A mezőkövesdiek büszkék rá, hogy Mátyás királytól kaptak városi rangot. Egyféle magyarázat szerint a matyó népcsoport elnevezése is összefügg a Mátyás-kultusszal, sok fiúcskát becézgettek errefelé az uralkodó druszájaként. A törökkorban elnéptelenedett a vidék, és a következő századok nemzedékeire is nehéz sors várt. A 19. században óriási volt az elszegényedés, egy időre a városi címet is elveszítette Mezőkövesd.
A mai település szerkezete a 18. században alakult ki. Az elsősorban állattartással foglalkozó népesség nagycsaládjai (a hadak) egy bokorban telepedtek le. Zegzugos, skanzen jellegű utcácskákon barangolhatunk a Hadas városrészben – múltidéző, romantikus hangulatban. Hiszen a felújított nádfedeles üstökösházak és a stílusukban ezekhez igazított újabb épületek jó része tárgyi emlékeket őriz, illetve a szellemi hagyaték ápolását szolgálja – múzeumként, népi iparművészek bemutatóhelyeként és programok helyszíneként. Ilyen a Bútorfestőház, a Fazekas-, Mézeskalács-, Szövőház, a Táncpajta…
Csemegéket kínál a technika iránt érdeklődőknek a Mezőgazdasági Gépmúzeum, ahol a traktorok, gőzgépek, a kovács- és kékfestőműhely mellett ma is működő gépmatuzsálemek is láthatók. Kisjankó Bori szülőháza a kivételes tehetségű hímző-íróasszonynak állít emléket, aki rajzolt és hímzett virágaival gazdagította a régi motívumkincset.
A városközpontban található Matyó Múzeum ad otthont a helyi népművészeti gyűjteménynek. A szűcsmesterek és a hímzőasszonyok a 19. században tették ismertté a matyó népművészet, ám ennél is régebbinek mondják a bútorfestés hagyományát. A kiállítás nemcsak a szín- és motívumvilág gazdagságát, az elegáns ruhadarabokat mutatja be, hanem a szobabelsők, használati tárgyak, fotók alapján képet alkothatunk a sommások, vándormunkások családjainak életéről is. Bármilyen ínségben éltek az emberek, igényük volt a díszes viseletre, s áldozatokra is készek voltak érte… A belváros látnivalói közül ide kapcsolódóan emeljük ki a Szent László templom faliképét: Takács István alkotása egy gyülekezetet örökít meg színpompás helyi viseletben.
Mezőkövesd idegenforgalmi vonzereje ma a gyógyvíz. A város szélén olaj utáni kutatás közben a mélyből 68 fokos víz tört fel, amelyet 1968-ban gyógyvízzé minősítettek. A Zsóry fürdőt sokan keresik fel gyógykezelés és rehabilitáció céljából. A magas szulfidon-tartalmú meleg víz izomlazító, fájdalomcsillapító hatású, a kén kedvezően befolyásolja a gyulladásos folyamatokat, tágítja az ereket.
A gyógyturizmust szállodák, panziók, vendégházak is szolgálják. A négycsillagos Balneo szálloda vezetéken kapja a gyógyvizet a fürdő kútjából. Szintén a Zsóry közelében található a Hajnal hotel, amelynek saját termálkútja van, hűtés és hideg víz hozzákeverése nélkül, a magas ásványianyag-tartalmú vízzel töltik fel a gyógymedencéket. E háromcsillagos wellness szálloda sajátossága az is, hogy az alternatív gyógyászat eszközei, a többi között víz-, hang-, fény- és mágnesterápia, valamint különféle masszázsok is segítik a vendégek gyógyulását, egészségének megőrzését.
Mezőkövesd egész évben programokat kínál az ide érkezőknek; a legnépszerűbbek között szerepel „a város napja”, a Zsóry-, a folklórfesztivál és a mezőgazdasági gépésztalálkozó. Az I. matyó világtalálkozót június 15–21. között tartják.
