Az év eleje óta tartó folyamatos növekedés ellenére az épített lakások száma még mindig alacsony, a válságot megelőző 2008. I–III. negyedévében használatba vett lakások negyede. Az új lakások száma látványos területi különbségeket mutat: 2013 kilenc hónapjával összevetve az idén eddig 9%-kal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 44, illetve 56%-kal több a kisebb városokban és a községekben. Budapesten ugyanekkor 31%-kal nőtt az átadott lakások száma.

Budapesten 1474, Győrött 245 lakás épült, emellett csak Debrecenben és Siófokon vettek 100-nál több új lakást használatba. Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön és Észak-Alföldön a lakásépítés csökkent (59, 70 és 98%-ra).

Az év kilenc hónapjában kiadott 6947 új lakásépítési engedély száma 34%-kal meghaladja a használatba vett lakásokét, és 30%-kal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Minden településtípusban és minden régióban több lakás építését tervezik a megelőző év azonos időszakához képest.

Az összes engedély 36%-át Közép-Magyarországon, 29%-át Nyugat-Dunántúlon adták ki. A Győr-Moson-Sopron megyében mért 69%-os növekedés lényegében három településre koncentrálódik: Győrött 521, Rajkán 340, Sopronban 281 új lakás építését engedélyezték.

Az idei három negyedévben az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel azelőttihez képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 61%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 38%-ra csökkent. Ugyanakkor Budapesten az összes lakás 67%-át építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban mindössze 71 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 58%-ra), az értékesítésre épült lakásoké (42-ről 39%-ra) csökkent, bérbeadásra 3% épült.

Kivitelezői csoportok szerint a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 64, az egyéni vállalkozások pedig 29%-át építették (az előző év azonos időszakában 63, illetve 26% volt ez az arány).

Az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 58, a többszintes, többlakásos épületeké 38, a lakóparki lakásoké változatlanul 2% volt.

Az idén január–szeptemberben a használatba vett lakások átlagos alapterülete 102 m2 volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel azelőtt. A 100 m2-esnél nagyobb lakások aránya 41%, akárcsak az előző év azonos időszakában, és a 60 m2-nél kisebb lakások aránya is csaknem változatlan (27-ről 28%-ra nőtt) maradt.

A vizsgált időszakban 858 lakás szűnt meg, ebből 183 önkormányzati tulajdonú volt; 148 üdülőépületben 195 üdülőegységet építettek, és 211 üdülőépületben 296 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 23, az engedélyezetteké 57%-kal nőtt az előző év első kilenc hónapjához képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 91 m2, 3 m2-rel nagyobb, mint az előző év ugyanezen időszakában.

A kiadott új építési engedélyek alapján 3826 lakóépület és 3889 nem lakóépület építését tervezik, ez rendre 13, illetve 2%-os növekedés. A nem lakóépületek közül hatodával nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági és a kereskedelmi épületekre kiadottaké 24, illetve 17%-kal csökkent.