A fogyasztás növekedése azonban gyorsul. Az I. félévi 0,4%-os árcsökkenést a II. félévben 0,5% körüli emelkedés követi. A külső és belső egyensúly kedvezően alakul. Magyarország hitelbesorolása várhatóan javul, a bóvliból való kikerülés azonban 2016-ra csúszhat.

2015. április-májusban a legtöbb ágazat dinamikája csökkent az I. negyedévhez képest. Az iparban és az építőiparban 2 százalékpontos, a kereskedelemben 1 százalékpontos a lassulás. Euróban számítva az export növekedési üteme 4 százalékponttal volt kisebb. Az iparban és az építőiparban az előző hónaphoz mért termelési volumen is csökkent áprilisban és májusban. 

Bár a reáljövedelem növekedési üteme a tavalyi 3%-ról az idén 2-2,5%-ra csökken, a fogyasztás bővülése 1,6%-ról 2,5%-ra emelkedik. Ezt részben a devizahitesek tehercsökkenése magyarázza, és nő a külföldön dolgozók hazautalt jövedelme is, s a harmadik éve emelkedő reáljövedelem is bátorítólag hat a lakosságra. A beruházások viszont az EU-támogatások tavalyi csúcsa után az idén már csak stagnálnak.

Az alkalmazottak száma 2015 első öt hónapjában 2,7%-kal volt több az egy évvel azelőttinél. A költségvetési szektorban csak 0,3%-kal volt magasabb a létszám. A közmunkások nélkül 0,9%-os volt a foglalkoztatás bővülése, a közmunkás-létszám ugyanis az első négy hónapban – a tavalyi, választás előtti időszak magas szintje miatt – elmaradt a 2015. évitől.    Kedvező a vállalkozásoknál dolgozó alkalmazottak létszám-növekedése, azonban figyelmeztető, hogy az első negyedév 3,6%-os dinamikáját április-májusban már csak 2,5%-os bővülés követte. 

A magyar árszínvonal 2014 áprilisától az idén májusig szinte minden hónapban csökkent, májusban azonban 0,5%-os, júniusban pedig 0,6%-os áremelkedés következett be az egy évvel korábbihoz képest. Ez trendforduló; éves átlagban változatlan, vagy néhány tizedszázalékkal emelkedő árszínvonal várható.

A magyar monetáris politika 2012 nyarától szinte folyamatosan csökkenti a jegybanki alapkamatot, a jelenlegi 1,35%-ot azonban tartósnak gondolják. A forint árfolyama – nagy ingadozások mellett – trendszerűen gyengül, a második félévben az I. félévi 307,4 forintos euró után 310–315 forintos árfolyam várható. Ebben szerepe lehet annak is, hogy az MNB várhatóan minél később akarja megkezdeni az amerikai Fed már idén  (talán szeptemberben) várható kamatemelését kényszerűen követő kamatemelési ciklusát.

A hitelminősítők egyelőre legfeljebb pozitív kilátások rögzítésével „díszítették” a magyar kockázati besorolást, a befektetői kategóriába való átsorolás többségüknél 2016-ra csúszhat.

Költségvetési szempontból az adóbevételek kedvező alakulása következtében jól indult 2015. A nyár elején törvénybe iktatott többletkiadások, az új – például migrációval összefüggésben – elhatározott ráfordítások, egyes adófajták, támogatás-kifizetések EU általi felfüggesztése azonban feszültségeket valószínűsít. Ugyanakkor a kormányzat – akár kisebb évközi kiigazításokkal, az év végi adósságállomány kreatív beállításával – valószínűleg képes lesz az előirányzott 2,4%-os államháztartási hiány elérésére, s a GDP-arányos államadósság mintegy 0,5 százalékpontos csökkentésére. A nagy ellátó rendszerek többségében viszont már rövidtávon is feszültségek érzékelhetők.

A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma az idén várhatóan a tavalyi 8,1 milliárd euróhoz hasonló, 8 milliárd euró körüli lesz. Ez az I. negyedévben időarányosan teljesült is. A beérkező EU fejlesztési támogatások ugyan 4 milliárd euróról 2 milliárd euróra csökkennek, de ezt a külkereskedelmi aktívum bővülése ellensúlyozni tudja. Míg ugyanis tavaly a belföldi felhasználás gyors emelkedése következtében a behozatal 1,3 százalékponttal meghaladta a kivitel dinamikáját, az idén az export lesz 1,5 százalékponttal gyorsabb. 

A GKI PROGNÓZISA 2015-RE