A nyár közeledtével egyre több diák igyekszik szabad idejében a szórakozás mellett zsebpénzét is előteremteni. Iskolaszünetben 15 éves kortól, tanulmányi időszakban 16 éves kortól van erre lehetőségük a fiataloknak. A nyári idénymunka-választék bőséges, ennek ellenére célszerű a körültekintő keresés, és csak olyan helyre ajánlott elszegődni, ahol az első megbeszélésen pontosan körvonalazódik a feladat, a munkaidő és az órabér. Továbbá: minderről még a munkába állás előtt írjanak alá a felek munkaszerződést. A dokumentumban a személyes adatokon kívül mindenképpen szerepelnie kell, hogy ki a munkáltató, mi a munkakör, mi az elvégzendő munka, és ezért mennyi fizetés jár.

Nem kötelező, mégis érdemes írásban szerződni, ha a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatási formában alkalmazza munkavállalóját, mivel a megállapodás csak így kérhető számon biztonsággal utólag is.

Bármilyen munkát vállal is a tanuló, ha még nincs 18 éves, szüleinek vagy törvényes képviselőjének is hozzá kell járulnia a munkavégzéshez. Nem feledkezhet meg az adózásról sem: ha nincs adószáma, igényelnie kell, a munkáltató pedig az ő béréből is levonja az adót, akár a többi alkalmazottja esetében. Ehhez még a tényleges munkakezdés előtt be kell jelentenie a diák munkavállalót az adóhivatalnál, mert csak ettől válik a foglalkoztatás legálissá. Azt, hogy a bejelentés megtörtént-e, érdemes itt, a „Taj-szolgáltatások” menüpont alatt ellenőrizni. A bejelentés a garancia arra, hogy munkáltató fizetni fogja a járulékokat, így az alkalmi munkavállaló is jogosult lesz társadalombiztosítási ellátásra, és a nyugdíjába is beleszámít.

Rövid időtartamú munka esetén is megilleti a munkavállalót az éves szabadság időarányos része. Mivel évente 20 nap rendes szabadság jár, ezért ha két hónapot dolgozik a diák, alapesetben akkor is megilleti őt 3 fizetett szabadnap. Ha ezt nem veszi ki, akkor a munkáltatónak ki kell fizetnie neki, amikor megszűnik a munkaviszony.

Ha a diák még nem, vagy csak adott évben tölti/töltötte be a 18. életévét, akkor évente további 5 nap pótszabadság, vagyis összesen évi 25 nap jár számára. Így a fenti példánál maradva 2 hónap után arányosítva már 4 nap szabadságot vehet ki a dolgozó fiatal.

A nappali tagozatos diákok közül sokan dolgoznak iskolaszövetkezeti közvetítéssel. Ebben az esetben a diák a szövetkezettel létesít munkaviszonyt, és a szövetkezet közvetít ki az adott vállalkozásokhoz. A munkaszerződést ilyenkor is írásban kell megkötni, de nem kell benne meghatározni sem az alapbért, sem a munkakört, hiszen ez alkalmanként változhat. Elég csak a munkavállaló által vállalt feladatok körét, az alapbér legkisebb összegét, és kapcsolattartás módját megadni. A konkrét munkavégzési feltételekről minden egyes munkavégzéssel kapcsolatban külön írásos megállapodást kell kötni, amelyben már rögzítendő az adott munkakör és a munkabér is.

Bár ebben a foglalkoztatási formában általában nem jár fizetett szabadság a diáknak, mégis legalább annyi munkavégzési kötelezettséggel nem járó szabadnapot kell kapnia, mint amennyi szabadság más esetben járna neki. Vannak azonban esetek, amikor az iskolaszövetkezeti tagság keretében dolgozó diákot is megilleti a díjazás, például akkor, ha a munkáltató vagy a szolgáltatást igénybevevő cég beosztotta őt munkavégzésre, de végül mégsem tud munkát adni neki, vagy ha a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. Ha a szövetkezeti tag aktuálisan munkát végez, néhány más esetben is járhat neki fizetség, például akkor, ha kötelező orvosi vizsgálatra megy, vagy vért ad.

(E tájékoztató a TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 azonosító számú „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése” című kiemelt projekt keretében, az Európai Unió Szociális Alapjának támogatásával készült.)