Az idei május-augusztusi viharszezonban a viszonylag kevés kárbejelentéshez az előző éveknél jóval magasabb átlagos kifizetések társultak – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.
Erős kezdés után – szerencsére –visszaesés: így lehetne biztosítói szempontból összegezni a május 1- augusztus 31-e közötti viharidény adatait. Amióta a MABISZ összesíti (tehát 2010 óta) ezen időszak káradatait, csak 2018-ban érkezett ilyen kevés (kb. hatvanháromezer) bejelentés a társaságokhoz, ami a többi év adatainak csupán a fele-kétharmad. (E tizenhárom év alatt a káresetek összesített száma egyébként megközelíti a másfél milliót.) A kifizetett összegek tekintetében (közel 7500 millió forint) a szezon átlagosnak mondható, elmarad a tavalyi kiugrástól, az azt megelőző néhány csendesebb évhez mérten pedig visszatér az elmúlt évtized elejének-közepének szintjére.
A viszonylag alacsonyabb számok az elmúlt két hónap – viharok tekintetében – kedvezőbb időjárásának köszönhetőek. Májusban és júniusban, vagyis a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4600 milliós kárösszegnél tartottunk, ami jóval meghaladta a 2021. rekordév időarányos káradatait. (Ezekben az összesítésekben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)
Júliustól viszont inkább a szárazság és az aszály okozott rendkívüli gondokat a gazdálkodóknak és a biztosítóknak is.
Az időjárás kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy az idén eddig a legsúlyosabbnak a január 30-i orkán következményei bizonyultak, ami több, mint huszonhétezer bejelentés nyomán háromezermillió forintjába került a biztosítóknak. A múlt évek tapasztalata, hogy az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak a hagyományos viharszezonra.
A legutóbbi négy hónapban egyébként május végén voltak a legsúlyosabb viharok. Volt olyan károsult, aki épp, hogy megkezdte ingatlanja helyreállítását, és az újabb vihar nyomán már kénytelen volt megtenni a következő bejelentést. A főváros és Pest megye mellett Somogyból, Bács-Kiskunból, Szolnok, Borsod, valamint Baranya megyéből, Szegedről, Pécsről, Körmendről, Kaposvárról, Madarasról, Katymárról, Vaskútról érkezett aránylag nagyobb számú kárbejelentés a társaságokhoz. Akárcsak tavaly, az idén is feltűnően sok volt a jégkár, valamint a tetőbeázások mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai adtak alapot a kárigényre.
A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év nyolc hónapjára vonatkoznak. Az idén a kárigények (ötezernégyszáz) mintegy ezerrel elmaradnak a tavalyitól, a kifizetett vagy tartalékolt összeg (kb. 657 millió forint) valamivel több, mint kétharmada a tavalyinak (918 millió). A tavalyihoz képest mintegy hétszázmillió forinttal kevesebbet, 1700 milliót fizettek kivagy tettek tartalékba az idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett (a tavalyinál öt és fél ezerrel kevesebb) tizenöt és félezer káreseményre. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.)
A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban kiszolgáltatottak a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a néhány évvel ezelőtt használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére.
Az adatokból kiolvasható, hogy viszonylag kevés bejelentésre aránylag magas összeget fizettek kia biztosítók. A viharokat illetően a százhúszezer forint nagyobb értékű átlagkár húsz-negyven százalékkal haladja meg az elmúlt évekét. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt okai a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is az előző évekénél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk kevésbé biztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.
Jó tanács: célszerű, sőt, ajánlott a biztosítási szerződéseket legalább évente, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e. A MABISZ a honlapján részletes tájékoztatást kínál a lakásbiztosításokról, és hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.