Bármely néhány fős mikrovállalkozás simán forgalmaz havi 100 gigabájtnyi adatot csak azzal, hogy a munkatársak böngésznek az interneten. Egy 20 fős szerkesztőség adatforgalmazását legalább havi 800 GB-ra becsülném. Az internetadó tervezett mértékével az előbbi 15 ezer forintot kóstál majd, az utóbbi 120 ezret. Havonta.
Beszélhetünk természetesen a magánszemélyeket, háztartásokat sújtó tervezett „technológiai büntetés” mértékéről is, de még érdekesebb a cégek kérdése. Egy néhány száz fős vállalat esetében az internetadó mértéke már milliós tétel lehet. Márpedig a jogszabály-előkészítés logikájából az derül ki, hogy a vállalatokat kell a leginkább sújtani az új adóval, hiszen elsősorban ők használnak olyan ördögi technikákat, mint az IP telefon. De vajon kiszámolta már valaki azt, hogy az állami szervezeteknek hány milliárdnyi internetadót kell majd fizetniük összesen?
A régi szép modemes idők. Érdemes visszaolvasni, hogyan és miért tűnt el annak idején a Kiwwi, majd a Freestart is – két olyan magyar szolgáltató, akik ingyenesen adták az internetet. Az internetadó bevezetése ennél még sokkal bonyolultabb lesz!
Valamiért úgy érzem, hogy a jogszabály előkészítésével foglalkozó szakemberek az internetet még mindig csak úri passziónak tekintik, ami arra jó, hogy ingyen lehessen filmeket nézni meg zenét letölteni. Valójában a másik oldalról teljes – adófizető – iparágak épülnek internetes üzletvitelre, és a szolgáltatási áraikba jelenleg nem fér bele egy ilyen mértékű adó. Amikor a havonta körülbelül 1500 forintba kerülő korlátlan Spotify vagy Deezer csomagomat használom egy havonta 3 ezer forintba kerülő internetelérés segítségével, akkor a napi 4-5 óra zenehallgatás mellett csak ezzel a tevékenységgel letöltök 20 GB adatot. Ha a cégemnél csak 4-5 ember szeretne munka közben zenét hallgatni az interneten keresztül, akkor ez 100 GB, azaz 15 ezer forint.
Teljesen logikus lépés lesz a munkáltatók részéről, hogy letiltják az online rádiókat, a Spotifyhoz és a Deezerhez hasonló szolgáltatókat, nem? Vége a munkahelyi internetezgetésnek, online foci vb nézésnek! Mint munkáltató, akár örülhetek is, hogy végre lesz egy ütős érvem arra, miért vezetek be tartalomszűrést a teljes vállalatomnál.
Csakhogy a fejlődés pontosan abba az irányba megy, hogy az adatforgalom folyamatosan növekszik. Felhőbe költözik minden épkézláb szolgáltatás: a felhőbe mentjük a fotóinkat, onnan töltünk le a jogtiszta(!) játékokat és onnan hallgatunk jogtiszta(!) zenéket, ott nézünk tévét, és így tovább. A hivatalos ügyeinket is ügyfélkapun keresztül intézzük, nem?
Egy vállalkozás választhat például felhő alapú adatmentést (backup) és felhő alapú dokumentum-archiválást. A Tresorit egy magyar startup, amelyikre nyugodtan lehetünk büszkék. 20 euróba kerül náluk havonta és felhasználóként az, hogy 1 terrabájtnyi megbízható, titkosított tárhelyet kapjon egy vállalkozás. Ez egy olyan szolgáltatás, ami lehetővé teszi, hogy egy kisvállalat megbízhatóbban, nyugodtabban működjön, és költségeket takarítson meg. Ilyen mennyiségű adat egyetlen alkalommal történő megmozgatása a tervezet szerint rövidesen 153 600 forintba fog kerülni. Úgyhogy ennek vége, viszlát, fejlődés!
Online ügyfélszolgálat, kövesd videón az ügyintézést? Pá-pá! Távfelügyelet és video monitoring? Agyő!
Megjegyzem, hogy ezek a szolgáltatások egyébként jogtisztábbá, átláthatóbbá, költséghatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik a világunkat. Nem gyártunk le CD korongokat, kevesebb fát vágunk ki azért, hogy könyveket nyomtassunk.
Ha pedig a magánfelhasználókra gondolunk, akkor annyit emelnék ki, hogy a magyar panellakások mélyén most tömegek üldögélnek, és nyugodtak attól, hogy az interneten keresztül hozzájutnak ahhoz, amihez szeretnének. Nem hiszem, hogy érdemes lenne megbolygatni ezt a békés állapotot.
Petrányi-Széll András ,tulajdonos, PS:Provocative
