Különösen a kelet-magyarországi megyékben nagy kihívás a szakképzett munkaerő alkalmazása – gyakori, hogy mire a munkavállalók megszerzik a munkahely által megkövetelt készségeket és tapasztalatokat, azonnal valamelyik nyugati megyében vagy a fővárosban, illetve külföldön keresnek munkahelyet. A munkaerő-utánpótlást eleve megnehezíti az is, hogy a helyi fizetések nem tudnak versenyezni a nyugati megyék bérszínvonalával, a helyi vállalatoknak tehát nincs esélye a munkaerő-vándorlás megfékezésére. A helyzetet jól illusztrálja, hogy Békés megyét 2000–11 között majdnem a teljes lakosság 5 százaléka, több mint 14 ezer munkavállaló hagyta el.
A fejvadászok dolga a nagyobb központokban sem a egyszerű: bár a főváros környékén nagy a választék munkaerőből, a cégek között óriási a verseny a hiányszakmákban foglalkoztatott munkavállalókért, a nyugati megyéket pedig sokan egy-két évre szóló, átmeneti megoldásnak tekintik, amíg előteremtik a külföldi munkavállalás feltételeit.
Jelenleg Ausztriában 65 ezer, Németországban 89 ezer magyar dolgozik, és vélhetően még többen is lesznek, hiszen a nagy ipari központokban több szakosodott cég foglalkozik a külföldi munkákra toborzással. Gyakran még a multinacionális cégek sem tudnak olyan fizetéseket kínálni, amelyek itthon tartanák az alkalmazottakat, ezért akkor is előnyben részesítik a külföldi munkavégzést a dolgozók, ha a célországban csak a szakterületükön kívül tudnak elhelyezkedni.
Az átlagosnál magasabb életszínvonalat kínáló városokban, például Győrött nagyon nehezen megoldható a dolgozók lakhatása, mivel a megyeszékhelyen majdnem annyiba kerül egy lakás, mint Budapesten. Ott a legnagyobb vállalatok lakás-és albérlet-támogatással igyekeznek munkavállalókat toborozni. Számottevő a munkaerő-ingázás is: Pestről Győrbe és Székesfehérvárra főleg a vezető pozíciókban foglalkoztatottak ingáznak, ők utazási költségtérítést kapnak. A külföldi befektetők jelenlétének köszönhetően Győr–Moson–Sopron megyében 2014-re 12 százalékponttal emelkedett a magyar munkavállalók száma.
A kereslet nagy: az aktivált hirdetések száma 2013-ról 2014-re 2-5 százalékponttal emelkedett az országban. Sok vállalat gyakornoki programokkal próbálja megoldani a munkavállaló-utánpótlást. A szeptemberben kezdődő duális képzés – tehát a szakképzés olyan rendszere, amelyben az iskola és a munkavállaló együttesen járul hozzá a tanulók szakképzéséhez – megoldást lehet a problémákra. Mivel a szakképzett munkaerő igen fontos tényező a befektetési döntések meghozatalakor, remélhető, hogy ezek a próbálkozások jórészt megoldják a hazai munkaerő-piaci problémákat.
