Leginkább ruházati kiegészítőkből, játékokból, cd-kből, dvd-kből és cigarettákból áll az Európai Unió határain lefoglalt árucikkek többsége, ugyanakkor a termékek összértékének mintegy 70–85%-át a nemzeti piacokon belüli lefoglalások adják – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
Mintegy 438 millió hamisított árut foglaltak le az unióban 2013–17 között, melynek közel 40%-át az EU határain csípték el, a többit pedig a belső piacokon. A lefoglalt termékek becsült értéke mintegy 12 000 millió euróra rúgott, ami csaknem megegyezik egy uniós tagállam – például Málta – egész éves tavalyi GDP-jével.
A jelentést az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) állította össze a vámhatóságok által az uniós határokon, valamint a tagállamok rendvédelmi hatósága által a nemzeti piacokon belüli lefoglalásokra vonatkozóan bejelentett és közzétett adatok alapján.
Az elemzésből kiderül, hogy a lefoglalt tételek összértékének mintegy 70–85%-át a nemzeti piacokon belüli lefoglalások adják, a fennmaradó részt az EU határain foglalták le. A legtöbb lefoglalást jelentő tíz tagállamhoz tartozik a tételek közel 90%-a, illetve a becsült összérték 95%-a. A tagállamok között a legnagyobb piac Olaszország, ahol a lefoglalt termékek 54 (a becsült érték 60 százalékáról) tettek jelentést a hatóságok.
Megjegyzendő: egyes nagy tagállamok – például Német-, Lengyelország és részben az Egyesült Királyság – esetében nem állnak rendelkezésre adatok a nemzeti piacokon történt lefoglalásokról.
Az említett termékek négy leggyakoribb alkategóriája az árucikkek számában kifejezve a ruházati kiegészítők, játékok, műsoros cd-k, dvd-k és cigaretták voltak, melyek a bejelentett termékek több mint harmadára rúgtak, ugyanakkor a tételek becsült értékére vonatkozóan is többnyire ezek voltak többségben az említett időszakban, a lefoglalások becsült értékének csaknem felét adták.
A hamisított termékek által a lefoglalás pillanatában állítólagosan okozott szellemi tulajdonjogsértések eloszlása azt mutatja, hogy a védjegyek vannak túlsúlyban. Védjegyek elleni sérelem az uniós határokon és a nemzeti piacokon a lefoglalások 70%-a, becsült összértékük 54%-a esetében történt.
A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a 2014-i csúcsot követően az EU határain fokozatosan csökkent a vámhatóságok által a hamisított áruk lefoglalásával kapcsolatos műveletek évenkénti száma. A csökkenés ellenére a műveletek hatékonysága folyamatosan nőtt, amint az az esetenkénti tételek mennyiségére és értékére vonatkozó mutatók alapján is érzékelhető.
A határon lezajlott eljárások számát tekintve az említett időszakban a legtöbb vizsgálat közben az áruk alkategóriái általános fogyasztási cikkek (ruházat és lábbelik) és a luxuscikkek (táskák, tárcák, pénztárcák és órák) voltak. A lefoglalt áruk számát tekintve viszont azok az alkategóriák vezetik az összesített időszak rangsorát, amelyeknek mérete és értéke általában kisebb, és amelyeket főként nagy szállítmányok formájában, konténerekben vagy tehergépkocsikban szállítanak (cigaretta, kisméretű játékok, élelmiszerek, mint például édességek és rágógumik).
A lefoglalt termékek becsült értékét tekintve azok a luxuscikkek vezetik az időszak összesített rangsorát, amelyeknél a valódi termék egyes példányai belföldön drágák (különösen az érintett márkák miatt), mint például az órák, táskák, tárcák, pénztárcák, valamint a parfümök és kozmetikumok. A hamisított termékek alapján Kína, Hongkong és Törökország rendszeresen szerepelt az eljárásokban; Malajzia jelentősége csökken.
Mind a mennyiség, mind a becsült érték tekintetében az derül ki, hogy Olaszország vezeti a rangsort a lefoglalások 77%-ával; Francia- és Spanyolország egyaránt szerepel az öt tagállam között az uniós nemzeti piacokon történt lefoglalásoknak mind a mennyisége, mind a becsült értéke szempontjából.
Az uniós határokon történt lefoglalások körében jogsértésként leginkább a védjegyek sérelme dominált. Megsértett jog még: a szerzői jog, a szabadalmak, a formatervezési minták és – kisebb mértékben – a földrajzi jelzések és a növényfajták elleni jogsértések a nemzeti piacokon játszottak nagyobb szerepet – derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) kutatásából.
