Magyarország sértetlenül vészelte át a három éve kezdett kamatcsökkentési folyamatot, pedig a nemzetközi piacok sokáig azt jósolták, hogy Budapest tönkreteszi a forintot, ha ilyen agresszívan vág a kamaton – írja a Reuters. A jegybank monetáris tanácsa az idén már ötször módosított az irányadó kamatlábon, többször, mint bármely más központi bank a világban. Az eredmény igazolja Orbán Viktort, aki unortodox gazdaságpolitikájával szeret túljárni a piacok eszén. Az alapkamat a 3 évvel ezelőtti 7%-ról 1,35 %-ra esett vissza, a külföldi befektetők – sokak várakozásával ellentétben – mégsem vonultak ki tömegesen az országból, miközben a mérséklődő kamatszint hozzájárult az idei, 3,3%-os növekedési előrejelzéshez, ami több mint kétszeresen múlja felül az uniós átlagot.
Ugyanakkor Magyarország nagy kockázatot vállalt, amikor belekezdett a kamatok visszafogásába. De a befektetők kitartottak, mert a hozam magasabb volt, mint amennyit másutt kaptak volna Európában. Ebben az országnak kapóra jött, hogy a központi bankok öntötték a pénzt a piacra, ez pedig növelte az étvágyat a rázósabb feltörekvő piaci papírok iránt, ideértve a bóvli kategóriában lévő magyar államkötvényeket. Ily módon a magyaroknak most jó az esélyük, hogy az idén felminősítsék őket, habár az ország politikája gyakran még mindig kiszámíthatatlan. Orbán öröme ugyanakkor mérsékelt, mert közben a népszerűsége esik, és azért továbbra is van rizikó a pénzügypolitikában. Ideértendő az is, hogy milyen hatása lesz az görög adósságválságnak, továbbá az, ha az USA belekezd a monetáris szigorításba.
A Deutschlandfunk német közszolgálati rádió az idegenellenesség csúcsának minősíti, hogy Magyarország bűncselekménnyé akarja nyilvánítani az illegális határátlépést. A kommentár rámutat, hogy a lépésnek fel kell ráznia a földrész másként gondolkodó politikusait, mert Európa nem festhet ilyen képet magáról. Az elemzés úgy véli, hogy az EU már régen megoldhatta volna a menekültek elosztásának gondját, ám ehelyett hosszan és hangosan vitatkozik a kérdésről. Persze már megint a nemzeti érdekekről és azon belül a pénzről van szó, jóllehet, itt a tétet emberi életek adják, és már régóta tudható, hogy egyre több menekült érkezik, azaz fel lehetett volna készülni rá.
Ezeket az embereket igen súlyos okok késztetik arra, hogy elhagyják a hazájukat. És ebbe beletartozik a szegénység, illetve a kilátástalanság is. Cinikus ezt úgy tekinteni, hogy visszaélnek a menedékjoggal. Az elzárkózás inkább arról tanúskodik, hogy Európának nincs korszerű bevándorlási modellje. Mostani felfogásával az EU azt támasztja alá, hogy igazából nem értékközösség.
Magyarország NATO-kerítéssel védekezik a bevándorlás ellen, miközben egyre nő az illegális határátlépők száma, vagyis a nem létező határzár ebben az értelemben máris megtette a maga hatását – írja a svájci Tages-Anzeiger. Egy helybéli azt mondja a szerb határon, hogy naponta tömegek jönnek. Nem kell tőlük félni, nem csinálnak semmi rosszat, leszámítva, hogy sok szemetet hagynak maguk után, illetve, ha az eső elől behúzódnak a fóliasátorba, ott letapossák a növényeket. Egyébként a gazda úgy véli, hogy a kerítés semmin sem változtat majd.
Az ásotthalmi polgármester, a szélsőjobbos Toroczkai László viszont örül, hogy a kormány megfogadta ötletét. A faluban mindenesetre – a három fegyveres mezőőr mellett – 18 önkéntesből létrehozta a saját véderejét. A hatalom pedig azon van, hogy több helyütt, a senki földjén sátortáborokat létesítsen, és ily módon száműzze a városokból a menekülteket.
A szegediek viszont nem érzik úgy, hogy a menedékkérők zavarnák őket: sokan segítenek a rászorulóknak. A vonaton, amely a befogadó állomásra viszi az idegeneket, az utolsó vagont tartják fenn számukra. Az átjáró a következő kocsiba le van zárva, mert a kalauz szerint nem lenne jó, ha a menekültek ide-oda szaladgálnának a szerelvényen.
A meccset Orbán Viktor nyerte meg: Magyarország nem fogad be egyetlen menekültet sem a közös kvóta alapján – tudósít a francia Le Monde. A kormányfő pár hónapja őrültségnek nevezte a Bizottság javaslatát, hogy kötelezően osszák el a tagállamok között a menedékkérők bizonyos kontingensét. De nem ő az egyetlen, aki ragaszkodott ahhoz, hogy önkéntes alapon döntsenek a 60 ezer ember elhelyezéséről. (Lásd az osztrákokat, spanyolokat, lengyeleket és hollandokat!) A Tanács ügyvezető elnöke, a luxemburgi külügyminiszter nem is tudta elrejteni csalódottságát, amikor arról beszélt, hogy az önkéntességnek megvannak a maga korlátai, és hogy olyan menekültpolitikára van szükség, amely megérdemli ezt a nevet.
Az EU konferenciát tervez a Balkánon áthaladó menekülthullámról. A házigazda várhatóan Magyarország lesz, amely jelenleg kerítést emel a szerb határon, hogy véget vessen az illegális határátlépéseknek. Amúgy az érkezők többsége szír és iraki, akinek az unió hajlandó menedéket nyújtani.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
