni. A cégek közül inkább csak azok prosperálnak, amelyek külföldre termelnek. Változatlanul negatívan hat az adórendszer és a forint árfolyam-változás a vállalkozások működésére.