…Deutsch Tamás néppárti EP-képviselő. Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke leszögezte: az internet ismerete és a digitális tudás alapvető záloga hazánk gazdasági versenyképességének. Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) elnöke sürgette, hogy az internet legyen közmű, amihez minden állampolgár elfogadható áron és jó minőségben hozzáfér.
Deutsch, Laufer és Soltész ma délelőtt a digitális konzultáció előkészítését egyeztette, egyetértve azzal, hogy az egész lakosságot részesíteni kell a digitális írástudás áldásaiból, meg kell szüntetni a digitális szakadékot, és a kormányzat törekvésének megfelelően 2018 végéig valamennyi magyar háztartás számára alanyi jogon, közműként elérhetővé kell tenni a 30 megabit/mp sebességű, jó minőségű internetet, mégpedig oly módon, hogy lakóhelyén legalább öt vagy még több szolgáltató ajánlatából kiválaszthassa magának a legkifizetődőbbet.
Az IVSZ és az Infotér vezetői, továbbá a kormányzat megbízottja egyetértett: internet és digitális tudás nélkül nincs sem szellemi, sem anyagi haladás, ezért is – miként szavaikból kiderült – elképesztő oktalanság volt a hatalmas társadalmi ellenkezést keltő internetadó puszta fölvetése is. Deutsch többször is leszögezte: a kormány ebbéli szándékát egyszer s mindenkorra elsöpörte józanság és ésszerűség. Elhangzott: a digitális világ motorja a világháló, használata munkahelyek sokaságát hozza létre. Az internet az ember számára annyira természetes közeg, mint a levegő, a víz, ami elkíséri a születéstől a halálig.
Az IVSZ és az Infotér elnöke nagyon hasznosnak tartja, hogy jól megfogalmazott kérdésekre adandó válaszok formájában megtudakolják az ország 14 évesnél idősebb lakosságának (továbbá gazdasági szervezeteknek, intézményeknek) véleményét a többi között a digitális gazdaság, a digitális állam, oktatás, szolgáltatások kialakítása, a transzparens közigazgatás és a közadatok témakörében, hogy végre közüggyé váljék az infokommunikációs társadalom megteremtése.
Az internet-konzultáció tervezett ideje: jövő március közepétől április közepéig. A véleménynyilvánítás digitális formában történik, amelyre a szervezők minden (!) jogosultnak megteremtik a lehetőséget. Az országos társadalmi eszmecsere honlapja az internetkon.hu címen néhány héten belül megjelenik a világhálón. A mai háromoldalú megbeszélés központi témája már az internet-/digitális konzultáció kérdéseinek a fölvázolása volt, a végső megfogalmazást a lehető legszélesebb véleménynyilvánítással szeretnék kidolgozni.
Az IVSZ és az Infotér az internet-/digitális konzultációval kapcsolatos véleményét és ajánlásait írásban is megfogalmazta. A többi között utal rá, hogy online történik a felsőoktatási felvételik 99%-a, a szállásfoglalások négyötöde, a bankügyeiket online intézők aránya egy év alatt több mint harmadával nőtt, és a jövő évtől az Európai Unióban gyártott valamennyi új autót eleve csatlakoztatják az internetre.
Az IVSZ tagvállalatai körében folytatott felmérés szerint legyenek a konzultáció legfontosabb témái:
- internet-hozzáférés: mindenkinek alanyi jogon legyen internet-hozzáférése, hasonlóan a televízióhoz;
- digitális oktatás: az életkori sajátosságoknak megfelelően a digitális képességeket is oktatni kell minden gyermek és felnőtt számára, csak így válik hozzáférhetővé az a végtelen szabadon elérhető tudásbázis, amit az internet kínál;
- digitális gazdaság: segíteni kell a magyar vállalkozások digitális felkészülését, hiszen ez a vállalatok közti kommunikáció és a termelési hatékonyság növekedésének, a versenyképesség elengedhetetlen eszköze;
- digitális állam: minden közszolgáltatás legyen interneten is elérhető, a közadatok akadálytalanul hozzáférhetők, mert csak így valósítható meg a szolgáltató állam.
Laufer Tamásnak, az IVSZ elnökének írásban közzétett nyilatkozatában a többi között ez olvasható: az internet ismerete és a digitális tudás egyre több dolgozó emberrel szemben ugyanolyan igény, mint az írástudás vagy a számolás képessége. Sorra szűnnek meg klasszikus régi szakmák és jönnek létre új digitális munkahelyek. Abban a helyzetben, amikor a fiatal diplomások negyede nem talál munkát, de közben 10 ezerre rúg itthon a betöltetlen IT-álláshelyek száma, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne azt tanítsuk az iskolákban és az egyetemeken, amiből meg fogunk élni. Területtől függetlenül az informatika, programozás és a digitális jártasság ilyen tudásnak számít.
A sajtóeseményen az Infovilág szerkesztője (a jóval később kézhez kapott, fentebb idézett IVSZ-tájékoztatótól függetlenül) kérdésében emlékeztetett arra, hogy az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége már évek óta szorgalmazza javaslataival, előterjesztéseivel a párbeszédet az internetről, a digitális ismeretek oktatásáról azért, hogy hazánk le ne maradjon a világméretű versenyben. Az Infovilág szerette volna megtudni, hogy végül is az internetadó elleni nagy, országos, társadalmi tiltakozás, nyomás késztette-e a kormányzatot a konzultáció megkezdésére?
A kérdésre a konzultáció kérdéseiért és az egyeztetések lebonyolításáért felelős Deutsch Tamás válaszában azt állította, hogy 2010 óta zajlott párbeszéd a kormány és az illetékesek (értsd: mindenekelőtt az IVSZ-tagvállalatok) között. Elismerte, megerősítette, hogy a mostani, immár konkréttá érlelődő konzultáció megkezdésében döntő, alapvető szerepe volt az internetadó elleni tiltakozó megmozdulásoknak, követeléseknek. A politikus állást foglalt a folyamatos eszmecsere, társadalmi párbeszéd mellett minden fontos kérdésben, és az internet meg a digitalizáció ilyen.
Végezetül egy szerkesztői megjegyzés, amelynek közzétételére a mai sajtóeseményen nem volt lehetőség, tekintettel az idő rövidségére és a nagy médiaérdeklődésre, nevezetesen: ahhoz, hogy a kormányzat célja szerint mindenki állampolgári jogon, közmű formájában hozzáférhessen az internethez és kellő digitális készséghez jusson, pénzre és eszközökre van szükség. Sürgető, hogy a mostaninál jóval olcsóbban (értsd: látványosan kisebb nyereségtartalommal!) adják internetet a szolgáltatók, és a kereskedelem is kövesse ebbéli példájukat a számítástechnikai, távközlési, otthoni hálózati eszközeik kínálatában.
